Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-10-27 / 43. szám

342 MAGYAR FÖLDMIVELŐ / Olyan volt e percben az a galambősz Ga­lambos, mint egy pillanat alatt megifjodott népvezér, kinek leikéből az igazság ereje sugárzik ki, hogy mindenkit megbüvöljön. — Veszteg maradtok, mondom. Ti akartátok! Mit ? Hát vérhullással akarnátok bemocskolni e tiszta falut, apáink, csöndes, munkás határait. Vissza! Egy lépést sem! Átok hulljon annak fejére, aki kezét felemelni merészkedik. A nép megdermett. Úgy állott ez ősz ember előtt, mintha lábai gyökeret vertek volna a földbe. De egy hang még is megszakította ezt a félel­metes, rettenetes csendet. — Emberek! A Pillangóba! Üssük agyon a gazembert. A falu népe összenézett. — A Pillangóba — kiáltanak most már többen is feleszmélve. — A Pillangóba ? — kérdezi az ősz ember szelíd, de azért nagyon érthető mosolygással tisztes, gömbölyű arculatán. A Pillangóban már nem talál­tok senkit. Senkit. Láttam, mikor felszedte sátorfáját és megugrott, tovább vitte irháját a határból. — Emberek, vissza! — Egy lépést sem. Én mondom, Galambos. Hanem ha meghallgatjátok a vén ember őszinte ta­nácsát, véssétek eszetekbe mög a szivetekbe. — Bevéssük! — Hallgatjuk! Néma csend következett most. A tisztes ősz emigyen beszélt: — Ha van még a határon elvégezni való munka fiuk, rajta. Az én kezemből már rég kihullott a sarló, de im újra kiaszott kezembe veszem és indulok veletek. De elébb aszondó vagyok, hogy bizony én sohase’ hittem vón’, hogy a magyar embert olyan könnyen félre lehessen vezetni. Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. Hát »pesti ur« kell nek- . tek, hogy egyszer, békességes, nyilt szívvel álljatok elő, hogy mi fáj, mi kell és a többi? — Úgy van! — Nem kell nekünk többé! — Hát akkor a jövendő és a következő aratás­kor, mikor talán én már nem leszek közietek, ide­jében mondjátok meg azoknak az idegen vámsze­dőknek, hogy hát: — Tovább innen — a határbul. Bodnár Gáspár. A MAGYAR NÉP KÖNYVTÁRA. Ajánlásra méltó Naptárak az 1908. évre. Foly­tatjuk tehát azon kalendáriumok ismertetését, melyet hoz­zánk beküldenek, illetőleg beküldöttek és melyeket olva­sóink kiváló figyelmébe ajánlhatunk. 2) Jézus legsz. Szive nagy képes Naptára az 1908. évre. Ára 60 fillér. Szombathely. Egyházmegyei könyvnyomda. Immár VIII. évfolyam. A kath. családok megbecsülhetlenül drága, aranyos kalendáriuma. A vallásos hitbuzgó hívek valóságos kincses bányája. Szebbnél-szebb képek, elbeszélések, ismeretterjesztő és mulatságos cikkek. Ügyesen szerkesztett naptár meg kell adni és úgy látszik évről évre jobb. Helyes dolog, hogy a magyar történelem­nek állandó tárgyalása szövődik. Most kell az igazán. 3) A Nép Barátja. Az Országos Központi Hitelszö­vetkezet, Magyar Gazdaszövetség és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Naptára az 1908. szökő évre. Gazdag tartalommal, különösen gazdasági, szövetkezeti és szociális irányban. Jobb, mint a múlt esztendei volt és kiválóbban alkalmas arra, hogy minden gazda, szövetkezet, gazdakör és egyáltalában családok tűzhelyén a legjobb barátként szerepeljen. Semmi kifogást nem emelhetünk ellene, mert a maga nemében igazán becsülettel vívja ki kalendá­riumaink közt az első helyek közt sorát. Csak mégis kettőt szerettünk volna, ha képviselve van érezhetően és kiválób­ban. A nevelés és történeti irányt. E két tényezőre van ma kiválóan szüksége a családoknak, a társadalomnak egyaránt. A nevelés tényezőit kell megmozgatni ma minden oldalon. Mert ettól függ minden. A szociális élet berendezkedése is. A történeti rész pedig ki ne maradjon. Mikor múltúnkat, nagyjainkat akarják eltüntetni, lekicsinyelni, nekünk a földból kell kiásni múltúnk minden emlékét, történetét. Melegen, a legjobb szívvel ajánljuk ezt a Naptárt minden­kinek, mert nevét valóban megérdemli; a nép barátja ő. Mutatványul közöljük mai számunkban: »A más bajával való törődés a mindennapi életben« c. cikket. KIS GAZDA. A vetés állása. A m. kir. földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósitóktól érkezett jelen­tések szerint október első felében is nagyobbára száraz, meleg, eső nélküli volt az időjárás, minek kapcsán a különben is túlságosan száraz talaj meg- mivelése alig haladt. Eső szórványosan volt ugyan, mind az által sehol sem számottevő és igy a mező- gazdasági állapot, különösen a szántó és vető­munkálatokat illetőleg folytonosan kedvezőtlen. A kemény, száraz talajba vetett őszi mag csak részben és többnyire hiányosan kelt, sőt néhol alig csírázott; féreg, rovar, különösen egér, a melyek több helyen tömegesen mutatkoznak ismét, részben már is el­pusztította a yetőmagot. Az itt-ott látható zöld veté­sek rendes fejlődését csak abban ez esetben lehet remélni, ha mihamarább bekövetkezik a rég várt országos eső, a melynek kimaradása miatt szárazzá, kopárrá vált a legelő és nagyon sok helyen a rét is, a melyen a jószág alig is talál legelni valót. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület Erdőd nagyközségben a f. évi november 7-iki or­szágos vásáron állatdijjuzást fog tartani. Ez alkalom­mal a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi Minisz­ter ur dijaival a saját nevelésű magyar fajú 2 éves üszők és borjas tehenek fognak dijaztatni. A díja­zásban résztvenni óhajtók felkéretnek, hogy a fel­hajtani szándékolt állatok számát Erdőd község elöljáróságánál f. évi november hó 6-ig szóval vagy írásban bejelenteni szíveskedjenek. Az elöljáróság. Mintaszüretek. Darányi földmivelésügyi mi­niszter a helyes szüretelés gyakorlati bemutatása s a legjobb szüretelő-eszközök helyes kezelésének megismertetése végett borvidékenkint az állami szak­közegek vezetése alatt mintaszüretek tartását hatá­rozta el. Ezen mintaszüretek a gazdasági egyesüle­tekkel, hegyközségekkel s ahol vannak, pinceszövet­kezetekkel karöltve és mindenekfclett a közérdek szem előtt tartásával évenkint felváltva más-más olyan helyen fognak rendeztetni, ahol azokra leg­nagyobb "szükség van s ahol legkönnyebben s minél több termelőnek és szőlőkezelőnek nyújtható alka­lom arra, hogy a mintaszüreten részt vehessen s a helyes szüretelésre vonatkozó ismereteket gyakorla­tilag elsajátíthassa. A folyó évben 12 helyen tarta­nak mintaszüretet, még pedig Egerben, Bihardió- szegen (a vincellériskolával kapcsolatos jankafalvi állami szőlőtelepen), Kecskeméten, Ménesen, Pozsony­ban, Tarcalon, Pécsett, Miskolcon, Beregszászon, Tapolcán, Nagyenyeden és Gelnán. Ezen minta­szüreteket részben már megtartották, részben most

Next

/
Oldalképek
Tartalom