Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-07 / 14. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ \ 111 Megdobban a gazdasági munkások ezreinek szive ennek a hírnek hallattára. Hogy is lesz ? Miképpen is lesz ezekkel a munkásházakkal ? — Istenem, vájjon mi legyen módja annak, hogy a szegény gazdasági munkás ilyen házban rakja meg uj fészkét? Hát lassan, de biztosan lehet előre haladni. Első sorban, mint mondottuk csak mintegy tízezer házat épitenek. Hát ez szép szám. De jó Is­tenünk, hány ezer szegény, becsületes munkás csa­lád van hajlék nélkül. Ezt kell fontolóra venni. Azért meg kellett állapítani a módját, a foko­zatát annak, hogy és mikép történjék a munkás­házhoz való jutás. Fő-fő elv, szentencia, hogy csnk az igazán szegény családot lehet és kell tulajdonházhoz jut­tatni. Most tehát azokat fogják egyelőre kiválogatni, akik köztudomásúlag és hiteles beigazolás folytán teljesen szegények. Arra aztán lesz ám gond, hogy itt az igazság győzzön. Azokat válogatják ki tehát először, akik arató és napszámos munkát végeznek. Ezeknek nem csak hogy nincs házuk, de más házában is oly szorosan laknak, még egészségük is veszélyeztetve van. Hát aztán egészen ingyen fogják ezt a házat kapni ? Már ilyet okos ember ne vegyen az eszébe. Egészen ingyen senki emberfia nem kapja. Az or­szág csak a hivatalos munkákat, nevezetesen: föl­méréseket. vázlatokat, építési terveket adja teljesen ingyen. De a többi kiadásokra ad segítséget. Ad a vármegye és község is, mert az épilő anyagot ol­csóbban lehet lesz kapni és szállítani. Az államtól nyert segítséget aztán ötven év alatt kell lefizetni. Égy évi törlesztés anyiba se fog kerülni, mint a szegény munkás mostani házbére. Hogy és miként kell az első lépéseket meg­tenni: arról is adunk felvilágosítást a jövő vasárnap. Dikszi. — A jószivü királyi hercegasszony. József királyi herceg és felesége meglátogatta a Poliklinikát. A hercegasszony nyájasan beszélgetett a betegekkel. A bete­gek közül különösen föltűnt neki egy nagybeteg asszony, a kiről Eróss Gyula dr. igazgató főorvos elmondta, hogy munkaképtelen hordárnak a felesége és betegségét a sok nélkülözés és megfeszített munka okozta. A szerencsétlen asszony sorsa annyira meghatotta a jószivü hercegasszonyt, hogy titkári hivatala utján a minap száz koronát küldött a ré­szére. Könyezve, boldogan vette át a nagylelkű adományt Schlesinger Zsigmondné a szegény hordár felesége. — A hű cseléd jutalma. Sárosfa községben, Bittó Béni földbirtokos uradalmában ötvenhárom esztendeje szolgál már hűségesen Gódán Pál cseléd, a kit a földmive- lési miniszter most díszoklevéllel tüntetett ki. A kitüntetést, mint tudósítónk Írja, március 25-én lelkes ünnepség kereté­ben adták át a községi iskola földiszitelt termében, a hol ez alkalomból nagyszámú közönség gyülekezett össze. Az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt, azután Ernyey Pál fószolgabiró mondott beszédet és átadta a díszoklevelet Gódán Pálnak. Horváth Jenó, a megyei gazdasági egyesület nevében szólott lelkes szavakkal az öreg cselédhez s a falu népéhez. Bittó Béni, a földesur, beszédében nagy elismerés­sel szólott arról a jó viszonyról, a mely gazda és cseléd közt mindig volt. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget s a nép a Kossuth-nótával kisérte el azután az öreg cselédet. — Közös háztartás. Mint Nagybecskerek- ről jelentik, ott Magyarországon eddig páratlan intézmény létesült. A város számos családja ugyanis elhatározta, hogy szövetkezik egymással és kollektiv háztartást létesít. A kol­lektiv háztartást egyelőre a közös konyhát tartalmazza, hol a családok jóminóségü ebédet és vacsorát kapnak adagon­ként havonta hatvan koronáért. Egy-egy adag ötfogásos ebédből és kétfogásos vacsorából áll. Minden konyhai ügyet, bevásárlást, vezetést, étlapmegállapitást a szövetkezett csa­ládok maguk intézik el. A szövetkezeti konyha április 12-én kezdi meg működését. Megjegyezzük, hogy az ügyes házi­asszony olcsóbban kiteremt egy porció ebédet, mint 30 forint, még a mai drágaság mellett is. És azt eszszük, ami nekünk tetszik, meg Ízlik. Az ötfogásos ebéd csak jámbor önámitás. És melyik polgári család eszik egyáltalában öt­fogásos ebédet? — Nyakszirtmerevedések. Trencsénből ír­ják : Bellus községben ujabbi három nyakszirtmerevedési eset fordult elő. a szomszédos Viszolai községben pedig kettő. A halálozási esetek száma eddig öt. A megyei főor­vos és az alispán megtették a szükséges intézkedéseket. — Uugvárról Írják: Andrásháza községben négy gyermek né­hány órai haláltusa után gyanús tünetek között meghalt. Dr. Gulácsy Árpád vármegyei főorvos és dr. Nagy József ungvári szolgabiró megjelentek a helyszínén és a fóorvos megállapította, hogy a halottak közül kettő nyakszirtmere- vedésben hunyt el. A hatóság megtette az óvintézkedéseket. — Megfagyott időjós. Megrázó eset hire érkezik Zürikből: Herger szentgotthárdi meteorológus (idö- tanulmányozó) a múlt szerdán kutyája kíséretében lement a völgybe, a hol egy faluban dolga akadt. Délután indult vissza a hegyek közé, de az intézetbe csak a kutyája ér­kezett meg. Az intézet szolgája azonnal sejtette, hogy baj történt, mert a hű kutya másként nem hagyta volna el a gazdáját. Herger keresésére indult, de a viharos éjszakában nem tudta megtalálni. Csak másnap reggel akadt rá holtan egy hid alatt, ügy látszik, hogy útközben elfáradt és pi­henni volt kénytelen, de az álom elnyomta és alvás köz­ben megfagyott. — Hidat elsodró patak. Az Ujhely mellett cammogó Bonyva rongyos kis patak, de tavasszal a meredek lejtőjű tracliyt hegyekről lefutó hóié ugyancsak meg szokta dagasztani. Most is vagy 10 méternyire feltorlódott a jég a csörgői hid előtt, melyet a városi mérnökség késedelme miatt széjjel is rombolt, meg elvitt a Bodrogba. A hid hosz- sza 20 méter, szélessége 8 méter vala. A fenék felett 8 mé­terre állott, mégis elvitte a felbőszült rongyos Ronyva. Kü­lönösen egész Felsőmagyarországból kapjuk, a híreket, hogy a Latorca, Labore, Ung, Hernád, Talabor, Ondava, Toplya hasonlóan cselekedtek. A sok havazás eredménye a szokat­lanul megeredt folyók s romboló árvizek. — Megzavart körmenet. Szabadkáról jön a hir: a nagypénteki áhitatosság alkalmából körmenet volt a kálváriához. A midőn az ezrekre menő hívek ájtatosau imádkozva haladtak, egy megvadult bika megtámadta a hívőket, a mi nagy félelmet idézett elő. Ötvennél többen megsebesültek. Súlyos sebesülést szenvedtek Kulincsicsné, Orcsicsné, Kiszeli Márton, Bozsákovics hajcsár, egy mészá­ros és egy rendőr. Üldözőbe vették a megvadult bikát és vadászfegyverrel és revolverrel mintegy száz lövést irányí­tottak felé. A bika 30 helyen sebesült meg. A városba ro­hant és az utcán összerogyott. A mentők számos sebesültet a kórházba szállítottak. A hatóság megindította a vizsgálatot. — A pipás király. A franciaországi viszo­nyokra nagyon jellemző, hogy Edvárd angol király sze­mélyével még saját birodalmában sem foglalkoznak annyit, mint — Franciaországban. A Cri de Paris legújabb számá­ban például elárulja, hogy Edvárd király nagyon szeret pipázni. Általánosan ismert dolog, hogy az angol király legjobban érzi magát bizalmas barátai, vagy családja köré­ben, a hol nem feszélyezi semmi. Ilyenkor azután pipával a szájában jelenik meg. Pipája nagy és egyszerű, minden különösebb ékesség nélkül. De a pipával soha sem mutat­kozik a nyilvánosság előtt. — Még soha sem láttak az emberek uralkodót pipá­val a szájában — szokta mondani — s ezért a nagyközön­ség előtt nekem is meg kell elégednem a szivarral. Hivatalos utazásai alkalmával sem felejti otthon a pipát. Mostani párisi tartózkodása alatt a pipa persze tokjá­ban maradt, de alig érkezett meg a király Biarritzba, ké­nyelmesen berendezkedve, rágyújtott kedvelt pipájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom