Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-27 / 4. szám
30 MAGYAR FÖLDMIVELÓ tatóan mezítelen nyakokon gyöngyöket, nemkülönben korállokat viseljenek. Úgyszintén tiltalik, hogy valódi gyöngyszalagot, drága zsinórokat és egyéb kevélységre és hiúságra mutató botrányos ruhaneműt viseljenek, megjegyeztetvén, a rendszabály ellen vétőkre felügyelni fognak és a kihágók a városi tanácsnál bejelentetnek.« MEZEI MUNKÁS-ÜGY. Uj csángó-telepek Hunyadmegyóben. A Bukovinából és Amerikából viszatérni vágyó csángók egy küldöttsége érkezett Dévára és tárgyalást kezdett az ottani birtokossággal telepítési ügyben. Az uj csángó-telepeket Maros-Solymoson, Folthon és Alpestesen létesítenék. Egyelőre 120 család szándékozik letelepedni, akik családtagjaikkal együtt mintegy 1000 főre tehetők. Örvendetes, hogy a telepesek mintegy 200.000 korona készpénzzel rendelkeznek és nem esnek a lakosság terhére. A telepítés elé nagy örömmel néz a magyarság, mert a telepesekben szapora, dolgos magyar elem hódit tért, mely az oláhositás áramlatának ellentállhat. A telepesek birtoka megvásárlásában segítségükre lesz a föld- mivelésügyi minisztérium, mely a szükséges tőkét biztosítja. Azt hiszik, hogy a tárgyalások sikerrel nyernek befejezést, mely esetben a csángók a ta- vaszszal az uj telepek építését megkezdik és a megvásárolt földet ugyanakkor már művelésbe is veszik. KIS Or A 1e D A. Az 1906. évi termés. A magyar királyi központi statisztikai hivatal közzéteszi a főbb mezőgazdasági termények 1906. évi végleges aratási adatait, melyeket a következőkben ismertetünk : Learatott terület Termett kát. hold mm. Őszi búza 5,996.211 52,633,721 Tavaszi búza 181.947 1.091.910 Őszi rozs 1,891.955 13,026.100 Tavaszi rozs 33.931 172.926 Kétszeres 122.166 951.785 Őszi árpa 114.649 1,129.379 Tavaszi árpa 1,715.875 14,056.175 Zab 1.802274 12,734.349 Tengeri 4,018.426 41,384.291 Burgonya 978.568 48,737.464 Az 190.1. évi aratással szemben többlet mutatKOZ1K . Őszi és tavaszi búzából 7,298.249 mm. Őszi és tavaszi árpából 964.424 > Zabból . . . 529551 » Tengeriből . . 12.825.611 » Ellenben kevesebb az aratás: Rozsból . . . . . . 284.231 mm.-val Kétszeresből . . . . 454.154 » Burgonyából . . . . 472224 » Szőlősgazdákat és munkásokat közelről érdekli az országos gazdasági kiállításon Elismerő oklevelet nyert » Vincéit ér könyv* cimü könyv (2-ik kiadás) mely az összes szőlőmunkákat gyakorlati módon, képekkel szemléltetve adja elő. Megrendelhető 1 kor. beküldése mellett bérmentve Vaday József címén Nagyváradon. (Utánvéttel küldve 1 kor. 25 fillérbe kerül.) A hízósertések sója. A sertés tudvalevőleg kevés sót kivan s ezért a hízósertés takarmányát is csak akkor tanácsos egy kissé megsózni, ha hanyat- lani látjuk az étvágyát, ami a hizlalás második felében szokott bekövetkezni. Rendesen azonban nemcsak hogy nem szükséges, de többnyire nem is célszerű a hízósertéssel sót etetni, mert ebben az irányban eszközölt hizlalási kísérletek azt mutatták, hogy a só nélkül hizlalt sertések ép akkora, sőt gyakran nagyobb gyarapodást érnek el, mint azok, melyek naponta konyhasót kapnak. Legjobb a sertések elé kősót lenni, mert abból annyit nyalnak, amennyire éppen szükségük van. Ha pedig denaturált sót használunk, akkor a takarmányra hintjük azt, de fejenkint s naponta csak nehány grammot, vagy pedig hetenkint 1—2-szer annyit, hogy egész hétre legföljebb 50 gramm só jusson. Keserűsót csak akkor szokás a hízósertésekkel rendesen etetni, ha azok szorulásban szenvednek, de ebből is csak annyit adunk nekik, hogy hasmenést ne kapjanak tőle; többnyire azonban inkábba csodasót (glaubersót) szeretik szorulás ellen használni. Üszöborjuk vágásának eltiltása. Kolozs- vármegye törvényhatósági bizottsága az egy évet meg nem haladott üszőborjuk vágási tilalma tárgyában köriratot intézett a vármegyei gazdasági egyesületekhez. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület ig.-választmánya ehhez a tilalomhoz nem járult hozzá, mivel a gazdáknak a saját tulajdonukat képező állatok felett való szabad rendelkezési jogának ilyen' korlátozását sérelmesnek tartja. De tekintettel arra, hogy az ország marhaállományának az utóbbi évek alatt mutatkozó megcsökkenése s ennek természetes következményeképpen a husdrágaság is nagy részben a fiatal borjuk nagymértékű fogyasztásának tudható be, ennek a korlátozása érdekében az igazgató-választmány elegendőnek tartja azt, hogy a borjuk vágási dija mindenütt jelentékenyen felemeltessék. A megkeményedett lábbeliken segíteni. Sokszor van amiatt kivált kinjáró gazdaembernek baja, hogy amint csizmáját vagy cipőjét erősen átjárta a viz, ha a lábbeli azután megszárad, csontke- ménységüvé lesz. Segíteni pedig ezen könnyű és egyszerű, t. i. nem — régi szokás szerint — zsírral vagy halzsirral kenjük meg mindjárt először, hanem előbb petróleummal, mely puhává teszi a bőrt. De aztán mindjárt halzsirral vagy egyéb zsírral is jól megkenjük, mert a petróleum csak kis ideig tartja puhán a bőrt. Emlékeztető. Vásárok. 28-án : Alsólipnica, Aranyos- maróth, Bakabánya, Balassagyarmat, Baranyavár, Birkis, Boldogasszony, Eperjes, Erdóbenye, Gyöngyös, Hajduvámos- pércs, Hódos (M.-Tordam.), Jánoshida. Kapuvár, Kálós, Kunhegyes, Mezővári (Beregm.), Mikeszósza, Nagybittse, Nagy- Kanizsa, Nyirbakta, Ópécska, Sátoraljaújhely, Szalkszentmár- ton, Szénié, Zám. 29-én : Aranyosmaróth, Balassagyarmat, Farkasd, Galgóc, Jánoshida, Nagykanizsa, Sátoraljaújhely, Szalkszentmárton, Szászsebes. 30-án : Balmazújváros, Garam- szőllós, Hőgyész, Sasvár, Szepesófalu, Szirma. 31-én : Báth (b.), Etéd (Udvarhelyin.), Garamszóllős, Hőgyész, K.-Lucska, Marcalfő, Nagyszalonta, Ujfehértó.
