Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-09 / 23. szám

182 MAGYAR EÖLDMIYELŐ rül a földre; ebbe nappalra a bogár, mely az ár­nyékot igen szereti, belehuzódik. Innen aztán könnyű már most annak összeszedése és megsemmisítése. Ha nagy mértékben lép fel a hamvas vincellérbo­gár, úgy baromfiakkal kell szedetni: különösen al­kalmasak erre a pulykák. A vadzab egyike a legveszedelmesebb gyom­nak. Nehezen irtható, könnyen terjed, mert könnyű magvát a szél is elhordja és csírázó képességét so­káig megtartja. Ha sikerrel akarjuk irtani, mindég arra törekedjünk, hogy a vadzab magvát meg ne érlelhesse; de ekkor is csak úgy lehet teljes sikerre kilátás, hogy a szomszédos gazdák is védekeznek ellene. A nagyon vadzabos gabonafélét érés előtt vágjuk le és használjuk fel takarmánynak. A mes- gyéket, árokpartokat mindég magérés előtt kaszál­juk. Csakis tiszta vetőmagot vessünk. Gyökeres eljá­rás az is, ha a vadzabos földön pár évig csak ka­pást és takarmányfélét termesztünk. 9HT Kérjük olvadóinkat, Iiojjj az elő­fizetéseket idejében beküldeni és a bólra- lékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek. HÁZI-ASSZONY. A ribizke hajtásainak férgesedése. A Sesia tipuliformis Cl. hernyója a ribizke hajtásainak bel­sejében végzi kártételét. A bajt felismerhetjük, ha tavasz elején és később a metszett vagy metszetlen ribizkevesszők oldalrészét megfigyeljük, melyeken apró fúrt lyukakat találhatunk. A kártevő a ribizke bokron kívül a köszmétén és mogyoróbokron is fel­található. Lepkéje május végétől junius közepéig je­lenik meg. Bábalakja a ribizke hajtásainak bélrészé­ben van. Hogy a lepkék megjelenését és tovater­jedését megakadályozzuk, azok megjelenése előtt május utóján mindazon vesszőket, melyeken a kár­tétel észlelhető, a baj alatti részig vissza kell met­szeni. Ha a tavasz elején a ribizke vesszői meg is lettek metszve, de a kártevő jelenléte rajta még konstatálható, úgy ezen hajtásokat is még jobban vissza kell metszeni. A lemetszett részek elégeten- dők, hogy a bennök levő bábok megsemmisüljenek. A nevezett bokrok fás részeibe július hónapban fu- rakodik be a hernyó és ott marad a következő év március hónapjáig, a mikor is a bélrészben bebá- bozza magát, hogy pár hét múltán a fentjelzett idő­ben megjelenjen a lepke és megkezdje a leirt élet- folyamatát. Hangyák elűzése a kerti ágyakból. Ha a hangyák valamely ágyat nagyon ellepnek, könnyen elüzhetők úgy, ha apró darab fákat kőszénkátrányba mártva, az ágy különböző részein szétszórunk. En­nek a szagát a hangyák teljességgel nem szenved­hetvén, el fognak onnan távozni. E célból különben jó, ha halzsirral vagy karbolsavval beitatott rongy darabokat rakunk is szét. Halászok telefonja. Norvégiában az idei halásza­toknál fölötte elmés módon alkalmazták a telefont, Töké­letesen és- vizhatlanul zárt, rugalmas acélszekrényben a hangot erősítő mikrofont sülyesztenek a tengerbe. Ezt a készüléket azután villamos vezetékkel összekapcsolják a halászhajón levő telefonnal. Azt állítják, hogy ily módon nemcsak a közeledő halcsoport fajáról és úszásának sebes­ségéről, hanem a tömegről is elég pontos értesülést sze­rezhet a hajó; föltéve, hogy nincs igen nagy távolságban. Hering vagy más apró hal ugyanis sípoló hangot okoz a telefonban. Más, nagyobb halfajta valósággal ordítást, ismét más faj a legkülönbözőbb hangot és zörejt. A hangot a hal kopoltyuin kiáramló víztömegek mozgásával magyaráz­zák. A hang, dübörgés, zugás alakjából a halfajtára és az útirányra, az erősségből meg a halak számára lehet biz­tosan következtetni és igy a halászok már jóelőre ké­szülhetnek. IMII ÚJSÁG? Árpád apánk és a koronázás. Mily kifürkészhetlenek az isteni gondviselés utjai? Ezt főleg a nemzetek életében láthatjuk, ta­pasztalhatjuk. És főleg a magyar nemzet életében. Nagyszerű gondolái! Nem. Valóság, megteste­sült valóság. Mikép ünnepelhet a nemzet ? Olvkép, bogy I. Ferencz József megkoronázása Magyarországon valósággal nagy történeti momen­tum, esemény. Királyunk megkoronázását befűzheti a nemzet az ezer éves mull dicsőséges kezdetébe. Igen befüzheli Árpád apánk nagy, legendás emlékezetébe . . . fölépítvén újra azt a templomot, melyet első királyunk Szent István épített Árpád sirja felé. Az idő, a nemzeti nagy viharos korszakai el­tüntették a föld színéről e templomot. Ám a nemzet szelleme, élete, ereje, nyelve, lelkesedése, hite erősebb az időnél .... íme I. Ferencz József koronázásának ünnepét összefűzheti Árpád apánk, a honalapító szellemének felidézésével. Deák Ferenc és a koronázás ünnepe. A nemzet királyát koronázta. Millió ember hömpölygőit az ős Duna parton. A századokat hir­dető Buda várában. Mindenki ott volt, aki csak tehette. És bizony mindenki, aki magának részt kívánt abból, hogy most ünnepe van a nemzetnek. Csak egy ember nem volt ott. Akinek — Isterí, király és a nemzet tanúja, hogy legtöbb munkája, bölcsessége, nyugodtsága, bátorsága és befolyása volt arra, hogy végre ural­kodónk fején ragyoghat Szent István koronája. Hogy végre király és nemzet egymás keblére borulhat. Egy ember, akinek nemes mellét semmi érdem­rend nem diszitette. Aki mikor arról volt szó, hogy nagy mérhetlen munkájáért, fáradozásaiért, bölcses­ségéért minő jutalomban részesüljön? csak azt kí­vánta : — Királyom a természet törvénye szerint to­vább él. .mint én, azt óhajtom, hogy királyom el­mondhassa : Deák becsületes ember volt. Ez az ember a haza bölcse, Deák Ferenc volt. Ót illette volna pedig a jog, hogy mikor ki-' rálya a nemzet ujjongó örömrivalgásai közt a ko­ronázása indult, mellette foglaljon helyet. A nemzet kereste is őt. Kereste királya mel­lett, szemeivel vigyázta itt is, amott is. Deák nem volt látható sehol sem. Deák csak a hazát szerette. Ennek jó és balsorsán aggódott.... Most mikor királya és nemzete kibékült, örömünne­pet ült... . félre állt. Magányba vonult, mert egy­szerű, nagy, csudás jelleme nem tehetett mást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom