Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-07 / 27. szám
214 MAGYAR FÖLDMIVELŐ VASÁRNAP DÉLUTÁN József főherceg egy földmivélőhöz. Az Aradon megjelenő Függetlenség érdekes levelet kapott egy jászkarajenői lakostól, Tugyi Sándortól. Ebben a levélben elmondja Tugyi, hogy ő sokat olvasott már József főhercegnek a magyarok és a magyar nép iránt való szeretetéről és ennek a hatása alatt ez év március havában üdvözlő verset küldött a főhercegnek névnapja alkalmából. Nem is álmodta Tugyi Sándor, hogy levelére választ is kapjon. Március 19.-én azonban nagy meglepetésére a főherceg aranycimeres levélboritékjában megérkezett a válasz, mely betűről betűre igy hangzik : Budapest, 1907. III. hó 18. Kedves Tugyi Fiam! Azon hitben, hogy katonaviselt vagy, szólítalak igy. Talán ezredeniben szolgáltál. Vagy honnét ismersz? Verseidből katonalélek és annak meleg szive szól és átérzik azon ragaszkodás, mely parancsnoktisztek, altisztek és legénység között kell hogy a legszorosabb kapcsolatot képezze. Vagy talán csak most lész katona? Akkor megjósolhatom, hogy derék, jó bajnoka lész királyodnak s hazádnak. Bárki légy is, hálás köszönetét mondok neked azon meleg érzelmekért és jókívánságaidért, melyeket verseid tolmácsolnak nekem. Az Isten áldjon meg, szeretetteljes szavaidért. Ezt, amit itt küldök, ne vedd mint jutalmat, szere- tetet jutalmazni nem lehet, hanem mint egy kis ajándékot gyermekeid részére, vagy ha nem volnának, úgy szüleidnek szerez be valamit, ami örömet szerezhet nekik. S most még egy kérdést és erre feleletet kérek. Vájjon voltál, vagy csak most lész katona? Igaz jóakaród : József főherceg. A levélhez negyven korona volt mellékelve. A boldog Tugyi Sándor természetesen rögtön tollat ragadott és válaszolt a fenséges jóakarójának; de levelében keservesen panaszolta, hogy nem volt katona és nem is lesz, egyben kifejezést adva ama mély aggodalmának, hogy ezzel a vallomással elvesztette a főherceg jóságos kegyét. Ebben a levélben azt is megírta Tugyi, hogy fel fog jönni Budapestre és a főherceget meglátogatja. Erre a levélre is csakhamar megjött a főhercegtől a válasz, még pedig az előbbinél jóval hosszabb levélben, szólván a következőképpen: Budapest, 1907. IV. 2. Kedves Tugyi Fiam! Tévedsz, ha azt hiszed, hogy megvetlek, mert katona nem voltál. Igaz, hogy legközelebb állanak szivemhez azok, akik ezen szent hivatásban szolgálják királyunkat és hazánkat, kik életükkel támogatják és vérükkel készek megvédeni ! A Mindenható úgy intézte, hogy te ne légy közöttünk, de azért nem zárja ki azt, hogy mint derék honpolgár szintén alattvalója légy királyodnak és fiaidat igaz hazafiakká neveld, kik egykoron pótolandják, amit a sors tóled megvont. Szeretem minden honpolgártársamat, legyen az bárki, ha hazájához és királyához hű és szorgalmas ember. így téged is. Köszönöm verseidet és utolsó leveledet, melynek meleg hangja meghatott és egyszersmind meggyőzött jóra- való voltodról. Ne jöjj föl ide e nagy városba, hacsak biztos kereseted nincs, mert az éhség és nyomor vár reád. Nem való az ily romlottsággal telt hely egy jóravaló pór- fiunak, csak vesztedet lelhetnéd itt. Ha szegény vagy és nincs kereseted, úgy tudasd velem és én szívesen adok helyet birtokomon, hol családoddal együtt szerényen megélhetsz és megkeresheted kenyerüket, ha pedig van földed és megélhetésed, úgy ne hagyd azt el, ápold gyermekeid részére, hogy egykoron áldják az atya gondoskodását, neveld őket igaz hazafiakká, kik egykoron édes hazánk legnagyobb hasznát abban lássák, ha szükséges katonái lesznek királyunknak. Ezt tanácsolom neked azon hitben, hogy atyád sem tanácsolhatott volna jobbat és jobb szándékkal. Gyermekeidnek végy valamit az itt mellékelten. Igaz jóakaród: József főherceg. E levélhez is negyven korona volt mellékelve. Tugyi Sándor boldogsága teljes volt, azonnal irt fenséges jóakarójának egy alázatos köszönő levelet, amelyben arra kérte, hogy adjon neki valami bizalmi állást tehát birtokán. Erre a levélre azután már a főherceg központi jószágigazgatósága válaszolt, tudatva vele, hogy olyan állás, amilyet ő kíván. nem ismervén gazdálkodó tehetségeit, a számára nincs. Ehhez a levélhez a főherceg parancsára ötven korona volt mellékelve. Tugyi Sándor azonban vigasztalhatatlan, ő már beleélte magát abba a gondolatba, hogy egész életét a főherceg szolgálatában tölti el. Azt Írja tehát a Függetlenségnek, hogy reményeinek szétfoszlásába belebetegedett és egy hosszabb verset intézett ismét a főherceghez abban a reményben, hogy foganatja lesz. KIS GAZDA. A gazda juliushavi tennivalója. A gazdaságban. Legfőbb tennivaló ebben a hónapban a gabonafélék aratása és behordása. A tarlót azonnal föl kell szántani. Korai tarlóba olyan vidékeken, a hol ilyenkor esőt lehet várni, jó erőben levő földekre hajdina és köles vagy tarlórépa vethető, melyek az ősz folyamán kielégítő második termést adhatnak. Az őszi repce alá szánt földeket, valamint az ugarokat most kell megszántani. A dohány kacsozását már meg lehet kezdeni, valamint a bugázást is a szivardohányoknál. A kertben. A hagymafélék már fölszedhetők. A káposztát szorgalmasan kapáljuk és a hernyókat összeszedve pusztítsuk. A ggüinölcsösben. A hajtó szemre tett nemesítéseket vizsgáljuk meg, a hajtásokat kötözzük föl. A nyári gyümölcsöt szorgalmasan gyűjtsük, alma aszalását meg lehet kezdeni. A szőlőben. A pótlókötések, fattyuzás és teteje- zés a főmunkák. A harmadik kapálásnak most van az ideje és másodszor most permetezünk peronosz- pora ellen. A szőlőiskolában az ojtványok időnkénti kibontásáról és a talaj porhanyitásáról gondoskodunk. A pincében. A borok rendes feltöltögetését most se mulasszuk el. Az állatok körül. Az igás jószágra nagy gondot fordítsunk, jól tápláljuk, mert ebben a hónapban a takarással és az őszi vetés előkészítésével sok munkája van. A nagy munka idejében ne elégedjünk meg az igás állatok legeltetésével, hanem az istállón is jó tápláló takarmányt adjunk nekik. A méhesben. Tartós szárazság esetén szorgalmasan itassuk és etessük méheinket, mert könnyen rablásra vetemednek. A hol elég hárs van, a júliusi rajok is elég erősek lehetnek. A rajzás megszűntével vizsgáljuk át a méhcsaládokat és a hol nincs anya, oda tartalék-anyát adjunk. A röplyukat szűkít-
