Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-09-01 / 35. szám

MAGVAK FÖLDMIYEI.Ó

279

a nemzet életéért, fennmaradásáért küzdeniök. tevékenykedniük kell.

A katholikus szervezkedés, hilbuzgóság egyúttal nemzeti szervezkedést is jelent.

Minden szakosztályban lefolyt tanácskozások, munka, tervek, remények .... fényes bizonyítékai ennek! <

Nem esett olt egyetlen szó, mellyel keresztény testvéreinknek csak távolról is oka lenne a visszavonásra. De igenis okuk van belátni, hogy itt az idő, mikor közös védő bástyaként kell oda államink azon romboló törekvéseknek, amelyek a nemzet alapjait szeretnék megbontani és minden vallást a föld színéről és az emberek leikéből gyökerestől kiirtani.

És hogy ez a védelem lehetséges, hogy közös akarattal meg lehet küzdeni a vallást, hitet tapodó ellenséggel, azt megmutatta a pécsi nagygyűlés. Nép és intelligencia, városok és falvak emelkedett, nagy ünnepségben, bátor hitvallásban hirdették, tettek bizonyságot arról, hogy az oroszlán ha mozdul mozdulása királyi, hatalmas, sőt félemletes is tud lenni.

Nem bánt senkit. De ha őt bántják, türelmét végső próbákra teszik .... életjelt .... nagy. hatalmas éleljelt fog adni magáról.

Ilyen életjel a pécsi nagygyűlés. Ilyen éleljelt kell adnia magáról az egész keresztény világnak tengeren innen és túl. Itt e hazában különösen, hol azt hiszik, hogy a vallás kimúlásának előestéjén van.

Ám jól mondatott a nagygyűlés megnyitó beszédében, hogy ma már nem kenetteljes beszédek elmondására és a híveknek szentelt vízzel való meghintésére van csak szükség. Ma már dolgozni kell ugv erkölcsi, mint anyagi téren és különösen arra törekedni, hogy szabadságunk legyen és azt helyesen, okosan felhasználni tudjuk.

E cselekvés gyümölcse legnagyobb részt a keresztény társadalomtól függ.

— A szepesi püspök a tüzkárosultaknak.

Dr. Párvy Sándor szepesi püspök ezer koronát adományozott a gnézdai tüzkárosultaknak.

— A hűség jutalma. A földmivelésügyi miniszter ötven-ötven korona jutalommal és elismerő oklevéllel tüntette ki a hulli uradalomban (Barsmegye) szolgáló Valent István és Bastrnák József béresgazdákat. Valent István 41 évet, Bastrnák József pedig 36 évet töltött Dóra Miklós földesur szolgálatában. A jutalmat s az oklevelet az egybegyült cselédség és a falu népe előtt adta át beszéd kíséretében Nedeczky fószolgabiró. A kitüntetést Krippel Antal uradalmi intéző köszönte meg.

— Arató-ünnep. A nagyváradi püspökség birtokához tartozó fácánosi gazdaságban, augusztus 18-án, az aratás befejezésének örömére arató-ünnepséget rendeztek.

— Csak tovább! Bácsmegyében a gazdasági egyesület legutóbb két gazdakört alakított. Az egyiket Gyulafalván és Gsonoplyán. Itt említjük meg, hogy a földmivelésügyi miniszter a múlt héten hagyta jóvá a görgényüveg- csüri gazdák szövetségének az alapszabályait.

— Jubiláló község. Kerekegyháza község szeptember 15-én ünnepli fönnállásának öt ven éves jubileumát. Most van ugyanis ötven éve, hogy Kaszás Gábor kecskeméti birtokos az első házat fölépitette, a mit hamarosan követtek a környékbeli birtokosok. Azóta Kerekegyháza virágos községé alakult. Az ünnepen, amelyre az összes szomszédos városokat és községeket is meghívták, emléktáblával jelölik meg Kaszás Gábor házát, a mely most is a kecskeméti birtokos tulajdona.

— A tartalékosok ellenőrző szemléje. A

hivatalos lap keddi száma honvédelmi miniszteri rendeletet közöl, amely szerint az idén a tartalékos és póttartalékos katonák ellenőrző szemléje, úgy a közös hadseregbeliekké, mint a honvédeké elmarad s nem tartják meg az idén a népfelkelők időszaki jelentkezését sem. A tisztek azonban az idén is kőtelesek jelentkezni.

