Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-14 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 117 gyógyszer a nyál a méh- és darázscsipés ellen is. Birkák, ha májférgeik vannak, sós földet s köveket nyaldosnak, vizibetegségben szenvedő állatok vastartalmú földet nyelnek el. Ha a kutya gyomrát rontotta el, úgy füvet eszik; a teknósbéka ily esetben vad majoránnát keres magának. A medve átvágylalanság ellen káposztát keres s ha ez sem használ, úgy mézzel próbálkozik vagy hangyasavval, a melyet úgy nyer, hogy nyelvét a hangyabolyba dugdosván be, azt gyakran lenyalogatja. A fekete rigó és fogoly babérlevelet eszik székrekedés ellen; a szarvasok megtanítottak minket arra, hogy hogyan kell az articsókát megenni. És még igen sok más ilyen példa van. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Ki akar méhész lenni ? A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1907. év folyamán hat időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztás mellett: május hó 1—21. földmives kisgazdák, junius 1 — 15. erdőőrök, junius 18—23. lelkészek, julius 1—21. és julius 24-től augusztus 15-ig néptanítók; végre augusztus 13 —31. nők számára. Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, valamint a méhkaptáraknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is megtanulják. Mindegyik tanfolyam hallgatói annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szóróit anyagi helyzetüket igazolják s a m. kir. államvasutaknak a távolsági forgalom 7—16 vonal- szakasza között lévő valamelyik állomásról jönnek, a személy és vegyes vonatok III. kocsi osztályában érvényes féláru menetjegy váltására jogosító igazolvány küldetik, melynek ára a visszautazás költségeivel együtt a tanfolyamról való elutazásokra fog megtéríttetni. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egy koronás bélyegjegygyel ellátott folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való felvételüket kérelmezik, a m. kir. földmivelés- ügyi miniszterhez címezve, felettes hatóságuk utján, a földmivesek és más foglalkozásúak pedig községük elöljáróságának ajánlásával ellátva, az illető tanfolyam kezdete előtt legalább egy hónappal nyújtsák be. Budapest, 1907 március hó 27. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Siketnémák felvétele. A siketnémák áll. s. kecskeméti intézetébe az 1907—1908. tanévre nem- és valláskülönbség nélkül felvétetnek olyan 7-től 10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek a siket- ségen más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak. mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy vagyontalan szülők gyermekei is bejussanak az intézetbe. Rendes eltarlásdij évi 160 korona. Módosabb szülők gyermekei megegyezés szerint helyeztetnek el. Felhívjuk még a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amelyben intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. Bővebb felvilágositással szívesen szolgál az intézet igazgatósága. Sorvadó tehenek beoltása. A Földmivelési Értesítő közli Darányi földmivelésügyi miniszternek azon rendeletét — melynek betartása különösen ott, hol a tehenek, szarvasmarhák tüdőbetegsége nagyon is el van terjedve — nagy hasznára lehet a gazdáknak — ojtóanyagot ezentúl csak állami ellenőrzés mellett fognak gyártatni, hogy hatásuk annál biztosabb legyen. A járási állatorvosokhoz kell fordulni, hogy a baj legyőzhető legyen, ezeknek eljárni hivatalos kötelessége. Amt azt jelenti, hogy eljárásuk ojtóanyag beszerzése és gyakorlati alkalmazása körül díjtalan. KÖZEGÉSZSÉG. Az éjjeli és nappali alvás. Párizsban a minap érdekes felolvasást tartott Vachide dr. az éjjel és a nappal való alvás közötti különbségről. Vachide számos kísérletet végzett negyvenegy emberrel, a kik közül húsz állandóan éjjeli munkát végzett. Kísérleteinek eredményét a következő pontokban foglalta össze: 1. A nappali alvás kevésbbé üdítő, mint az éjjeli, akármeddig tart is és bármilyen foglalkozású legyen is az illető egyén. Aránylag felületesebb és kevésbbé egyöntetű, nyugodt. 2. A szervezet minden működése (szív munkája, lélegzés stb.), a mely az éjjeli alvás alatt önmagától csökkenni szokott, a nappali alvásnál észrevehető zavarokat szenved úgy ütemesség, mint folytonosság tekintetében. A nappali nyugalom csak ritkán — igen nagy szellemi, vagy testi kimerülés esetén — éri el az éjjeli alvás mélységét. 3. A megszokás hosszabbá teheti a nappali alvást, de csak hónapok múltán. 4. Úgy látszik, hogy csodálatos kapcsolat van az éj sötétsége és az alvás mélysége között. Igen nagy elfáradás esetén a nappali alvás nem egyéb, mint fizikai elkábulás. 5. A nappali alvással a valóságot jobban megközelítő ösz- szefüggő álmok járnak. Az elalvás és fölébredés sokkal gyorsabb, mint éjjel. 6. Minőségre nézve is lényegbe vágó különbség van a nappali és az éjjeli alvás között. A nappal alvók mind valamely, őket állandóan gyötrő, fáradságérzetről panaszkodtak. Kínai földművesek. Nemrég, hogy az aratási szerződések megkötésétől országszerte vonakodtak a munkások, arról volt szó, hogy a nagybirtokosok Kínából fognak olcsó munkaerőt beszerezni. Ez a szerencsétlen gondolat, melyet mi kezdettől fogva elleneztünk, nem valósul meg, egyrészt azért, mert az általános aratási sztrájk veszedelme nagyjában elmúlt, másrészt pedig, mert a kínai munkások behozatalával semmikép sem javulna a helyzet. Azért azonban érdekes lesz a világban szertekalandozó kínai földmunkásokról egy két adattal szolgálni. A kínai mezőgazdasági munkások erős, izmos emberek s kitünően értik a mesterségüket. Mezőgazdasági szerszámjaik éppen olyanok, mint a minőket a ma
