Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-29 / 39. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 309 A dohány különben veszít ártalmasságából égés alkalmával. Mérge, a nikotin, ugyanis olajnemü és habár tisztán előállítva oly erős, hogy egy csepp belőle elegendő az élet gyors kioltására, mégis a növényben eloszolva, a hő hatása következtében jelentékenyebb része elillan és csak kevés jutt a nyálba. Gyengébb szervezetű és idegzetű, de már felnőtt embereknek tanácsosabb tehát a könnyen éghető és már csekély nikotin tartalmú szivar használata, mint a pipáé, mert mig amazoknál a levegő könnyen férkőzhetik az égő részekhez és igv az égési termékek nagyobb része szabadon illanhat el, addig a pipánál a befelé terjedő hő a kozmásodást idézi elő. Ugyanez a minőségű és mennyiségű dohány pipából szíva erősebbnek tetszik, mint szivar, vagy cigaretta alakjában. E gyenge méreghez azután hozzászokik a szervezet ; hiszen Mithridates, a nagy pontusi király meg tudta edzeni szervezetét a különféle mérgek gyilkoló hatása ellen ellenmérgek vétele és megszokás által; az égnek meredő ormok és mély völgyek lakói is hozzászoknak némely helyeken az arzenikum folytonos használatához. De az is igaz, hogy az ily szoktatások mindig az egészség rovására vannak. Kende Antal. Az uj gazdasági cselédtörvény. A gazdaság1 megvédése. A gazdaságot, amely nemcsak a gazdának, hanem a cselédnek is kenyeret ád, minden cseléd tartozik kímélni és megvédeni. Ügyelnie kell a cselédnek felsősorban arra, hogy ő maga ne tegyen kárt, mert akár szándékosan, akár véletlenségből csinálta, kártérítéssel tartozik. De vigyáznia kell arra is, hogy idegen se tehessen kárt a gazdaságban; ezért a törvény kimondja, hogy a cselédnek a lakásába az ő családtagjain kivül bármily rövid időre is senkit sem szabad befogadni, ha azt a gazda megtiltotta. Hogy pedig valami hirtelen támadt káros időváltozás, vagy tűzvész, vagy egyéb baj esetén minden ember a gazdaság megmentésére kéznél legyen, elrendeli a törvény, hogy tilos a cselédnek a megengedett időn tulmaradni. A dorgálás. Ha a cseléd vét kötelessége ellen, akkor a gazda őt mint a háznépének tagját megdorgálhatja. De viszont a gazdának nincs joga ahhoz, hogy a cselédjét fizetéslevonással vagy pénzbírsággal büntesse. Előleg, kölcsön, kártérítés. Ha a gazda előleget vagy kölcsönt ád a cselédnek, akkor tilos neki az összegről váltót venni, avagy pedig az összeg után kamatot szedni. A cselédnek eladott vagy kölcsön adott termésnek, vagy bármi cikknek az árát nem számíthatja drágábban a gazda, mint amennyibe neki került. Az előleget vagy kölcsönt, vagy pedig valamely kár megtérítésének összegét a gazda jogosan levonhatja a cseléd béréből és egyéb járandóságaiból (a , lakást, tüzelőt és esetleg kikötött élelmezést kivéve); köteles azonban a visszatartás után legkésőbb nyolc nap alatt az illetékes hatóságnál az eljárást megindítani, hogy aztán a hatóság ítéljen abban, hogy kinek van igaza és mitörténjék a visszatartott pénzzel és holmival. Az előlegen, kölcsönön, kártérítésen és a cselédre bízott tárgyaknak hiánytalan vissza- kivánásán kivül semmi egyéb követelésének fedezésére visszatartási jog nem illeti meg a gazdát. Kimondja a törvény, hogy ha a gazdát árverezik, akkor az uj vevő lesz a cselédnek a gazdája, akire nézve a régi szerződés minden pontja kötelező, mintha csak ő vele szerződött volna meg a cseléd. Az árverésen begyült pénzből, ha esetleg a cselédnek az eladósodott régi gazda tartozott volna valamivel, elsősorban a cselédet kell megfizetni. A szerződés megváltoztatása. Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés föltételein egyértően változtatni akarnak, egészen úgy kell eljárniok, mint amikor uj szerződést kötnek, vagyis a szóbeli megállapodással, az írásbelit csak írásban lehet módosítani. A módosítást mind a két félnek kell kívánni; egyik fél a másik beleegyezése nélkül semmi körülmények közt nem módosíthat. »A beállás törvényes megtagadása« és »A cseléd törvényes visszautasítása« cimü előbbi fejezeteinkben felsorolt esetek kivételével, a szerződést csak a gazda és a cseléd közös egyetértésével lehet idő előtt felbontani, aki másként próbálná, büntetést kap és kártérítést fizet. Fölmondás vagy maradás. A megállapított idő elteltével a szolgálati szerződés megszűnik. Ha azonban az éves szerződésnél két hónappal előbb egyik fél sem jelenti ki, hogy akarja a szerződés felbontását, akkor a szerződést megujitottnak kell tekinteni a következő esztendőre is. Kivételes esetekben évközben is fölmondhat egymásnak a két szerződött fél. A szolgálati idő eltelte előtt, de egy hónapi fölmondással jogosan elbocsáthatja a gazda a cselédet a következő esetekben: 1. Ha a cselédnek nyilvánvalóan nincs elég ereje vagy képessége arra a munkára, amelyre föl lett fogadva. 2. Ha engedelem nélkül a gazdaságból figyelmeztetés után is ismételten jogos ok nélkül távozik. 3. Hanyagságból vagy könyelmüségből figyelmeztetés után is kárt tesz. 4. Ha iszákos, ha ő maga vagy a háznépe perlekedő vagy botránykeltő életű, iszákos és figyelmeztetés után sem javul meg. 5. Ha a szolgálati viszony ideje alatt kétizben jogerősen Ítélte a hatóság amiatt, hogy a gazda ellen a cselédtörvénybe ütköző kihágást követett el. 6. Ha a gondozására bízott állatot figyelmeztetés után is rosszul ápolja vagy kínozza. Viszont a cseléd elhagyhatja a gazdát a szolgálati idő letelte előtt, de szintén egy hónapi felmondással, a következő esetekben: 1. Ha a szüleinél, vagy 18 évesnél ifjabb testvéreinél való otthonléte ,a család fentartására okvetlenül szükségessé vált, vagy ha a kiskorú cseléd szülőivel együtt kivándorol. 2. Ha a gazda nyugvó j,dőre és a munkaszüneti napokra vonatkozó szabályokat hatósági figyelmeztetés után sem tartja meg. 3. Ha a gazdát a szolgálati viszony ideje alatt két Ízben jogerősen elitélte a hatóság amiatt, hogy a cseléd ellen cseléd- törvénybe ütköző kihágást követett el, 4. Ha a cseléd szolgálatra képtelenné válik, vagy ha a nőcseléd férjhez megy vagy áldott állapotba jut. Ez az
