Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-12-08 / 49. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ I 391 oly nagy, hogy a mentők állandó őrjáratot tartanak fenn és még igy is megtörtént, hogy egy Ambrus Péter nevű, szombathelyi illetőségű, tizenhét éves suhancot a szó szoros értelmében agyongázolt a tömeg. Hasonló jelenetek folynak le a hajléktalanok menhelye körül is és a napról-napra ismételt razziá­kon mindig husz-harminc magyart fognak el, amint éjszaka idején az utcai padokon, bolthajtások­ban alszik A magyar segitő-egyesületek alapjai már tel­jesen kimerültek és ezzel a tömeges Ínséggel szem­ben a főkonzulátus sem segíthet. Azoknak az ügy­nököknek, akik bánya- és irtási munkálatokra keresnek embereket, most fényes aratásuk van, mert a megszorult magyar munkás még erre a foglalkozásra is készséggel vállalkoznak, noha jól tudják, hogy életük állandóan veszélyben forog és emellett nyomorúságos bér mellet rabszolga-sorsba jutnak. Ezt a kétségbeejtő helyzetet aztán még rontja az, hogy napról-napra egyre több kivándorló érkezik Európából, akik a munkabéreket a végle­tekig alákínálják és kevésbbé kimerült erejük ré­vén kiszorítják a régi munkásokat. A kisebb vidéki városokból is épen most tolulnak a nagyobb metro­polisokba a munkások és csak szaporítják a munka- nélküliek számát. A hatósági és egyesületi munka-közvetitők előtt már hajnalban ezer és ezer munkás tanyázik olyan tömegben, hogy a rendes utcai közlekedés fennakad. Az üzemben levő gyárak kapui zárva vannak és noha nagy táblákon hirdetik, hogy munkásokat többé nem vesznek fel, mégis százan és százan tesznek kísérletet a bejutásra. A hatóságok most több délvidéki erdőtulajdo­nossal tárgyalnak a fölös számban levő munkaerők foglalkoztatása érdekében, de a nyomasztó pénz­viszonyok miatt erre sincs sok kilátás. Épen ezért elhatározták, hogy a rendőrség létszámát ideiglene­sen másfélszeresre szaporítják, mert komoly rend­zavarásoktól tartanak. A vagyon ellen elkövetett vétségek és büntettek száma különben is ijesztő mértékben növekszik, amit csak fokoz az, hogy a békebirák meghatározott büntetést rónak azokra, akik az éhségtől űzetve, élelmiszereket lopnak. A munkások elhelyezésére a san-franciskói építkezéseknél is kísérletet tettek, de már ott is fö­lös számban vannak munkások. Ezzel szemben igen sok munkás indul útnak Kanada felé, ahol az állam telepeseket keres, de ahol a rossz időjárási viszonyok miatt fölöttébb szomorú sors vár a kivándorlókra. — A királyról. Egészséges a király, teljesen egész­séges, ezt jelenti egy bécsi tudósítás, sokkal jobb erőben van, és munkabíróbb, mint azelőtt. Étvágya, álma és han­gulata egyformán kitűnő. A napi jelentékeny munkát a fáradtság minden nyoma nélkül intézi el. A király minden délelőtt figyelmesen hallgatja meg legközelebbi környeze­tének jelentéseit és a magasabb méltóságoknak külön ki­hallgatása is hozzátartozik a napi teendőihez. Ha az idő­járás félig meddig is jó, a király naponta a déli órákban rövidebb-hosszabb sétákat tesz a kertben. Ha pedig a levegő nagyon éles vagy ködös, akkor a schönbrunni kastély gal­ériájában tesz sétát. A király csak az újságok olvasásának rövid ideje alatt élvez egy kis nyugalmat. — Párvy püspök a hazafiságról. Párvy Sándor szepesi püspök a szepesmegyei Történelmi Társulat közgyű­lésén nagy beszédet mondott a hazafiságról. Beszédét a következő intelemmel fejezte be: — A Tátra, Tátra alja, a történelem sziklaerös kima­gasló igazságaira, tanulságaira jut; tanít bennünket arra, hogy a nyelvek különbözősége a múltban együttérző szivek hazafiságát nem feledtetheti velünk. Akik a múltban test­vérek voltak, miért is kelljen a jelenben ellenségek lenniök ? A kéz, a mely a múltban együtt emelte a kardot, a testvé­riségben összefogó békejobb lehet, legyen az most is. — Halálozás. Szabó Miklós belső titkos tanácsos, a magyar biró-világ egyik tisztelt alakja, a magyar kir. Kúria nyugalmazott elnöke meghalt. Vele a régi, tőrhetlen jellemű, megvesztegethellen jellemek egyik ritka alakja szü­lött sírba. — Járványok. A gyermekek gyilkos ellenségei, a jár­ványok az ország több részében pusztítanak. Marosvásár­helyről jött a szomorú hir, hogy ott rövid időn belül 50 betegedést jelentettek be. Szatmáron is kezdi mutogatni ré­mes suhogásait. Egy szeretetreméltó, nagyreményű harmad gimnazista halt bele három nap alatt. Az iskolákat még nem zárták be, mert a betegek száma nem szaporodik. — Kitüntetett gazdasági cseléd. A m. kir. fóld- mivelésügyi miniszter Földi Márton bótrágyi lakos, gazda­sági cselédet hosszú időn át tanúsított kitartó és hű mun­kásságáért elismerő oklevéllel tüntette ki és részére 50 korona jutalmat adományozott. — Hat még sem szűnt meg a kivándorlás ? A múlt héten — mint Newyorkból Írják : 3058 kivándorló ér­kezett Magyaroszágból az ottani kikötőbe, köztük 612 ma­gyar, 1494 tót, 312 német, 461 horvát és 179 román. Hát még most is tart az operáció ? — Jutalom a magyar tanításért. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület a magyar nyelv sikeres tanítása körül szerzett érdemeik elismeréséül pénzbeli jutalomban részesitette Radó Sándor (Horlyó), Onczay Sándor (Tiba), Meskó Gáspár (Pályin), Csépes Tivadar (Bercsényifalva), Borostyánkői János (Dióska) tanítókat. — Falu — gyermek nélkül. A baranyamegyei Nagy- harsány községben, mint onnan Írják, alig van gyermek, mert a nép még az egygyermekrendszerrel is szakított. A harmadfélezer lakosú községben mindössze tizennyolc gyer­mek van és két esztendő óla egyetlenegy sem született. — Megkínzott gyermekek. Debrecenből jön e hir Az ottani állami gyermenhelyen egy rongyokba burkolt, elcsigázott, alig lizenkétéves leányka kérte a felvételét. A gyermek elmondotta, hogy a neve Vintersberger Mária s egy németogszági városban született, szülővárosánál: nevére azonban nem emlékszik. Pár hónappal ezelőtt városukban komédiások játszottak s őt, valamint négyéves kis testvér­kéjét elrabolták. Azóta a komédiástéuppal barangoltak s igy vetődtek el Debrecenbe is. A kis leány sirva panaszolta el, hogy mennyit szenvedeti, mig. az elvetemült komédiások rabja volt. A komédiások nehéz produkcióhra tanították a gyermekeket ütötték-verték és éheztettek őket. A szeren­csétlen gyermekek többször megkísérelték a szabadulást, de a komédiások erős felügyelet alatt tartották őket s csak Debrecen környékén sikerült a nagyobbik leánynak elme­nekülnie. Testvérkéjét azonban tovább is rabságban tartják r kegyetlen emberek. A menhely igazgatósága a kisleány előadása alapján értesítette a csendőrséget, mely most nyomozza a gyermekrablókat. — A váratlan örökség:. Konka József vendéglői pin­cér, aki szorgalmas, becsületes ember volt, egy hónappal ezelőtt húszezer koronát örökölt. A szerencsétlen embert megőrjítette a pénz. El kezdett lumpolni és egy hónap le­forgása alatt elköltötte a húszezer koronát. A múlt héten szombat éjjel olyan duhajkodást vitt véghez, hogy a főka­pitányságra kisérték. Ott megállapították, hogy az egy hó­nap alatt elfogyasztott rengeteg szeszes ital tönkretette egészségét. Konka Józsefet elszállították a lipótmezei té­bolyda megfigyelő osztályára. Lám, a gazdagság nem bol­dogít ! „ — A megszökött mozdony. Furcsa kis eset történt a Sátoraljaújhely felől jövő gyorsvonattal. A gyorsvonat mozdonya Miskolc és Mezőkövesd állomások között egy kocsival lekapcsolódott és a nyilt pályán hagyta a többi utasokkal megtelt kocsikat. Egy ideig még robogtak a ko­csik, de azután szép lassan megálltak. Az utasok mit sem sejtve, várták a vonat tovaindulását. De végre is türelmük szakadt és a kalauzokkal együtt leszálltak a vonatról. Ekkor látták csak nagy meglepetéssel, hogy a mozdony egy kocsi­val megszökött. A csúnya, ködös, esős időben az utasok kénytelenek voltak fülkéiket elhagyni, mert félő volt, hogy bármely oldalról érkezhető vonat idejekorán nem veszi észre a pályán veszteglő vonalot és neki megy. Hosszú vá­rakozás után egy Miskolc felől jövő vonatot különböző jel­adásokkal megállították és igy tolatták el Mezőkövesdre, hol a hűtlen mozdony már várakozott reájuk. FE JTÖE Ö­Megfejtési határidő: 1907 december 15. A megfejtők között egy hasznos és tanulságos könyvet sorsolunk ki ju­talmul. Újságunk ez évi 47. számában megjelent »Betürejt- vény« helyes megfejtése : „Ritka búm, ritka árpa, ritka rozs Megfejtették: Vörös János, Nagy Zoltán, Nagy Ferike, Gál Miklós, Vékás András, Fazekas Ferdinánd, Kincsessy Dániel, Sárvai Juliska, Németh Erzsiké, Ilonka, Fehér Jenő, Érdi Péter, Fásy György, Tárgyas István. Székely Gábor. A jutalomkönyvet Fásy György (Debrecen) nyerte el. Betürejtvény: L jött ••••an téli s * j j

Next

/
Oldalképek
Tartalom