Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-10 / 45. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 359 valami változatos: disznópecsenye s a talyigásnak, krumpli, gombóc a tót napszámosnak, pacal a cigánynak, morzsás máj a kőmivesnek. Ez a vidám élet nem tűnt el egészen a föld színéről. A jó vidéki városokban ma is megvan a Lacikonyha, de közönsége más, többnyire apró szegény diákok és katonák. Vizhordó talyigások is vannak még kisebb városokban, a hol a városnak felsőbb helyen épült részeire a vizet nem lehet fölvezetni. Ezek az úgynevezett lajtosok. KIS GAZDA. Szárazfa szedése. A földmivelásügyi miniszter, tekintettel a mindig kevesbedő tűzifára és a magas fa-árakra, megengedte, hogy az összes kincstári erdőkben az arra rászorult községi lakosoknak a szárazfa szedése megengedtessék. Az erdészeti közegek utasittatlak, hogy e végre az erdőterületeket — lehetőleg a községe közelében — jelöljék ki s hogy ezen engedély felhasználására szükséges ingyenes bárcákat haladék nélkül szolgáltassák ki. Ezen kedvezményből csupán azok lesznek kizárva, akik erdőkihágást követtek el. Ezenkívül a földmi- velésügyi miniszter a közigazgatási bizottságokat is felhatalmazta arra, hogy az állami kezelés alatt álló községi stb. erdők birtokosainak a szárazfa felhasználására mindenütt, tehát ott is engedélyt adjanak, ahol az eddig tiltva volt. Ezen intézkedés fontosságát az a körülmény mutatja, hogy a kincstári erdők és a kincstár által kezelt községi erdők területe 5,300.000 kát. holdat Lesz ki. A takarmányhiány és a kormány. Darányi földmivelésügyi miniszter valamennyi kincstári erdőigazgatósághoz, erdőfőhivatalhoz rendeletet intézett, amelyben tekintettel az őszi szárazság által okozott nagymértékű legelő- és takarmányhiányra, a kincstári erdőkben a lombtakarmány díjtalan gyűjtését megengedi. E rendelet értelmében a kincstári erdőkben, ahol az erdőgazdaság, a faállomány valamint egyéb érdekek nagyobb veszélyeztetése nélkül a lombtakarmány gyűjtését meg lehet engedni, a szegénysorsu lakosoknak szabad lesz lombtakarmányt gyűjteni és elhordani. Különös figyelmébe ajánlja azonban a miniszter az eljáró és ellenőrző hatóságnak, hogy az egyes gazdáknak a lombszedést csak addig az arányig engedjék meg, — és nem korlátlanul — ameddig tényleges szükségletük ezt igényli. Emellett figyelmet kell fordítani arra, hogy első sorban a legszegényebb népet részeltessék a lombszedés kedvezményében. A földmivelésügyi miniszter közbenjárására a pénzügyminiszter megengedte, hogy azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, melyek az illetékes főszolgabíró által kiállítandó bizonyitványnyal igazolják, hogy saját községükben, valamint az ezzel közvetlenül határos községek te- rülétén a takarmánytermésben hiány van, a szesz- termelésnél nyert moslékot minden korlátozás nélkül a takarmányhiányban szenvedő illető vidék gazdáinak eladhassák. A sertések étvágytalansága. Sertéseinknél, de különösen hízóinknál az étvágytalanság gyakori jelenség s annak különféle okai lehetnek, melyek közül legközönségesebb, hogy az állatok vagy túlságosan sokat ettek, vagy pedig vigyázatlanságból nagyon meleg ételt kaptak. Gyakran megesik azonban, hogy az állatok egy-egy takarmányra ráunnak. Ezt a bajt nagyon könnyen felismerhetjük az által, ha más eledellel kínáljuk őket és azt szívesen elfogadják, bár néha nem azonnal, mert megtörténik, hogy