Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-04 / 31. szám

246 MAGYAR FÖLDMIVELŐ tékben való növekedése föltétlenül válságot idéz elő és pedig első sorban a bevándorlónak körében, mert a mezőgazdaságban az idén tapasztalható pan­gás folytán igen kevés alkalom van a munkára. Az ipar terén sem igen keresnek most munkást, vagy legalább is nem annyit, hogy minden egyes beván­dorló megkereshetné a napi kenyerét. TANÁCSADÓ. Tiszta bort a pohárba! Ez az elve a föld- mivelésügyi miniszternek, ki körrendeletben figyel­meztette a törvényhatóságokat, hogy szigorúan őr­ködjenek a borhamisítások ellen kiadott rendeletek pontos betartása felett. Azt kívánja a miniszter, hogy figyelmeztessék a gazdákat, hogy még vízzel sem szabad bort keverni, mert aki ilyesmit, vagy a bor körül más tilalmas pancsolást elkövetni merészel, két hónapig tartó fegyházzal büntetik. Állítólag ez a büntetés a korcsmárosoknak is kijár, s rajtuk csu­pán azért nem hajtják végre, mert akkor nem volna senki, aki bort adjon a szomjasoknak. Tanulók felvétele a csákovári m. kir. földmivesiskolába. A folyó évi október 1 én kez­dődő két éves földmivesiskolai tanfolyamra az igaz­gatóság állami ösztöndíjas helyekre pályázatot hir­det. A két éves tanfolyam alatt a befogadott tanulók a mezőgazdaság minden ágában gyakorlatilag kiké­pezik ugv, hogy a kilépő tanulók saját kis gazda­ságukat annak idején okszerűen kezelni tudják, vagy pedig hogy nagyobb birtokon a munkák fel- ügyelésére mint béresgazdák, munkavezetők alkal­mazhatók legyenek. A fizetéses helyek évi dija 300 korona, mely összegben egyúttal a teljes ellátás is benne van. Folyamodványok folyó évi augusztus hó 15-ig nyújtandók be és pedig az állami ösztöndíjas helyért a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez, a többiert a m. kir. földmivesiskola igazgatóságához Csákovár (Temesmegye) címezve. Azok pályázhat­nak, akik a 17. évet betöltötték ép, egészséges test- alkatuak, magyar nyelven Írni, olvasni és a négy alapmivelettel számolni tudnak. KIS GAZDA. A gyümölcsszedés ideje. 1. Szedd a gyümölcsöt — a maga idejében. Minden, telTát a gyümölcs is csak a maga idejében élvezhető, jó. Akár féléretten, akár túléretten szeded kárvalló leszesz. 2. Hogy hogy kérdezed? Az éretlen gyümölcs­nek külseje nem csalogató. Ize se’ valami csábitó. Azért csak azok veszik, akik a minőségre nem néz­nek, hanem csak a mennyiségre. Az ilyenek meg —. kevés pénzért sokat markolnak. 3. Hát még ha súlyra és nem darab számra adod. Ugy-e, erre nem is gondolsz ? Az éretlen gyümölcs azt hiszed — súlyosabb ? Csalódol. Az éretlen gyümölcs könnyebb. Jegyezd meg, hogy az érett gyümölcsnek a cukortartalom emeli súlyát. 4. Hohó — fogod feltalálni a bölcsesség kövét. Akkor hát hagyom a gyümölcsöt a fán mentői to­| vább. Hadd szaporodjék, növekedjék a cukor- tartalma. i Nem úgy ám, komám! Mondottam már. hogy mindent a maga idejében. A természetnek szigorú §-sa ez. A gyümölcs mihelyt megérik el is éri a maga cukortartalmát. Azontúl . . . tehát ha túl kezd érni — napról-napra veszti jóságát, izét és még az egészségre való hatását is. 5. De abban igazad van. hogy ez az igazság csak a nyári gyümölcsre szól. A téli gyümölcs szedésnek más a sora-foka. 6. A téli vagy jobban mondva a télire való gyümölcsöt addig hagyd a fán, mig a dértől nem kell tartanod. A téli gyümölcs ugyanis nem érhetik túl a fáján. Hiszen a napnak napról-napra gyöngül az ereje, A télire való gyümölcs közül több — sze- detten is érik. 7. Mindig csak érésről beszélünk, úgy e? De hát mikor érett a gyümölcs. Mikor van szedésének ideje? És miről ismerem meg? A gyümölcs maga felel majd ezen kérdésekre. Ő maga mondja, mu­tatja. És nem is annyira külsejével, mint azzal, hogy: 8. A leszedésre érett gyümölcs olyan könnyen válik le a fájáról, akár ő kínálkoznék a kezedbe. Azt nem kell erőszakosan letépni. Érett gyümölcs lekivánkozik fájáról. 9. Azért ne erőszakoskodjál, ne tépd, szakaszd durván, mert megbánod. Meg bizony: a jövendő termésben. Mert erőszakkal letéped, letördeled a gyümölcs fészkeket is ... . Q Becsüljük meg az almát. Az almát sok gazda potom ái'ért elpazarolja, kivált ha bő termés van. Azt mondván nem tudunk vele mit csinálni! Az okos gazda, különösen ha nagy családja és gyermekei vannak, tegyen el télire annyi almát, amennyit csak tehet. Mert az alma tápereje majd olyan, mint a krumplié, és az egészségre nagyon jó hatással van. Az alma feleleveníti a testet, szer­vezetünkre meg éppen cly előnyös, hogy az orvo­sok is igen ajánlják. mi újság? Geöcze Sarolta. Ritkán örvendeztetett meg hir szélesebb tár­sadalmi kört, talán egész országot, mint az, amit a múlt héten a hivatalos lapban olvashattunk. Geöcze Saroltát, a kitűnő Írónőt, Bodrogh-köz- nek büszkeségét, a gazdatársadalom socialis mozgal­mának ismert é§ népszerű apostolnőjét, igazán szivét-lelkét — a vallás és közoktatásügyi mi­niszter a II. kerületi állami tanitónőképző intézet­hez — igazgatónővé nevezte ki. Az érdem^kapta meg jutalmát e kinevezéssel, ami társadalmi életünkben már örvendetes megfor­dulást jelent. Mert a valódi munkás, tartalmas és amellett igazi szerény életnek meglelése, felismerése, de főleg kiemelése nálunk nem tartozott a termé­szetes dolgok közé. Geöcze Sarolta irodalmi munkássága, szorgalma, érdeklődése minden iránt, ami népünk javával, fel­emelésével, megmentésével összevan forrva — im­már országosan ismert. Az ő nagy családja: a magyar népcsalád. Női lelkületének egész hevületével csügg a magyarsá­gon. Ismeri jól népünket erényeivel és hibáival egyetemben. Lelke minden megnyilvánulásából ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom