Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-01 / 48. szám
382 MAGYAR FÖLDMŰVELŐ ságot, ami ilyenkor a leányszivet dobogásba hozza: ezen az utolsó cédulán van a jövendőbelijének neve. De mig ezt megtudja, addig 13 napnak kell elmúlnia. Ezek az egyszerű népszokások nap-nap után jobban kiveszőben vannak. A romlatlan néplélek megnyilatkozásai voltak, egynémelyik közülök még az úri házaknál is hódított. Ma már a Jucik és a Pannik ritkán öntenek ólmot, mert bizony a legtöbbjük a városi aszfaltot rója, olyik már tollas kalapot is visel. A nagyvárosi élet. forgataga — a népbolon- ditás, maszlagos újságok és könyvek kiölik a nép leikéből a kedélyt, a gyermeki hiszékenységet — egyszóval művelődünk és nem hiszünk többé a babonákban. Az Andrásnapi ólomöntést felváltják a szervezkedő gyűlések. Ott állunk, hogy ma már a hortobágyi csikósok is szociálista szakszervezetbe vannak tömörülve. A leány se lesi kíváncsian a sistergő ólomból ki lesz, mi lesz a jövendőbelije — hiszen a szociáldemokrata erkölcstan szerint a házasság felesleges, ostoba intézmény. így haladunk lefelé. Cs. Ö. KIS GAZBA. A gazda decemberhavi tennivalója. A gazdaságban. A keményebb hidegek beálltával a trágyahordást lehet végezni. Ha az időjárás nagyon kedvező, esetleg még az elkésett őszi vetéseket lehet pótolni, de ez már nagyon bizonytalan eredményt igér. A dohány simítását és csomózását be kell végezni, mert a beváltás e hó végén kezdetét veszi. A réteken szintén a trágyahordás az egyedüli munka. A kertben. A föld forgatását enyhe napokon végezhetjük. Az elvermelt gyökeres és gumós növényeket figyelemmel vizsgáljuk át és a rothadta- kat válogassuk ki nehogy a többit is megrontsák. A gyümölcsösben. A fák trágyázása egyedüli munka. A szőlőben. A sima vesszőket lehet szedni és azokat fagymentes helyen bevermelni. A mélyítést, árkolást a jövő tavaszi uj ültetésekhez folytatni lehet. A szőlőbe most lehet legjobban a trágyát kihordani. A szőlőkarókat most legcélszerűbb elkészíteni. A pincében. A kierjedt borokat feltöltögetjük s a hó vége felé, ha már tisztultak, először lefejtjük. Az állatok körül. Az istállón tartott állatok kellő takarmányozásáról gondoskodjunk, de gondunk legyen arra is, hogy állataink egészsége kárt ne szenvedjen, ezért a mindennapi kellő mozgásról és az istálló szellőztetéséről meg ne feledkezzünk. A méhesben. A méhek téli nyugalmáról gondoskodjunk. Kerüljük a legkisebb zajt is. mert a zajra felzudulnak, a melegedő gomolyból szétmennek, meghűlnek és könnyen elpusztulnak. A nap csalárd sugarától is óvjuk a röplyukat, nehogy a méheket kicsalja és a kiröpülőket a fagy pusztítsa el. Óvjuk a méhkasokat a kártékony madaraktól és főleg az egerektől. Gazdasági naptárról és újságról a jövő évre jó előre gondoskodjunk. Mit tegyünk az étvágy nélkül való sertésekkel? Kés neki, szokták mondani. Könnyű azonban valamit kimondani, de nehezebb megtenni. Kivált, ha a gazdának hízott sertésre, zsírra van szüksége. Azért sok jó tanáccsal szolgálnak arra nézve, hogy mint kell a hízóba fogott sertésnek étvágyat csinálni. Közönségesen tudva van sok szer, sok mód. Régi, de biztos módja azonban a sertések étvágyának visszaszerzésére a közönséges szén. Tapasztalat vezette erre az embereket. A sertések maguk mutatták meg azt a módot. Egy gazdának udvarán ugyanis tűz ütött ki. Hozzá még a megmentett sertések is megtagadták az étvágyat. Egyszer csak veszi észre a gazda, hogy a sertések az udvarra rakásba rakott égett gerendáknak neki esnek és ugyancsak ropogtatják, falatozzák. És csudák csudája : azontúl a sertéseknek kitűnő étvágyuk keletkezett, Szép hízókká fejlődtek, hogy öröm volt reájuk nézni. Világos tehát, hogy ezt a véletlen tapasztalatot tudatosan is ajánlatos alkalmazni. Keverjünk időnként, főleg, mikor az étvágytalanságot vészük észre mogyoró nagyságú széndarabokat. Meglátjuk, hogy eredménye lesz. Hisszük, hogy ezt sokan tudják, de sokan el is feledik vagy afféle kuruzsló szernek tartják. Pedig a tudomány is okát adhatja ennek a dolognak. Vámfalussy. A szövetkezetek és a tejhamisitás. Ki hinné, hogy a hamisítás szenvedelme még a szövetkezetekbe is bebújik, ha mindjárt — egérlyukon is. A baranva- megyei gazdasági egyesület panaszkodik, hogy a tejszövetkezetek pusztítói — a tejhamisitók. A megyében ugyanis több tejszövetkezet számol fel. Ennek a szomorú jelenségnek ily nagy figyelemre és tanulságos való indoklását adja: »Az üzem beszüntetésének az oka nem a tejtermékek kedvezőtlen értékesítésében van szerinte, hanem »kizárólag — úgymond, — azon körülményben, hogy a szövetkezeti vezetőségeknek nincsen elég erejük és hatalmuk szembeszállni és kíméletlen szigorral eljárni azon tagokkal, kiket kapzsiságuk tej hamisításra csábit. Számtalan oly esetet ismerünk, amidőn az ilyenekre jogosan kirótt büntetések meg- hasonlást, elkedvetlenedést és ezek eredményeképen a bérbeadást vagy feloszlást idézik elő. Van eset — bár í'itkábban — hogy a helytelen vezetés okozza a válságot. De mindkét esetben néhány lelketlen, vagy hanyag embernek köszönheti egy egész község, hogy megszűnik egyik legkiadóbb kereseti forrása. Ezen a bajon segíteni kell; nem lehet tűrni, hogy egyesek visszaélései miatt százak, ezrek szenvedjenek.« Bizony segíteni kell. És pedig a legnagyobb szigorúsággal. Megelőző, preventív intézkedésekkel. Itt a kimélettnek egy paránya §incs helyén. — Mire jó az alma? A sokat gondolkodó, elmebeli munkát végző ember eledeléül már régóta ajánlják a babot és a lencsét, amelyben sok az agynak szükséges foszfor. Újabban gondos elemezéssel kiderítették, hogy még a főzeléknél is sokkal több foszfort tartalmaz az alma s ezért a szellemileg megerőltető életű embernek az almaevés nagyon ajánlatos. Különösen, mert a foszforon kivül még bizonyos savak is vannak benne, amelyek állítólag a sárgaság, álmatlanság és némely bőrbetegség esetén is hasznosak.
