Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-08 / 36. szám
288 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Nagy tüzek a vidéken. Turócszentmártonban vasárnap este nyolc óra tájban irtózatos dörgés közt a piacon lévő vendéglőbe ütött a villám és azt néhány pillanat alatt lángba borította. A tűz a szomszédos házakra harapódzott. Három lakóház cselédlakásokkal és gazdasági épületekkel, valamint a felhalmozott takarmánynyal együtt a lángok martaléka lett. A kár meghaladja a hatvanezer koronát. Egyidejűleg Nagyjeszen községben csapott le egy másik villám, ahol két lakóház égett le az összes mellék- épületekkel együtt. — Blatniczán szintén villámcsapás gyújtott lel egy lakóházat, amely földig égett. Emberéletben nem esett kár. — Gyermekek a homok alatt. Mosonszentjános községben nagy szerencsétlenség történt. A falu vé- | gén, a Katalin-gőzmalom mellett lévő homokgödörben hét iskolásfiu játszadozott s játék közben az egyik homokfal lecsúszott s többé-kevésbé eltemette mind a hét fiút. Az egyik fiú holtan került csak elő, mig a többi közül az egyiknek a lába törött, a másiknak a mellén volt kisebb sérülése. Az eset nagy rémületet okozott s általános volt a megbotránkozás az elöljáróság hanyagsága miatt, hogy közvetlen a házak mellett tűri meg a gyermekekre nézve oly veszedelmes gödröket. — Gombamérgezés. Miháldon id. Gál György ifj. Gál György nevű fiával gombás étel fogyasztása után megbetegedtek és rövid szenvedés után meghaltak. Az orvosi boncolás mérgezést állapított meg, mely a gomba élvezetétől származott. — Fegyver a gyermekek kezében. Felső- Gődön végzetes szerencsétlenség tötént dr. Hajcsi György földbirtokos házában. Dr. Hajcsi tizenhárom éves fia egy Flaubert-puskát mutogatott egy béresliunak s megmagyarázta neki, miként kell azt elsütni. A béresfiu kezébe fogta a puskát és babrálás közben elsütötte. A következő pillanatban a földbirtokos fia holtan bukott a földre. A golyó szivén találta. — Kemény fej. Jenában nem mindennapi eset történt a múlt hetekben. Egy megrendithetetlen nyugalmáról és verekedő hajlamáról hires diák az egyetemről hazafelé tartott. Amint egy ház alatt elhaladt, cserép esett le és pedig épen a diák fejére. A cserép darabokra tört, a fejének semmi baja nem történt. — Megörült örömében. Sik Vilma nagyon, de nagyon szegény leány. Apja régen meghalt, anyja, özvegy Sik Lászlóné nehéz munkával kereste meg a maga és gyermeke részére az élelmet. Mégis »jobb sorsra« szánta a leányát, tanítónőt nevelt belőle. Sik Vilma, amikor már megértette, milyen nehéz sorsa van az anyjának, maga is dolgozni kezdett. Kézimunkát végzett idegenek számára, tanította más emberek gyermekeit és úgy végezte el tanulmányait. Kitüntetéssel kapta meg a diplomáját, de állást hozzá nem kapott. Éveken át tengődött anyjával úgyszólván kolduskenyéren, agyonsanyargatta az agyát, a testét a legnehezebb munkákban, amig végre néhány hónappal ezelőtt kinevezték tanítónőnek Amit a bánat, a gond előkészített, az öröm befejezte. Amikor Sik Vilma megkapta -kinevezését megőrült. Sokáig csendesen viselte magát, de a minap egyszer csak elkezdett dühöngeni. Üldözési mániája van, folyton azt kiabálja: »El akarják venni a diplomámat!« Az öreg anyja vitte be éjjel a fővárosi főkapitányságra és sírva könvörgött, szabadítsák meg a leánytól. Miután köz- veszélyes őrült, a rendőrség elszállittatta a lipótmezei tébolydába. — Az árvíz Japánban óriási mérveket öltött. Egyedül Gumma tartományban 1800 ház került viz alá. Negyvenkilenc ember halott; kétszázötven ember eltűnt. Az ár egyre tovább nyomul és mindent magával visz. Tokióban a forgalom öt vasútvonalon szünetel. Az utcák tavakká változtak. 70.000 ember hajléktalan. EGlROL-MÁSItÓIi. Deák Ferenc tréfája. Köztudomású dolog, hogy a haza bölcse nemcsak adomázni szeretett és tudott nagyon, hanem még ennél is jobban szerette, ha az embereket lóvá tehette, vagy mint manapság mondani szokás, felültethette. Legkülönösebben az öreg Szentiványira járt rá a szekér rudja, a 67-iki országgyűlés képviselőházának elnökére, egy törődött aggastyánra, a ki már csak csoszogni tudott. Ez is hozzátartozott ahhoz a szükebb családi körhöz, a mely Deákot a Városliget hajdani Körönd-jének karosszékein — Andrássy, Gorove s mások társaságában — körülvette. Egy szép holdvilágos este Deák a szokottnál tovább beszélgetett az öreg nyárfák alatt. Mind elmentek már, csak Szentiványi tartott ki mellette. Deák sokáig nézte a nyárfák hosszú, fekete árnyékát s elmosolyogta magát, megfogant agyában a tréfa. Kászolódtak, megindultak, mert a Városliget bejáratáig, a hol a fársaskocsik vesztegeltek, gyalog szoktak menni. (Deák tudvalevőleg soha sem ült fiakerbe.) Mikor az elsó nyárfához értek, Deák odaszól Szentiványihoz: Most ugorj Károly, mert itt viz van. S Károly ugrik, már a hogy szegény vén csontja bírja. Ugrik hűségesen még vagy tízszer, de végre kiállt s azt mondja: — Azt tudtam, hogy Mózes forrást fakasztott a sziklából, de hogy le, Feri, patakokat tudj fakasztani a száraz földből, csak most tudom. * Csirkéket kiköltő asszony. Egy kis osztrák helységben történt meg az alábbi eset. Ebben a helységben volt egy nagyon takarékos gazdasszouy s ennek egy nagyon haszontalan tyúkja. A tyukanyó vidáman hozta napvilágra egyik tojását a másik után, de arra nem volt bírható, hogy azokat ki is költse. Izgalmas jelenetek egymást érték. A gazdasszouy fogta a rossz tyúkot s a tojásokra ültette, de a tyuk rövidesen elfutott s *a huszadik napon sehogysem lehetett kényszeríteni, hogy veszteg maradjon az utolsó, még ki nem költött két tojáson, a szomszédasszonyok tanácsára a fiatal gazdasszony elhalározta, hogy a két tojást saját testének melegével fogja kikölteni. A tojásokat vattába göngyölgette s a kis csomagot keblébe rejtette. Ez a huszonnegyedik nap reggelén történt. Délután tyukanyó szerepét vállaló és teljesítő gazdassszonyunk látogatásba ment a szomszédba. Ott kávéra marasztották s nehány barátnője társaságáőan elégedetten szürcsölte a kávét, amikor hirtelen »csip-csip« hangok zavarták meg a kedélyes pletyká- lást. Óriási zavar. A furcsa gazdálkodási módról mit sem sejtő barátnők fürkészni kezdtek, hogy honnan hallatszanak az ismerős hangok. A pletyka persze abban maradt s lassan-lassan mindenki a nagy zavarban levő hölgyre tekintett, kinek arcát szégyenében és zavarában egészen elöntötte a vér. Végre is ő nagysága kellemetlen kapirgálást érzett a melle tájékán s kénytelen volt megvallani, hogy ó bizony jóvá tette a tyuk mulasztását és kiköltötte a két ‘ csirkét. A szegény nő azonban megfogadta, hogy soha főbbé nem költ ki csirkéket. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Gazdakör. Cs, K. Igen, van ilyen intézkedés. A köz- igazgatási bíróság 1902. évi 125. sz. Ítélete szerint olyan bizonyítvány, mely valamely személynek hátrányára szolgálhat s ennek magánviszonyait tünteti föl, magánfél kérelmére a közigazgatási hatóságok által hivatalosan ki nem adható. — Földmunkás. Mese beszéd. Japánban annyi a munkás, hogy még Amerikának és más külföldi országnak is jut — bőviben. Ne üljenek fel, aszmondjuk. — B—k. Cs-s. Esó után köpenyeg. Hát most ébrednek fel'! Későn, nagyon későn. — Előfizető. Lapunkat minden pénteken délután 3 órakor adjuk fel itt Szatmáron a postára. Már elébb csak nem tehetjük, hiszen akkor éppen a közönség rovására a hétről alig Írhatunk valamit. Igaz, hogy többször megtörtént pl. Beregszászban is, hogy hétfőn sőt kedden kapják kézhez a lapot. Pedig Beregszászba 2—3 óra alatt viszi a vasút. De ily esetben azonnal szíveskedjenek Írni nekünk és mi módját értjük, hogy a baj azonnal orvosoltassék. Itt hiba nincs, ami postánk mintaszerű. Ott a baj a vidéken, hát ha kell — majd elbánunk mi a baj forrásával. — Cs. L. Gazdakört tag:. A kérdezett dolog igy történt : A francia kamarában egy nemzeti szocialista megkérdezte Jaures-t, hogy minőnek képzeli a szocialista államot, Jaures, aki egész életét a szocialista eszmék szolgálatában töltötte, öt havi gondolkodási időt kért. Azóta egy év telt el, Jaures még mindig adós a felelettel és adós is fog maradni. De a stuttgarti kongresszus is. Tehát nem úgy, mint önnek elbe- lbeszélték. MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON. ^ .
