Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-26 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ A madár-nap-nak iskoláinkban való olyanforma meghonosítását, mint az a faültetés-ünnepével történt, szivemből helyeslem. Ez a mozgalom bizonyára üdvös érdeklődést fog kelteni közönségünkben honi madaraink iránt, védelmük és szaporításuk érdekében. Ha a madár-ünnepnek ez a célja, nem pedig az, hogy külföldi madarakat hozzanak be és honosítsanak meg nálunk, akkor a madár- napnak iskoláinkban való meghonosítását bizonyára az egész amerikai nép helyeselni fogja. Kicsit furcsa dolog, de igaz, hogy a madarak legnagyobb ellenségei s pusztításuknak legmakacsabb s legmeggondolallanabb előmozdítói a nők és gyermekek között vannak. A madártollnak ruha- disz gyanánt való alkalmazása, melyhez a nők ezrei oly könyörtelen makacssággal ragaszkodnak, továbbá a gyermekeknél a fészekszedés s az ártatlan madarak kíméletlen legvilkolása, vad őseinktől ránk maradt barbár örökségnek tekinthető. Év-ente százezrekre menő szép és hasznos madarat gyilkolnak le a női kalapdiszités céljaira s ezzel némely ritkább fajokat tökéletes kiirtással fenyegetnek, sőt némelyeket már végleg ki is irtottak. S a kis gyermekeknek kitartó vadászata a madártojásokra s a nőstény madarak kíméletlen összefogdosása s legvilkolása nem kevésbbé gyakori és vészthozó. Az nem tesz semmi különbséget, hogy a két madárpusztiló tényező közül, melyik a végzetesebb; mivel bizonyos, hogy mindegyik káros s egyik sem hasznos. Az egyik tényező a léha hiúságnak, a másik pedig a benne lakó kegyetlen hajlamoknak s a tevékenységre vágyó gyermeki erő kielégítését keresi, mely utóbbi hasznosabb irányba is ’ volna terelhető. A baj olyan, mi ellen törvényes intézkedésekkel csak védőleg s csak helyenkint küzdhetünk eredménynyel. A közvélemény azonban, mely az iskolákból nyeri támasztékát, az onnét kikerülő fiuk s leányok felnövekedésével százszor erősebb tényező leend, mint a minő bármilyen törvényes intézkedés lehetne. Azt hiszem, hogy ily módon oly közérzés fejlődhetik, hogy egy tisztességes úrnő szégyelni fogja kalapját madártoliakkal díszíteni s egy jóravaló fiú szégyelné bevallani, hogy madártojást szedett vagy ok nélkül madarat gyilkolt. A madarak kimondhatatlanul hasznosak az | emberiségnek. Az ő fáradhatatlan szolgálataik nélkül | kertjeink s mezőink a rovarpusztitás következtében sivatagokká lennének. De mi ennél is többet köszön- j hetünk nekik, mert a madarak tanulmányozása a ! bennünk lakozó legbecsesebb ösztönök és hajlamok kifejlődését segíti elő. Mert náluk a nagylelkűségnek, az önzetlen odaadásnak, a szülői szeretetnek s egyéb becses sajátságoknak követendő példáit találhatjuk. Szorgalmuk, türelmességük, találékonyságuk csodálatra méltó; éneklésükkel a zene és költészet' jszeretetére ösztönöznek; szép tollazatuk s kecses magatartásuk szépészeti érzésünket táplálja; messze földekre való elutazásuk képzelő tehetségünket in- gerli s emez időszakos utazás okainak s céljainak megismerésére ösztönöz s végre az alakjukban s szokásaikban mutatkozó végtelen változatosság, mely a legkülönfélébb éghajlat és táplálkozási viszonyok közepette — szárazon és vizen — őket a megélhetésre képesíti, a természet tanulmányozóját az 165 érdekes és tetszetős kutatások végtelen terére vezeti. A madárvédelem természetünk legjobb sajátságait serkenti tevékenységre. Engedjünk tehát ennek a buzdításnak! Igenis, legyen iskoláinkban egy madár-nap, mely csupán csak arra való, hogy a madarakról beszéljenek a tanulóknak. De itt még ne álljunk meg! Állandóan törekedjünk népünkben a madárvédelem érzetét fölkelteni s erősíteni, nem csupán a madarak megőrzése kedvéért, hanem azért is, hogy ezzel a gyermeki természetben szunnyadó barbár hajlamokat lehetőleg olyan nemes ösztönökkel s vágyakkal helyettesítsük, minők a haladottabb műveltség föltételei. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hamisítják a rézgálicot. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete figyelmezteti a szőlőbirtokosokat, hogy a permetezésre szolgáló rézgálicot újabban hamisítják oly módon, hogy anilinnal festett vasgáliccal keverik, ami permetezésre alkalmatlan. Tanácsos ezért a permetező anyag szükségletét megbízható helyről, beszerezni, ezenkívül vegyileg is megvizsgáltatni. A hamisítást úgy lehet felfedezni, ha az oldatba késpengét mártunk, a tiszta rézgálic- oldalban a penge rövid idő alatt rézvörös bevonatot kap, mig a vasgálic oldata ily bevonatot nem okoz. Hogy kell tisztítani a szalmagyékényt? Például szakajtókat, kosarakat, kocsifedeleket. Úgy, hogy ha éles kefét meleg, sós vizbe mártunk és a gyékényt jól megkeféljük. A szappanos viz használata is jó, a vele való moíás után megtisztul ugyan a gyékény, de piszkos, szürke színben marad. A sós viz után azonban olyan lesz mint a leesett hó. KISGAZDA. A vetések állása május 15-én. Az április havában uralkodott nagyon kedvezőtlen hűvös esős és szeles időjárást minden átmenet nélkül hirtelen forróság és szárazság váltotta fel, minek következtében az országszerte kívánt fejlődés legfeljebb csak ott következett be, ahol a tél bő nedvessége a talajt még jó állapotban tartotta. Az Alföldön és általában a sik földeken, a kötöttebb talajon a nedvesség hiánya miatt a száraz és meleg időjárás alig volt hatással, sőt néhol rossz hatással volt, amennyiben a kiszántások itt-ott fokozódtak éppen a forróság okozta kalamitások miatt. A május hónap 17-én és 18-án jelzett esőzések javulást elő fognak idézni még a sokat szenvedett vidéken is, mindazonáltal a terméskilátások egyes vidékeket kivéve búza és rozsban eléggé kedvezőtlenek. Az őszi árpa silány, alig maradt belőle. Ami kevés repce megmaradt, az tűrhető. A tavasziak, bár ezek is sárgulni kezdtek már, a tropikus hőségre, remélhetőleg az esőre javulni fognak. Tavaszi árpa és zab kielégítőknek jelezhe- tők. A tengeri, amelyből sokat vetettek, legalább is 10—15 százalékkal többet, mint a múlt évben, elég jól áll; kapálják. A burgonya is tűrhetően kelt. A répa kielégítő, a kerti vetemények, zöldségfélék mind az esőt kívánták. Ugyanez konstatálható a ken-
