Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-28 / 17. szám
13# MAGYAR FÖLDMIVELŐ Addig ugyanis, inig aztán elérkezik az a mesgye, ahol többé nem meggyőződéssel, nem jó szándékkal, hanem csalafmtossággal, furfanggal, sőt határozott rossz akarattal állunk szemben. Fájdalom, a népünk érdekében megindult társadalmi munkákban minduntalan találkozunk törekvésekkel, ahol már nem lehet szó meggyőződésről, tehát tiszta szándékról sem. Ezek képviselői, a nép boldogulhatásá- nak valóságos kerékkötői. Itt már megáll a józanul gondolkodó ész. Az Ítélet pedig feltartózhatlanul arra a következtetésre jön, hogy ezek az örökös kerékkötők valójában csak játszanak a nép legszentebb érdekeivel. Létük eleme a szereplési viszketegség, a tagadás, az ellenmondás, a zűrzavar vagy mint szokták mondani: a díszhármónia. Nincs józan ész és nincs érző szív e hazában, aki ne óhajtaná például, hogy ami népünk, ami hajlék, otthon nélkül levő föld- mives, munkás népünknek tegyük lehetővé az otthon boldogságát. Hogy legyen nekik tisztességes házikójuk, körötte megfelelő kis darabka föld, hol a magyar asszony is öröklött nemes hajlamának élhessen. Eme közóhajnak, mint igazán legégetőbb socialis, társadalmi feladatnak akar és tesz eleget a földmivelési miniszter, mikor a gazdasági munkásházak létesítésén fáradozik, még pedig törvényhozás utján. A nagyjelentőségű munka megtestesítése céljából tanácskozásra hívja a képviselőház munkásügyi bizottságát, hogy meghányják- vessék a terv kivitelének módozatait. És mi történik? Előáll Mezőfi Vilmos képviselő, az az ur, aki mindig úgy szerepel, mint 'a magyar munkás nép megváltóembere és kifogásolja. Mit? Hogy a munkásházakat nem bérrendszerre fektetik, és hogy a törvényjavaslat földhöz köti a munkást, akit pedig nem szabad helyhez kötni. íme, itt van ismét annak a fellegváras társadalmi tudománynak egyik megboldogitó szószólója, aki nincs tisztában a magyar léleknek úgyszólván alapelemével. Annak a léleknek, melynek az otthon érzete úgyszólván vele született és melyért egész életében eped és küzd. Hiszen minduntalan halljuk a kiálltást: Földet a népnek! És mi is azt mondjuk: igen földet, de úgy, hogy az övé maradjon... És ki ne akarná ezt? Csak azok, akik szeretik a földnek mozgását, hullámzását. Ha a népet a röghöz kötjük, nem lehet velük oly könnyen elbánni. Ugy-e bár? Hiszen minduntalan azt a panaszt halljuk, hogy a népnek, a munkásnak nincs otthona, nincs egy bogárhátu kis házikója se, ahova fejét lehajtsa. Mi is azt mondjuk: Otthont a népnekl Legyen az otthon tulajdona, édes mindene. Éljen, küzdjön érte, mert csak igy van küzdelmének célja. Ki nem akarja ezt? Csak azok, kik nem óhajtják a nép békés, csendes családi életét. Akiknek haláluk az állandóság, a megelégedésnek és boldogulásnak egyik fundamentuma. A magyar ember a bérházakban soha sem fogja megtalálhatni az ő nyugalmát úgy, mint saját, egyszerű kis viskójában. Nem is gondozza, nem is fejleszti úgy. Hiszen miért fáradjon érte, mikor tudja, hogy úgy is más veheti hasznát. És mi hamar. A bérrendszer tehát csak sziikségbeli állapot lehet. Átmenet az otthonra. A munkásházak létesítése, illetőleg a munkás tulajdonotthonok megteremtése pedig nemzeti cél, olyan közkivánalom, mely előtt holmi »földhöz kötést semmi más, mint kerékkötések a munkás nép boldogulhatásának érdekében kifejtett akcióban. Különben jól mondotta a miniszter ur, hogy a bérrendszer ép úgy leköti a munkást, mintha tulajdont adunk neki. Véleményünk szerint még jobban. A tapasztalatok erről hangosan beszélnek. Láthatjuk tehát, hogy itt nálunk vannak született kerékkötők, kiknek nem tenne kedvére maga a jó Isten sem. Nincs oly intézkedés, nincs oly társadalmi munka, mellyel A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■ BXJID^FEST- ...............- .........(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.
