Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-21 / 16. szám
126 MAGYAR FÖLDM1VELŐ séges volt az ő táplálkozásukra. Az Egyesült-Állá- , raokban csak az utolsó évszázad közepe felé kezd- j tek a gazdák vele jobban foglalkozni, a növény nemesítésére azonban semmi gondot sem fordítottak. A kedvező égalji és talajviszonyok mintegy ön- maguktól termelték a különféle fajokat, melyek gondos kezelés mellett fokról-fokra ismét nemesebb fajokat produkáltak. Riley James volt a második gazda, aki a tengeri nemesítést behatóbban tanulmányozta és az első fehér kukoricát termelte. Ezen fehér-kukorica folytonos és gondos nemesítés által az összes kukoricafajok között az első helyen áll. A roppant kiterjedésű Mississipi völgyben csakis ezen fajt termelik, jóllehet a különböző égalj, talaj és gondozás ebből is ismét jobbnál jobb válfajokat teremtett. Az elért eredmények következtében egy mezőgazdákból álló társulat alakult, melynek törekvése oda irányult, hogy egy véglegesen legjobbnak elismert kukoricafajnak termelését tegyék általánossá. Kétféle magot: sárgát, fehéret választottak és éveken át kísérleteztek, kiválasztván a legjobb ültető magot, de egységes fajt elérni nem bírtak, minthogy a különböző talaj, az éghajlat és a föld különböző hatással bírtak a kukorica minőségére. A nemesítés azonban nem csak a kukorica gyümölcsére, hanem annak szárára is nagy és előnyös hatással van. Csakis több évi nemesitési kísérletezés után jutottak azon gondolatra, hogy a kukorica szárát cukortartalmára nézve is megvizsgálják és megvizsgálás után azon meglepő tapasztalatra jutottak, hogy a nemesítés által a szár cukortartalma három százalékról tizenhatra emelkedett. A szárnak évről-évre feltűnően magasabbra növése mutatja a fajnak évről-évre fejlődő nemesedését. Nagy gondot kell fordítani az ültetésre. A halmoknak egvmástóli távolságát pontosan kimérik, hogy azok hárem láb- nyinál közelebb vagy távolabb egymástól ne esse- nez és három szárnál többet egy halomba nem ültetnek, mert ha több szár ültettetik, gyengén fejlődik, az sem jó, ha kevesebb szárat ültetünk. De még egy szintén fontos eredmény éretett el a nemesítés körül kifejtett fáradozás által, ez pedig az, hogy az úgynevezett meddő, terméketlen szárak és a törpék száma évről-évre csökkent. A meddők nem hoznak gyümölcsöt, a törpék is nagyon gyönge termést hoznak. Töltéskor a halmoknak tányéralakot adnak a közepe felé mélyebbre és a szélein magasabbra hagyván, hoyy az esővizet felfogják. A szántás a talaj minőségéhez képest eszközöltetik. Az agyagos talaj mélyebb szántást igényel, mig a homokos talajnak kevésbbé mély szántás is elégséges. Hebraska, Jova, Indiana államokban a szélesre szántott barázdákban való ültetés dívik, de a tapasztalat a halmokba való ültetésnek előnyösebb voltát igazolja. A nagy cukortartalomra való tekintettel a tengeri szárát az Egyesült-Államokban kizárólag a marhaetetésre használják. Kaszálás céljából csak nagy szárazság idején, amikor már a széna és lóhere hiány kényszeríti arra a gazdát, vetnek kukoricát és akkor is több, mint félérett korában kaszálják, mivel különben a nagy cukortartalmú zöldtakarmány a szarvasmarhának hasmenést okoz. Végül még az ültető mag termőképességének megvizsgálásáról teszünk