Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-07 / 14. szám

megjelenik minden vasárnap. Szerkesztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Viz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre ..........................4 korona. Fé l évre...............................2 » Ne gyed évre......................1 » Hé tröl-hétre. A húsvéti ünnepeket mély kegyelettel, kül sőleg is kiemelkedő vallásos érzéssel ünnepelte a keresztény világ. Akiknek szivéből a hit érzelme még ki nem veszett, kiknek vallását még nem ir­totta ki ez a nyugtalan és az anyagiakba fűlt kor: azok felkeresték a jó Isten házát, hogy lelkűket oda emeljék, ahova a feltámadott Megváltó szállott: az égbe. És ha templomainkat, a vallásos hívők csa ládi tűzhelyét szemlélték az istentelen törekvések ádáz munkásai: úgy meggyőződhettek róla, hogy a magyar nemzet alapjában ma is hivő, ma is buzgó és hogy gypngék ők arra melyszerint a hit gyöke­rét kitéphessék e nemzet szivéből. Fegyverszünet volt a politikában is az ünnepek alatt. Az ünnep előtt a főminiszter jelen­tést tett király őfelségének a kiegyezési tárgyalások­ról. A miniszterek is magánügyeikkel foglalkoztak e napokban, haza utaztak birtokaikra. Husvét után azonban újra kezdődik a munka, a politikaiharc. Minden jó hazafi kívánatosnak tartja a békés megegye­zést Ausztriával, de nem Magyarország érdeke árán. A belügyminiszter és a kivándorlás. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a hadmentes­ségi díjjal tartozó kivándorlók útlevele dolgában az alispánokhoz és rendőrkapitányságokhoz körrende­letét intézett, a melyben elrendeli, hogy abban az esetben, ha a hadmentességi dij fizetésére köteles egyén meghatározott időtartamra szóló külföldi uta­zási engedelemért folyamodik, az utiokmányt csak akkor adják ki, ha az illető az utiokmány érvényes­ségének idejéig járó dij lefizetését igazolja. A belügy­miniszter e körrendeletén kívül még egy elvi jelen­tőségű határozatot is hozott a kivándorlás korláto­zására. E határozat ezt mondja: Az a körülmény, hogy valaki elszegődött cse­léd vagy elszegődött mezőgazdasági munkás, a ki­vándorlásra kért útlevél kiállítását és kézbesítését nem hátráltathatja. A kivándorlásról szóló törvény azonban a cseléd és gazda, meg a munkaadó és mezőgazdasági munkás között való jogviszonyról szóló törvényeket semmiféle vonatkozásban nem érintette. Ebből folyólag az útlevél birtokában levő elszegődött cselédek és az elszerződött mezőgazda- sági munkások egyáltalán nincsenek fölmentve a szerződésükben elvállalt kötelességeik teljesítése alól. Az útlevél kiállítására hivatott hatóságok tehát az útlevélért folyamodó cselédeket és mezőgazda- sági munkásokat figyelmeztessék, hogy a tervezett kivándorlással törvényesen létrejött szerződésüket szegnék meg s arról is értesítsék őket, hogy elvál­lalt kötelességeik teljesítésére a birtokukban levő útlevelükre való tekintet nélkül hatóságilag is kény- szerithetők. A hazafias földmivesmunkások szövetke­zete. Tápióbicskén a hazafias földmivesmunkások hívtak egybe népgyülést, melyre meghívták a haza­fias munkásegyesületek központi vezetőségét is. Szi- kora Zoltán felhívta a jelenvoltakat, hogy szakítsa­nak meg minden összeköttetést a szociáldemokrata pártokkal és csatlakozzanak a függetlenségi és 48-as párt elvi alapján álló munkásegyesületek szövetségé­hez és alakítsák meg Tápióbicskén annak szerveze­tét. Horváth Endre ily értelmű határozati javaslatot nyújtott be, melyet egyhangúlag elfogadtak. E ha­tározati javaslat szerint a népgvülés kimondja azt is, hogy országos földmives-kongresszus tartását szükségesnek látja s felhívja az 190b. évben kará­csonykor tartott hazafias alapon szervezett munkás­egyesületek országos gyűlésén választott vezetőségét, hogy ilyenek tartására tegyen kezdeményező lépése­ket. Megkeresi továbbá a függetlenségi és 48-as pár­tot, hogy kebelében mihamarabb alakítson munkás­ügyi bizottságot, amely egészítse ki magát a hazafias alapon szervezett munkásegyesületek szövetségének vezetőségével. Délután a tápióbicskei szociálista- csoport kimondotta feloszlását. A veszprémi káptalan — a cselédeiért. A veszprémi székeskáptalan ismét újabb jelét adta nagylelkűségének és a szegény emberek iránt való nemes érzületének: 6000 koronát adományozott azon cselédeinek megjutalmazására, akik hosszabb idő óla vannak a káptalan szolgálatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom