Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-22 / 38. szám
304 MAGYAR FÖLDMIVELŐ a fegyvert és ráfogta egy 16 éves leánycselédre, aki pályás gyermeket tartott karján. A fegyver elsült s a leányt fején találta, aki szörnyei halt. A pólyás gyermek négy ujját amputálni kellelt. A közelben álló pesztrának pedig az arcát horzsolták a serétek. — Hazatérő kivándorlók. Trencsénbe nagy számmal térnek vissza az Amerikába kivándoroltak. Sztan- kovics község csaknem egészen elnéptelenedett volt. ma azonban csaknem minden kivándorolt lakosa visszatért. A hátralevők is hazakészülnek. Hatszázhatvanöt viperafej. A Szepesség- ben a vipera ez évben annyira elszaporodott, hogy a hatóságok kiirtásukra fejenkint ötven fillérnyi dijat tűztek ki. Április 15-étől szeptember 1-éig összesen 665 viperafejet szállítottak be a hatóságoknak. — Egy régi üveghuta pusztulása. A zemplénmegyei Regécen az üveghuta teljesen leégett. A tűz oly gyorsan terjedt el, hogy a huta körül levő munkásházakat és raktárakat is alig lehetett megmenteni. Az üveghuta az ország egyik legrégibb ipari vállalata. Több mint kétszáz ' évvel ezelőtt a regéci uradalommal együtt a Rákóczi fejedelmi család tulajdona volt. A szatmári béke után a királyi kamara birtokába került, majd Trautson hercegnek adományozták. A mikor a hercegi csalág a második generációban kihalt, az uradalom ismét a királyi kamara tulajdonába került), a mig 1803-ban Ferenc király a regéci és sárospataki uradalmai elcserélte a Bodensee mellett lévő landui hercegséggel. A két uradalmat akkor Károly Ágost breeen- hemimi herceg, a mostani tulajdonosnak Walbdott-Bassen- heim Hedvig bárónőnek dédatyja, kapta. A régi üveghutát, a melyet csak a tavasszal renováltak, újra föl fogják építeni. — A szives idegen. Kohut Ferenc szürlei földesgazda Amerika felé való útjában Budapestre érkezett. A keleti pályaudvaron egy idegen ember csatlakozott bozzá s a mikor megtudta, hogy a földesgazda Amerikába igyekszik s a fővárosban járatlan, olcsó éjjeli szállást ajánlott Kohutnak. A Rákóczi-uton megkérdezte a szives idegen : — Talán hajójegye sincs még’? Kohut gyanútlanul azt válaszolta, hogy nincs még hajójegye. Ekkor a kísérőnek véletlenül egy ismerőse jött velük szembe, a kit igazgató urnák szólított. Az igazgató ur csatlakozott hozzájuk és csakhamar arra ajánlkozott, hogy habár a hajójegy-irodát, a melynek ő az igazgatója, már becsukták, ő mégis elhozza a jegyet százhatvan koronáért. Kohut a százhatvan koronás jegy olcsóságán annyira megörült, hogy a pénzt azonnal átadta az igazgató urnák, a ki eltávozott azzal, hogy csak várják meg ott az utcán, mindjárt visszajön. Alig, hogy eltűnt a szives idegennek is hirtelen mehetnékje támadt. Mindenféle ürügyet keresett arra, hogy a gazdaembertől megszabadulhasson. A gazdaembert ekkor tért észre és a szives fiatalembert átadta a rendőrnek. A közben egy fiú visszahozta Kohutnak a százhatvan koronát s a fiatalember kérlelni kezdte Kohutot, hogy ereszsze el. Kohut azonban nem tágított s igy a rendőr a főkapitányságra kisérte az ismeretlen fiatalembert, aki B. Herges Tamásnak mondotta magát. A fiatalembert letartóztatták, a társát pedig keresik. — Cigányok rablótámadása. A múlt héten Gábor Márton felsőbakai lakost, a ki a vásárról tért haza leányával és unokaőcscsével, a város végén egy cigánybanda, a melyben több férfi és nő volt, megtámadta és kiakarta rabolni. A cigányok támadását meghiúsította Uhrik János rendőrőrmester, aki arra járó emberek segítségével, kettő kivételével összefogdosta a cigányokat, akik súlyosan megsebesítették Gábor Mártont és unokaöcscsét. Főleg az előbbi sebesült meg súlyosan, úgy, hogy életbenmaradásá- hoz kevés a remény. — OSennyit nyom egy katona fölszerelése ? A svájci szövetségtanács hosszas tanakodás után elhatározta, hogy megváltoztatja katonáinak egyenruháját. Az uj ruha színéül a szürkés-zöldet fogadták el, a súlya is könnyebb lesz. Egy svájci baka ruhája és fegyverzete most 30 kilogramot nyom, az uj fölszerelés csak 25 kilogram és 890 gram