a sok egynemű eledeltől annyira megcsömör- löttek, miként pár napon át egyáltalán semmihez sem nyúlna. Ha az állatok étvágytalanságuk alkalmával nagyon sokat turkálnak az alomban, akkor ez arra mutat, hogy túlságosan sok bennük a gyomorsav és ilyenkor legalkalmasabb számukra a bor- sónagyságu darabokra felapritott kőszén, melyet legkedvesebb eledelük közé kell vegyítenünk vagy erőszakosan s ételnemüvel gombóccá gyúrtan adjuk be nekik. Használ továbbá a vizükbe kevert krétapor, némi nyers árpa vagy zab mellett Mindenféle más mesterkélés csak ártalmára szolgál az állatnak is, meg a gazdának is. Ha 4—5 nap alatt szén és krétapor nem használtak, le kell az állatot szúrni, különben úgy lesoványodik, hogy hosszú időbe és sok pénzbe kerülne újból való felhízlalása. MI ÚJSÁG? — Százharmincezer korona jótékonycélra. Rozsnyó vidék áldott lelkű földesura, gróf Andrássy Dénes ez év január 1-től kezdve a szűkölködő egyházak és iskolák közt, valláskülönbség nélkül, valamint egyes jótékony egyletek felsegélyezésére újabban százharmincezer koronát utalványozott uradalmi pénztárából. Ezen jelentékeny összegből tizenötezer koronát boldogull emlékű neje, Franciska grófné halálának ötödik évfordulóján, most október 26-án osztatott szét. — Bizalom a kormánynak. A bodrogközi függetlenségi kör Királyhelmecen, Farkas Róbert dr. elnöklésével a minap rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés után Meczner Béla, a királyhelmeci választókerület országgyűlési képviselője beszámoló beszédet mondott. Kifejtette, hogy a mostani viszonyok közt az Ausztriával kötött kiegyezés a nemzet érdekében van, mert biztositja az ország gazdasági fejlődését. A választók mind a kormánynak, mind pedig Meczner képviselőnek elismerést és bizalmat szavaztak. A közgyűlés táviratban üdvözölte Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf minisztereket, meg Justh Gyulát, a képviselóház elnökét. — A vlsszavándorlók letelepítése. A Magyar Gazda- szövetség mozgalmat indított oly irányban, hogy elősegítse az Amerikába kivándoroltak visszatérítését s egyben meg- könnyitse az itthon való letelepülésüket. Ebben az akciójában a szövetséget leginkább az O. M. G. E. üzemi osztálya támogatja, a mely nyilvántartja a bérbeadó és eladó birtokokat, melyeken a visszavándoroltak leginkább letelepithetők. Az akció e része fóleg a némi tőkével rendelkező visszatérőkre vonatkozik, a kiket a Gazdaszövetség birtokbérlő- szövetkezetekbe kíván tömöríteni. A Kárpátiéval visszaérkező magyarokat a Magyar Gazdaszövetség kégviselőjeként Ybl Félix dr. fogadta s részletes felvilágosítást nyújtott nekik a szövetség alakjáról, tanáccsal,? útbaigazítással látta el őket a letelepülésre nézve. A visszavándoroltak ez első nagyobb csapatánál is kellő sikere volt a Magyar Gazda- szövetség közbelépésének, úgy hogy a visszavándorlást előre láthatólag sikerülni fog úgy irányítani, a hogy azt egyrészt a visszatérők, másrészt az ország mezőgazdaságának érdekei leginkább megkívánják. — Kitüntetett községi bíró. A király Filipan Ede községi bírónak és a belovári önkéntes tűzoltóság parancsnokának, a tüzoltóügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Csak tovább! A földmivelésügyi miniszter legutóbb jóváhagyta az ujfehértói gazdaszövetség alapszabályait. Koroncón a gazdakör a múlt héten tartotta végleges alakuló közgyűlését, melyen Wennesz Pált választották