említést. Pár kukorica csőről lemorzsolunk magot vízben tartva pár nap múlva meglátjuk, melyiknek van jobb csiraképessége. A csöveket, amelyekről a próbamagot vettük, megjelöljük és ha jó csiraképességük, abból ültetünk. A tengeri a búzával egyrangu termény az Egyesült-Államokban és termése oly nagy gondot fordítanak, hogy az amerikai tengeri méltán foglalja el az első helyet a világon. — Érvágás a gyümölcsfákon. Az érvágást a gyümölcsfákon úgy ejtjük meg, hogy a fa törzsét az északi oldalon egész hosszában behasitjuk, de csak annyira, hogy a vágással csupán a héját vágjuk keresztül és nem hatolunk be egészen a kemény fáig, mert ez már ártalmára volna a fának. Erre a munkára legalkalmasabb hónap a május, vagy junius eleje. Az érvágásnak célja és haszna többféle. Igv ha valakinek olyan fája van, mely csak buján nő, de termést sohasem ád, az érvágással gyógyíthatjuk a terméketlenséget, mely abból ered, hogy a fának igen sok nedve van, tehát eret nyilunk rajta, hogy a bő nedváramlást megakasszuk. A törzs vastagsága szerint egy-két vagy három vonalat hasítunk rajta. Ugyancsak ha olyan fánk van, mely nem mozdul helyéből, hanem még bőre is megvénhedik. megráncosodik, szintén a törzs héjának bemetszésével segíthetünk. Ha az az eset van, hogy a korona elég nagy, terjedelmes, de a törzs aránylag vékony, ismét csak az érvágással segíthetünk ezen a bajon. így a héj kitágul, a törzs megvastagszik. Emlékeztető. Vásárok, 24-én : Alcsil!, A.-Rákos (Nagy- küküllőm.), A.-Szombatfalu, Alsóverecke, Bajmóc, Bakabánya, Bánokszentgyörgy, Bellus (á), Bethlen-sztmiklós (á), Burszent- györgy, Buziás (á), Ecset, Egbell, Enyicke (Abauj), Erdö- bánya, Erked, Gyetva, Gyulakeszi, Halmi, Igái, Jakabfalva, Kékkő, Klenóc, Koltókatalin, Krassova, Makfalva, Margita, M.-Erked, Nagykikinda, Nagykorúját, Nagytéta, Nagyszombat, Németlipcse, Nyék (Sopronná.) Nyitrabajna, Nyúlás, Ódombovár, Orcyfalva, Pered, Pincehely, Radosóc, Rajec, Répceszentgyörgy, Sárosm.-berkesz, Sepsiszentgyörgy, Szászsebes, Szerencs, Székesfejérvár, Szili (Sopronra.), Szolyva- nugybisztra, Tata, T.-Buttyin, Varasd, Verpelét. 25.-én: Alsónyárasd, Alsóverecke, Bellatinc, Bethlenszentmiklós, Feketehalom, Forró, Jászkisér, Kisbér, Körmöcbánya, Krom- pach, Lajosfalva (Mosonm ), Lajtafalu, Lekence (B.-Naszód- megye), Lisza, Marcaltó, Margita, Nagykálló, Nagykomját, Nagyszombat, Pancsova, Pinkafő, Rakamaz, Sepsiszentgyörgy, Szentgyörgy (Pozsonyin.), Szkacsán, Szucsány, Varannó, Zsámbék. 26-án : Csenger, Körmöcbánya, Krompach, Lekence (B.-Naszódra.), Margita, Pancsova, Varannó, Verebély, Zsámbék. 27.-én: Csongrád (á), Istvándi, Kamjomka, Körmöcbánya, Nagylak, Pancsova, Várhely. MI ÚJSÁG? Első a kötelesség! A kötelesség első! Ez kell, hogy fő-fő regulája legyen minden embernek. Különben vét önmaga, esetleg családja, de még különösebben a társadalom ellen, hói bizonyos munkakört, állást kell betölteni. A kötelesség teljesítésében elől kell járniok azoknak, kiket a nemzet bizodalma arra választott ki, hogy törvényhozók legyenek. Tehát a honatyáknak, a képviselő uraknak. Szép, magasztos hivatást nyernek a nemzettől a honatyák, kiváló jogokat. De kötelességet is. Fájdalom — nem mi mondjuk — de az ország közvéleménye nyilatkozik már komoly ujsá-
