Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-20 / 42. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 331 közül kilenc millió Európában, 1,500,000 Amerikában, 190.000 Ázsiában, 350,000 Afrikában és 50,000 Ausztráliában van. Mi arra vagyunk kiváncsiak, hogy hány zsidó maradt a rabbi ur íróasztalának fiókjában Az uj gazdasági cselédtörvény. Büntetések. Azt a gazdát vagy cselédet, aki a kötelességét megszegi, vagy e törvény bármely rendelkezése vagy tilalma ellen vét, ötven koronáig terjedő birsággal sújtják. Ha több cseléd összebeszél, hogy a szerződés teljesítését még a lejárat előtt megszakítja, vagyis sztrájkol a gazda ellen, akkor az ilyen összebeszélő cselédet száz koronáig terjedhető birsággal és tiz napig terjedhető elzárással büntetik. A fölbuj- tók azonban, akik ilyen 'sztrájkolásra fölbiztatják a cselédséget, szigorúbb büntetést kapnak: azokat 60 napig terjedhető elzárással és négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja a törvény. Száz koronáig terjedhető birsággal büntetik azt, aki a cselédnek a cselédkönyvre vagy bizonyítványra hitelez, vagy azt zálogba veszi. Meg igy büntetik azt a cselédet, aki egyszerre több gazdához szegődik, vagy azt a gazdát, aki a máshoz szegődött cselédet elcsábítani törekszik. Nemkülönben azt a gazdát is, aki a gyermekcseléddel kegyetlenkedik. Hatóságok. A gazda és a gazdasági cseléd között felmerülő ügyekben az elsőfokú hatóság, ahova a panaszos félnek rendszerint fordulnia kell: kis- és nagyközségben a főszolgabíró, városban pedig a rendőrkapitány. A panaszt azonban a községi előjáróságnál is meg lehet tenni. A másodfokú hatóság: kis- és nagyközségben és rendezett tanácsú városokban az alispán, törvény- hatósági joggal fölruházott városban a tanács; harmadfokú hatóság a földmivelésügyi miniszter. Uj Naptáraink. Egykor, még nem is olyan nagyon régen egyedüli olvasmánya volt a magyar népnek a kalendárium. Ma már Naptár a neve, de azért a kalendáriumot szereti ma is népünk. Annyi rengeteg olvasnivalója közt, a kalendárium még mindig jó barátja a magyar tűzhelynek. Nem csuda tehát, ha azok kik a nép szellemi táplálékát szivükön viselik szerető, sőt köteles gonddal vannak rajta, hogy a nép kezébe milyen kalendárium kerül. Mert a kalendárium ma üzlet is .... még pedig sok kalendárium csináló kezében csúnya üzlet. Játszik a nép hiszékenységével, meg szikrát dob csendes, békés szivébe. A rossz kalendárium bizony azért veszedelmesebb a rossz barátnál, akit nem szívesen eresztünk be házunkba. Nekünk tehát lelkiismeretesen rá kell mutatni azon jó Naptárainkra, melyeket népünknek nyugodt lelkiismerettel ajánlhatunk. És szívesen is nyilatkozunk mindazokról, melyeket hozzánk beküldenek. Nyilatkozunk őszintén, röviden, magyarán és igazságosan. Aztán a nép, illetőleg olvasóink válasszanak belőlük a maguk szüksége, tehetsége, Ízlése körülményei szerint. Ezen beküldött kalendáriumok annak sorrendje szerint következők. 1. A Szent-István Társulat Naptára az 1908-iki szökő évre. Ára 80 fillér. Tekintélyes könyv, méltó a Társulat nevéhez és múltjához, mely a magyar népnek úgyszólván dajkálója volt a magyar irodalom terjesztésében és Írásában. Előkelőbb, birtokos és egyszerű gazdák családi tűzhelyén is egyforma érdeklődést és élvezetet nyújthat. (Ezt célozza például és erre nézve tükörke: »Minő pályára neveljük gyermekeinket«). Cikkei mind rendkívüli mód érdekesek, praktikusak, sokoldalúak. (Itt ott kissé terjengősek, roppant szükség van a Naptárban minden talpalatnyi helyre. Hát lakonikusan kell irni a kalendáriumban.) Képei mintaszerűek, remekek. A nagy világból való ismertetések igen sikerültek, de ehhez képest kevés a hazai Általános baj, hogy hazánk remek vidékeit mi magunk ismerjük legke- vésbbé. Mondhatjuk, hogy e naptár előkelő irodalmi színvonalon áll, de a magyar nyelv csudás sajátosságával gróf és földmives egyaránt élvezettel és értéssel olvashatja. (Folytatjuk.) KÖZEGÉSZSÉG. Rizs és burgonya. Egy szaklap érdekesen hasonlította össze a rizszsel és a burgonyával való táplálkozást. Tudvalévő ugyanis, hogy az előbbi a kelet-ázsiai népeknek, japánoknak, kínaiaknak; az utóbbi meg általában az európai népek szegényebb osztályainak fő tápláléka. Az összehasonlítás minden tekintetben sokkalta különbnek mutatja a rizst a burgonyánál. Egy munkásembernek, közepes szorgalom és erőmegfeszités mellett, naponta ötszáz gram szénhidrátot kell a táplálékkal magához vennie, hogy az elvesztett erőt pótolja. Ha ezt a meny- nyiséget tisztán burgonyából akarná pótolni, akkor naponta öt fontot kellene ennie. Egy font burgonya ugyanis száz gram szénhidrátot ad a testnek. Egy font rizs ellenben csaknem négyszáz gramot. Rizsből tehát a negyedrésznél alig valamivel többet kell ennünk, mint burgonyából, hogy ugyanazt a szénhidrát mennyiséget pótoljuk. Ez már maga óriás előnye a rizsnek. A nagy burgonyamennyiség ugyanis nagyon megterheli a gyomrot és könnyen okozhat gyomortágulást. Különösen Írország legszegényebb lakosságánál lehet látni a burgonyának ezt a hatását, mert e nép csaknem kizárólag burgonyából él. Itt sűrűn látni felfúvódott, nagyhasu és gyenge, fejletlen izmu embert. Más nagy hátránya a burgonyának, hogy sok benne a kálisó. A sok kálisó ugyanis a testben megfelelő mennyiségű konyhasót kíván és igy a burgonyát erősen megsózzuk. A kettős sómennyiség kiválasztása azon- ben könnyen árthat a vesének. A rizstáplálék sokkal kevesebb bajt okoz, mert a rizsben húszszor, harmincszor is kevesebb a kálisó mennyisége, mint a burgonyábah. Innen van az, hogy a rizszsel táplálkozó népek kevesebb sót fogyasztanak. Továbbá kevesebb szeszes italt is, mert a kisebb sómeny- nyiség nem kívánja annyira az italt. Nagy előnye végül a rizsnek az is, hogy a szervezet igen tökéletesen ki tudja használni. Annyira, hogy Rübner