lesz, tehát könnyebb más országbeli társainak fölszerelésénél is, a mi kitűnik ebből az összehasonlításból: egy katona fölszerelésének súlya Franciaországban 26 kilogram 125 gram; Németországban 27 kilogram 596 gram; Oroszországban 29 kilogram 206 gram; Olaszországban 29 kilogram 136 gram; a magyar-osztrák monarchiában 26 kilogram 615 gram ; Japánországban 28 kilogram 365 graam. A tökéletlen borbély. Borbélyhoz ment be az atyafi, mert azt mondották neki, hogy a mester fájdalom nélkül húz fogat. — Igaz, hogy mester ur fájdalom nélkül húz fogat ' — Igen, fájdalom nélkül. Az atyafi leül és ki is huzza mester ur a fogat, de oly ordítása közt az atyafinak, hogy még az utcáról is beszaladtak az emberek. — Mit csinált maga mester ur, kérdi elkeseredve az atyafi. Hiszen azt mondotta, hog}T fájdalom nélkül húz. — Hát nem mondtam igazat'? Hát azt hiszi kigyelmed, hogy nekem fájl ? — Mégis csak huncut a nimet.... dörmögött aztán a rettenetesen megkínzott atyafi. * Hajdan és most. — Hallottad anyjok, hogy Esztit a Bodor Jancsi minden vasárnap a templomig kiséri. — Hallottam jányom. így szoktak tenni a mai fiatal emberek. Hajdan nem igy volt ám. — Hát hogy volt anyjuk '! — Nem csak a templomig kisérgettek bennünket a fiatal emberek. Hanem bekísértek a templomba is és ott annak rendje és módja szerint hűséget esküdtek. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Községi. T. T. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterrel egyetértve elrendelte, hogy a csont-, rongy- és nyersbőrhulladékszedők nem árusíthatnak nyalánkságokat és oly játékszereket, pl. sípot, melyeket a gyermekek szájukba vesznek, ilyesmit ajándékba sem adhatnak. Végül megtiltja, hogy bárminemű játékszert csereképen árulhassanak. — Kaszinó. Ty. E. Bocsánatot kérünk, az »Alkotmány« igen tartalmas, élénk, ügyesen, szakértelemmel, kitűnő magyarossággal (és ez ma Magyarországon igen nagy és ritka érdem) szerkesztett lap. És a sajtó szabadság, az igazi ideális szabadság első regulája alapján szerkesztett napi lap; ezt a regulát Deák Ferenc igy formulázta: A sajtónak csak egy törvényének kell lennie. A törvény ez. hazudni nem szabad. A tisztelt barátja úgy látszik soha se’ olvasta az A-t. — M. K. Gazdakör. Ne tessék gpnyolódni, hogy még az iskolai értesítőkben is olyan sült magyarságot fedeznek fel. Hogy például az eperjesi kirí kath. főgimnázium, úgy látszik orvosi jelentésében, ilyen szép passzust találtak : »Két esetben a lakásadóktól az engedély az igazgató által meg lelt vonva.« Vagy a Selmecbányái gimnáziuménál: »Az ifjak ki lettek oktatva a tüdők stb. ápolására.« Az igazgató urak nem mindig bizhatnak a jelentéstevők jó magyarosságában. A tornajelentésekben is szép számmal van ilyen csodabogár. De seperjünk csak a magunk háza előtt. Az orvosbácsik bizony nem igen nagy mesterei a magyar stílusnak, ám a gazdasági Íróknak, szakembereknek sem valami erós oldala a jó magyarság. De az ilyen magyarság — fájdalom — nagyon ragadós. Hiszen a napi és heti lapok hemzsegnek az ily kifejezésektől. — Hű olvasó. Családi ügyben tanácsot adni bajos, sőt sokszor nagyon hálátlan dolog. Annyit mondhatunk, hogy tartós, jól felhasznált idő kell ahhoz, hogy a leendő házastársak egymást megismerjék. Tehát az anya aggodalma nem minden alap nélkül való. — R. K. biró. Teljesen nyugodt lehet. Levelét megsemmisítettük. Kitartás és meg nem alkuvás. Ez a fő. Először szidni fogják. Talán éppen rokonai és legjobb barátai is ellenségei lesznek. De ha belátják tiszta szándékát és következetes — méltányossággal párosult szigorának áldásos következményeit, ők maguk lesznek első és legjobb emberei Az egészségért, a község érdekeiért sok magán érdeket fel kell áldozni, ez bizonyos. — Kivándorolt jelölt. Nem szabad ám mindazt kész pénznek, még dollárnak sem venni, amit Amerikából Írnak. Az a fő ki irta. Az amerikaiak szeretik nemcsak a dollárt, de szeretnek és tudnak koronákban is beszélni. Az az csak fele igaz, amit állítanak. MOBVAI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁBON.
