Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-13 / 2. szám
12 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ha a képet megrajzolta, keresni fogja azon okokat, melyek miatt a kép úgy fest, amint fest. Célszerű e ezt vagy azt a termelési ágat pl. olyan mértékben folytatni, mint az elmúlt esztendőben. Mit hozott? Mit jövedelmezett. Ha nem célszerű, mivel lehetne — jobbal — pótolni? Itt nem árt. ha a gazda körül néz nem csak a helyi határon, de más vidékeken is. Mit tettek ott? Mit produkáltak? Mi sikerült? Mit lehetne tenni itt is? Legjobban nyomja a gazda helyzetét, meg számítását is a szokás, »amint volt — úgy legyen« féle okoskodáshoz való makacs ragaszkodás. A kerti gazdálkodást például az egész országban erősen hangsúlyozzák. Sokan már benne is vannak. Miért ne kísérelné meg x vagy y gazda is ezt az irányt. Talán nem is gondolja, hogy földjében valóságos kincses bányát fedezne fel evvel. Csak egyszer szánja el magát rá. Az akarat mindenben, tehát a gazdálkodásban is leghatalmasabb mozgató erő. Akarni kell tehát és akkor már útban vagyunk. Sok gazdának legveszedelmesebb kerékkötője, hogy ha kevés, de szanaszét levő adóssága van. Ez életet rövidít. Nyugtalan éjszakákat csinál. Gondoskodni kell, hogy jó tanácscsal, okos számítással előnyösebb kölcsönhöz juthasson. Egy helyre szorítkozik aztán majd a gondja és mindjárt nagyobb kedvvel fog az adósság csökkentéséhez. így kapkodás egész élete. Ha a gazda egymagában nem boldogul, tehetetlen... fógozkodjanak össze. Hiszen csattanós példák hirdetik, kiabálják úgyszólván, hogy az össze- fogódzás csudákat művel egyes községekben. Bebizonyult, hogy még a gondot is meg lehet osztani, csak egyetértés és testvéri szeretet honoljon a gazdák körében. így a gazda gondját lassan-lassan az önbizalom fogja enyhíteni, elosztani és a kívánt boldogulást megteremti. GorebenA GAZDA TANÁCSADÓJA. A gazdák és a cselédsegitöpénztár. A Gazdasági munkás- és cselédsegitöpénztár a következő fölhívást tette közé: A januári gazdasági cse- lédvállozások idején jó lesz ügyelni a gazdáknak a következőkre: a segitőpénztári 120 filléres hozzájárulási dijat a gazdáknak azok után a cselédek után, akik már az előző évben is náluk szolgáltak, mindig április 1-én, a változott és ujannon fölfogadott cselédek után pedig azonnal a szolgálatba lépéskor kell megfizetni. Annyival inkább siessen minden gazda elbocsátott cselédjét a községházán bejelenteni és a kötelezett dijakat megfizetni, mert ha elmulasztja, magának okoz vele anyagi és erkölcsi kárt is. Mert a törvény értelmében baleset alkalmával a munkaadó gazdasági cselédjének, vagy örököseinek ugyanolyan segítséget tartozik a sajátjából fizetni, mint a milyen segítségtől az illető biztosítás hiányában elesett. Ügyelni kell a gazdának arra is, hogy a cselédjét ért balesetet az elüljáróságnak jelentse be, hogy a segitőpénztár a kijáró segítséget akadály nélkül folyósíthassa, A jégvágási jog. Gyakori eset, hogy a folyókon tavakban és patakmedrekben való jégvágást a parti birtokosok a meder tulajdonjoga címén korlátozzák, a jégvágókat zálogolják agy velkergetik. Ez az eljárás törvényellenes. A vízjogi törvény 25. §-a szerint ugyanis a jégvágáshoz, sem a meder vagy parti birtokos, sem a hatóság engedélye nem szükséges. A községi elöljáróságoknak kötelessége ugyan kijelölni azokat a helyeket, a melyeken jeget vágni szabad, hogy a közbiztosság és a magántulajdon érdekei megvédessenek. Ahol azonban ilyen kijelölés nincs, ott az a vélelem, hogy a jégvágás a község egész területén szabad. A leghelyesebb eljárás mindenesetre az, ha a község a vizmedreknek jégvágásra való részeit e célra kijelöli és csak bizonyos jégvastagság esetén engedi meg egyszer s mindenkorra a vágást. A jégvágásra legalkalmasabbak a menedékes partu mederrészletek, a melyekből magán a parton, a művelés alatt álló földek érintése nélkül el lehet útra vagy utcára jutni. Előbb jeget vágni, mintsem a jég akár a terhes szekeret is meg- birja, veszedelmes, de haszontalan is, mert a vékony jégtáblák tartós jeget nem adnak. TÉLI ESTÉK. A leány búcsúzik... A kis Mariska soha sem gondolt még arra, hogy neki egykor búcsút kell venni a szülei háztól. Hiszen ott voltunk talán mi is a legboldogabbak, hol gyermekéveinket eljátszottuk, hát miért csudál- koznánk azon, ha egy leány önfeledten bízik az ily boldogság tartósságában. Szerette pedig a szép természetet. Szemei úgy el-el merengtek, mikor a madárkák szabadon röpködtek, de az ő lelke még nem kapott szárnyakat. Azt is látta nagyon sokszor, hogy az erdő fáinak fészkeiben mint növekednek azok a madárkák, aztán mikor megnőnek szárnyaik — kiröpülnek, eldalolják, elsírják bucsudalukat, körülröpködik még egyszer fészkeiket, aztán elszállnak messzire... elbúcsúznak talán mindörökre. És ő még sem hitte, hogy neki is egykor búcsúznia kell. A kis Mariska ezt nem hitte, soha... soha sem hihette... * * * I ti hÍl‘ÜkLúr.1 iid’/óhitv L ülevnill akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Budait KI UH lUhdld JClAulUj5_hiril]olrlll pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos ------------------------------------------------------------ kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronától kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20, 30, 40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden díj nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4Vs“/o-os jelzáloglevél-kölcsönökct ad s a 41/2(i'Ii-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. SW Parcellázást) p^nál az intézet minden tekintetben segédkezik.