— Visszatért kivándorlók. A Slov. Noving cimü hazafias tót lapnak Írják Lednicróna trencsétímegyei községből: Julius hónapjában s ebben’ a hónapban nagyobb számú kivándorló jött haza Amerikából, Azt beszélik, hogy szörnyű, veritékes munkát kellett végezniük, csakhogy köz- nevetségre ne kelljen üres kézzel hazatérniök. Ok is azt beszélik, hogyha itthon ekkora kitartással végezték volna a nehéz munkát, mint az újvilágban, szépen boldogultak volna s nem lettek volna oly sokáig elszakítva családjuktól

Nagy tűz Ung megyében. A napokban nagy tűz pusztított Dióska községben. A kertekben összehordott gabona a cséplőgéptől kigyuladt és a vízhiány miatt csakhamar lángban álltak a közeli lakóházak és • melléképületek. A kis község, mely csak eg}' utcából állt, félig elpusztult. Leégett 16 lakóház és számos melléképület.

— Szerencsétlenség a Balatonon. A Balatonon a minap óriási orkán dühöngött. Badacsony és Révfülöp között egy csónak, amelyben hatan ültek, felborult. Két személy a vizbefult; a többit sikerült kimenteni.

— Halálos bucsucsók. Három héttel ezelőtt hódmezővásárhelyi földmivesiskolánál alkalmazott gazdasági gyakornok, Sipos István, gennyes nyirkmirigylob következtében pár napi szenvedés után elhunyt. A kétségbeesett szülők a mnrostordavármegyei Sárpatakról már csak fiuk holtteleméhez érkezhettek. Az édes atya, Sípos Sándor, jajveszéketve omlott fia holltetemérc és azt össze-vissza csókolta. Most három hét után, az édes atya genyvérüség következtében elhall. Az orvosok véleménye szerint egypár nappal azelőtt kihúzott fog után, visszamaradt sebhelyen történhetett a fertőzés. Az elhunyt Sipos Sándor jószágigazgatója volt gróf Teleky Kárnly, Ádám és Mihálynak. Páratf lan szorgalmú és közbecsülésben állott tagja volt Erdély gazdatársadalmának.

— Szamárhurut. Hajdúböszörményben a szamárhurui oly annyira elterjedt, hogy a városi közegészségügyi bizottság az óvoda bezárását kérte. A bizottság azt is kérelmezte, hogy az iskolák négy alsó osztályba csak szeptember 20.-án nyittassák ki.

— Veszett kutyák és macskák. Szászvárosban és a szomszédos községekben nagyon sok veszett kutya és különösen sok veszett macska jár. Kaszto község-; ben két fiút s Bévényben három kis leányt haraptak meg a veszeti állatok. Szászvárosban egy veszett macska egy cselédet megharapott. Mindannyiukat a Pasteurintézetbe szállították.

— Bő istenáldás. Póti Gábor fehérgyarmati földműves felesége péntek reggel három egészséges leány- gyermeket szült. A körülményekhez képest mind a négyen jól vannak.

— Halálos villámcsapás. Sunarsák István és Jendrisek János turzófalvi zsindelyfuragók műhelyébe belecsapott a villám s mind a két embert megölte.

— Cigányok garázdálkodása. Liptó-Ujvá- ron a kóbor cigányokkal sok a baj. Folyton vigyázni kell rájuk; amit nappal kiszemelnek, éjjel elrabolják. Ha a tetten ért cigányt elpáholják, szalad a doktorhoz a látleletért s onnan az ügyvédhez és még neki áll följebb. A gazda jár pórul. A felvidéken minden cigány sátoraljának van már jogi tanácsadója; azért védekeznek oly ügyesen, ha bajba kerülnek, mert ma már elég jártasak a törvény

4 kibúvóiban.

i\EVE>j.SÍji\K!!!

Ha földje nincs.

Egy egyetemi tanár, tudós ember Budapestről abban az alföldi városban időzött a minap, ahol édesatyja egykor hivatalt viselt.

A pályaudvaron összetalálkozott egy öreg gazdával, aki ismerte az apját, és megszólította. Az öreg eleinte csak immel-ámmal felelt, de lassan mégis fölmelegedett valamennyire.

— Hallom, hogy uramöcsém Budapesten valami igen nagy módba jutott...

— Nincs panaszom.

— Hát csak éli a világát.. .