Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-28 / 17. szám

134 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Ezek valának a pórnő utolsó szavai. — Édes anyám! kiálta föl Terka, a lelkész imára nyílt ajkai megindulást rejtő hangjából sejdit- vén; hogy a pórnő meghalt. — Ez nem vala édes anyád, leányom, mondá neki nyájasan a lelkész... édes anyád él... Adj há­lát az Istennek, hogy bátorságot adott érteni el­jönni ... ha negyedórával később jösz, most árva volnál. A meglepett Terka nem érté a lelkész szavait; még kevésbbé tudá felfogni, midőn imáinak elvégezte után kezét megfogta és vele együtt a Rónay-kas- télyhoz vezető útra indult; ott a lelkész a báróné cselédeit reá bírta, hogy keltsék föl az úrnőt és mi­dőn a báróné fölöltözött és a mellékszobában a lel­készt fogadá, ez e szavakat intézte hozzá: »Ön meg­halt leányát siratta sokáig; leánya még él; ez az kegyes bárónő.« E szavakkal vezeté Terkát a báróné kitárt kar­jai közé. Mig a báróné meglepetéssel és mohó vágygyal Terka vonásait kémlelé, a lelkész a haldokló pórnő utolsó szavait elmondá. Csak másnap reggel, midőn Terka csinos, jól fűtött szobában s anyjának karjai közt a boldogság teljét élvezte, gondolt vissza borzadással a késlelke- dés pillanatára, mely egész élete boldog létét elra­bolta volna. Hálatelt szívvel köszönetét rebegett az Istennek, hogy forró imáit meghallgatván bátorságot öntött szivébe, mely által a boldogság soha sem re­mélt birtokába jutott. S. AMERIKA. Elitéit kivándorlási ügynök. A nagymar­tom rendőrkapitány, Pamlényi Gábor már egy fél­esztendeje szorgoskodott azon, hogy kiderítse egy furfangos kivándorlási ügynöknek a hol- és kilétét. A negyvenezer lakosból álló Békés-Csabából igen sűrűn vándorolnak ki Amerikába és ezeknek a köz­vetítését Pamlényi egy embernek tulajdonította. A rendőrfőkapitány megfigyeltette a kivándorlókat Bécsben, Ratiborban és Oderbergben és amikor feb­ruárban már kellő számban bírt kompromittáló adatokat valakire, Kossuth kereskedelemügyi mi­niszterhez fordult, arra kérve őt, hogy egyes sze­mélyekre nézve az ottani postán tehessen levélbeli megfigyeléseket. E megkeresésnek a miniszter ele­get tett. A nagymártoni postán jött kivándorlásra csábitó levelek mind egy kézből valók, Tóth Pál békéscsabai polgárember kezéből, aki a kivándor­lást nagyban elősegítette. Andrássy Gyula gróf bel­ügyminiszter engedélye folytán Pamlényi Békéscsa­bára utazott, itt a csendőrség segítségével több helyen házkutatást tartott és ez alkalommal olyan levelezésre bukkant, amely egy világcégnek is be­csületére vált volna. Pamlényi több száz levet fog­lalt le, amelyekből pontosan megállapítható, hány embert küldtek az Ígéret földjére és pontosan azt, hogy mennyi províziót fizettek utána. Konstatálták még azt is, hogy a virágzó üzletet Tóth Pál 1901 óta űzi és hogy az általa Amerikába jutott kiván­dorlók száma meghaladja az 1700 embert. A soproni Rebenwurzel-féle kivándorlási irodától beszerzett összeg épen tizenhétezer koronát tesz ki. — A ki­vándorlók rendszerint Hamburg és Brémán át lettek expediáivá és Tóth volt az, aki nekik uzsorakamatra előlegezett valamelyes összeget. Tóthnak Békés­csabán cinkosai is voltak, akiknél szintén találtak kompromittáló leveleket. Az egyik társnak Sarinas Antal a neve, aki tevékenységét csak tavaly kezdte meg. Tóthot a szolgabiró két havi fogházra és 600 korona pénzbüntetésre, Sarinast egy havi elzárásra és 300 korona pénzbüntetésre Ítélte. Pamlényi ha­tárrendőrségi kapitánynak ebben az évben ez már a harmincadik leleplezése. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Haszonbérlők figyelmébe! Haszonbérlet megszűntével a bérelt birtokon telepitett szőlő, gyü­mölcsös, füzes, komlós stb. ültetvények ki nem vág­hatok, — hanem amennyiben az értéket a tulajdo­nos meg nem térítené — bérlő a telepítés költsé­geit, elmaradt hasznot per utján követelheti. Nem tehet meg olyan dolgot, amiből haszna nincsen, de bebizonyíthatja, hogy ezáltal a földtulajdonos meny­nyire gazdagodott — s ezt szakértőkkel beigazol­hatja s a bíróság meg is Ítéli. A lovak megbokrosodásának és meg­szökésének többnyire az ijedtség az oka. Ha ar­ról gondoskodunk, hogy az állatok már fiatal ko­ruktól fogva megszokják az ijedtséges zajt, akkor nem fognak oly hamar megbokrosodni. Ha megbok­rosodott, megszökött és ismét hazatereit lovat rög­tön deszkafalhoz állítunk és a deszkafal egyik, a ló által nem látható oldalára bottal nagyot ütünk, akkor a ló ugyan ismét meg fog ijedni, azonban megnyugszik s már ki is gyógyul ijedtségéből. Az öt és ötven forintos államjegyek be­vonása. Az öt és ötven forintos államjegyek bevál­tási határideje 1907 augusztus 31.-én lejár. Ennek a határidőnek leteltével az o. é. öt és ötven forintos államjegyek nem váltatnak be és az államnak min­dennemű kötelezettsége megszűnik ezen államje­gyek beváltására vonatkozólag. ____ KIS GMM._____ A gazdasági tudósítók. Ismeretes dolog, hogy a vetés állásáról, a mezőgazdasági állapotról és a várható terménymennyiségről a földmivelésügyi miniszter nagyobbrészt független, gazdasági ismere­tekkel biró és a gazdálkodást gyakorlatilag űző szak­férfiak, a gazdasági tudósítók informálják. A gazda­sági tudósítók száma megháromszorozódott. 1895-ben 794-en végeztek ilyen szaktudósitásokat, 1907. év elején számuk 2082 volt, de Darányi eltökélte, hogy a mezőgazdaság e nobile officiumával még sokakat megbíz, mert az a kitűzött szándéka, hogy minden gazdasági művelés alatt álló 10.000 kát. hold terület­nek legalább egy gazdasági tudósítója legyen. A gaz­dasági tudósítók fontos részei annak a szervezetnek, a mely az ország gazdasági ügyeit ellátni és a fej­lődés utján előre vinni törekszik. Önzetlen és buzgó működésük hazánk mezőgazdasági helyzetének meg­ismerésében számottevő. Ezért a szives munkásságért

Next

/
Oldalképek
Tartalom