Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-17 / 46. szám
366 MAGYAR FÖLDMIYELŐ bort, de csak keveset. Tévedés az, hogy ilyenkor az italt még erőszakkal is magunkba kell tölteni. Mondottuk továbbá, hogy ez a betegség ragályos. Különösen a prüszköléssel terjed. Hát ne engedjünk a beteghez látogatókat. Az ágyban való létei ... gyakran könnyebbé teszi a beteget. El ne bizakodjunk. Ha még úgy érezzük is, hogy jobban vagyunk, nagy vigyázat szükséges. Az influenza alattomos ellenség. Ha maga kotródni is kezd, sokszor hagy maga után ellenséges utócsapatokat. Az az más betegségeket. Azért csak maradjunk az ágyban még egyideig. Addig mig egészen jól nem érezzük magunkat. Mert első az egészség. Hiába mondja valaki, hogy dolgom van. Hát azt a dolgot tatán végzi egykét nap. Aztán mit ér vele ? Újra leesik lábáról és akkor... azt a dolgot talán soha többé nem végezheti. Dr. TANÁCSAD Ó. Vetőmag szegény községeknek. A föld- mivelésügyi minisztérium megcáfolja a néhány százezer métermázsa külföldi tavaszi búza vámmentes behozataláról szóló hirt. A minisztérium csak arra inditott akciót, hogy a szegényebb községeket kedvező föltételek mellett vetőmaggal lássa el, de a szükséglet legnagyobb részét nem vétel utján, lia- nem az állami birtokok terméséből fogja fedezni- Méltánylást érdemlő esetekben a vetőmag árából megfelelő százalékot is fog engedni. A husdrágaság ellenszere. Hasábokat olvasunk a husdrágaságról és annak ellenszereiről. Hatóságok és testületek gyüléseznek és tanakodnak eredménytelenül. Részünkről ajánljuk a hatóságok és a nagyközönség figyelmébe a volt m. kir. föld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek 1886. évben kelt 2934. számú törvényt magyarázó határozat, mely szerint: A saját tenyésztésű vagy hizlalásu állatoknak bizonyos időszakban való le- szurása, illétőleg az ekként nyert húsnak elárusitása nem képez ipari foglalkozást és az illető jogosítva van az igv nyert és a saját háztartásában nem szükségelt húst házból elárusítani, mivel az 1884. évi XVII. t.-c. 50. §-a értelmében élelmi cikkek bárki által házból áruba bocsájthatók. (Kalocsai Néplap.) A levelezőlapok uj rendje. A kereskedelemügyi miniszter rendelete szerint a levelezőlapokon a föladó a címoldalnak balfelét levelezésre használhatja s a »Levelező-Lap» felírás nem kötelező. A karácsonyi és újévi kártyára Írni is szabad, legfölebb öt szóból álló üdvözlést s ezenkívül feljegyezhető a küldőnek cime és társadalmi állása. A köszönetét, szerencsekivánatot, részvétnyilatkozatot kézírással kifejező névjegyek szintén mint egyszerű nyomtatványok küldhetők. KIS GAZDA. __ A borhamisítás. Magyarország büszkesége, kincse, igazán jól fizető tőkéje volt minden időben — világhírű bora. Régi írásokban, bírói, községi Ítéletekben nyomára akadunk, hogy borhamisítók már ősapáink idejében is voltak. De csak akadlak. Mert rettenetesen üldözték, büntették őket, mint arról e lap hasábjain is kimutatásokat közöltünk nem régen. Aztán jött a nagy csapás. Behurcolták a filok- szerát, tönkre mentek szőlőink, büszkeségünk, drága kincsünk hosszú időn keresztül... csak volt. Magában véve ez a csapás nem volt volna az országra végzetes csapás. Egy nemzedék keservesen megsiratta, megérezte, megnyomorozta. Mi meg vettük észre, hogy szőlőtermelésünkben, borkezelésünkben elernyedtünk, elbizakodlunk... és maradiak voltunk. Jött az uj korszak. Ismét hozzáláttunk a munkához, a romok újraépítéséhez... és lön Magyar- országon ismét szőlő-erdő, szőlő-hegy... hogy rá mondjuk, több — a keleténél. Ám más csapás is sújtott. Mert hiszen magyar ember vallja, hogy a baj nem jön magában. Érkezik az — csüstül. Hazánkban a legjövedelmezőbb mesterség, sőt kereskedelem lelt — a borhamisítás. A filokszerás idők rávitték az élelmeseket a bor gyártásra Pécs és Engelék hallatlan bor és jövedelem gyártásai még most is eszünkben van. Törvényeink is inkább kedveztek a borhamisításoknak és spekulációknak. Védelmünkkel is elkéstünk. Ugv, hogy a magyar bor hírneve kopott lassan. Egyszer már csak hogy teljesen tönkre nem ment. Idő kellett és még sok idő kell, mig ott leszünk, hogy tiszta bort önthetünk poharunkba! Mindezeket pedig azon alkalommal említjük, hogy Darányi miniszter ur ez idén is résen volt szüret alkalmatosságival. Rendeletet adott ki, hogy hogy a szüret alkalmával a törvény hatóságok résen legyenek és a borhamisítások ellen azonnal indítsák meg az eljárást. Kíváncsian vetjük fel a kérdést: vájjon az országban hány eljárást indítottak meg? Mert nincs tudomásunk róla. Vagy legalább semmit nem olvastunk róla, pedig módunkban van lehet mondani az egész ország bortermelő vidékét szorgos figyelemmel kisérni. A tapasztalatok azt mondják pedig, hogy igenis a borhamisítások még most is járják. Szüretkor éppen úgy, mint különösen szüret után, egész év folyamán. Igen a tapasztalatok azt mondják, hogy egy vidék bormanipulációk, házasitások, sőt hamisítások és a hamis cégéren való elárusitások. Így természetesen a kormányzat rendelete mit sem ér, Írott malaszt marad. Mert hiányos, mondhatni bűnös közönnyel határoz az ellenőrzés. Lám a fogyasztási adónak beteremtésére kézzel lábbal dolgoznak a fogyasztási adó közegek. Ott nincs panasz. Nyakon csípik a csempészőket. De még milyen árgus tekintettel és sas szemmel. Ami ellen semmi kifogásunk. De miért nem mozgósittatnak hasonló élelmes, sikerrel dolgozó közegek, sas szemű fogmegdek és szakértők arra és oda, hogy a borhamisítókat és manipulánsokat is el csípjék.