Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-22 / 16. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 130 Dolgoznak a vigécek. Semmiféle mesterség nem fizet olyan zsírosán, mint a vigéc-mesterség. Ezt kell hinnünk, ha látjuk azon nagy számú kivándorló szegény honfitársainkat a kivándorlásiirodák előtt tolongani, készülődni a nagy útra Amerikába. Gondolkozóba esik a szemlélő és önkénytelenül jönnek ajkára e kérdések: Miért történik ez‘? Mi lehet ennek az egyik fő okozója? De mindjárt meg is felelhetünk e kérdésekre: A vigécek dolgoznak. Mert ugyan, hogy volna lehetséges az, hogy olv nagy számban, mondhatni rajként jön be a szegény földmives-nép e városba, hogy innen a már előre megállapított terv szerint tovább expediál- ják őket. Valóban fájó szívvel s mély aggodalommal látjuk, hogy a nép. az erős, egészséges gyökere a nemzetnek, miként pusztul napról-napra. Miként kerekedik fel csendes, békés otthonából, a faluból és özönlik be a városba. Itt persze az élelmes vigécek fogadják, és mint otthon, a faluban, traktálják szép szóval, sokat ígérő, üres beszéddel. Nem hagyhatja figyelmen kívül a vigécek túl buzgó dolgát az, aki komolyan s mélyen elgondolkozik arról, hogy mire vezet ez a tömeges kivándorlás ? ük — a vigécek — dolgoznak, mert hiszen mesterségük, kenyérkeresetük. Ők zsírosodnak, mert kitünően megy az üzlet, kivált mostanában, mikor a zavarosban kéngiik, kedvük szerint szélesen kivetett hálóval halászhalnak. A nép hiszékeny. Elhiszi a vigécek meséjét. Ha csak hírből tudja egyik szomszéd, hogy a másik el vándorolt s dolga jól megyen, vagy legalább tűrhetően, hát gondol egyet, merészet és elvándorol ő is. Persze a jó reménység fejében. Minél számosabban távoznak el valamelyik faluból, az otthon maradottak annál nagyobb vágyat éreznek a kivándorlásra, és nyomban dolgot, pénzt adnak a szolgálatrakész, mindig résen levő élelmes vigéceknek. Mindezeket ha látjuk, feltesszük e kérdést: Hová jutunk, ha még tovább is ilyen tömegesen vándorolnak ki falvainkból? Hová? Oda, hogy : »a nemzet azt a forrást, melgböl tápláló s éltető erejét meríti, — elveszti!« Igen, mert azok a felnőtt, munkát biró földmives-emberek, kik a nemzet gyökerét, erejét képezik, ha elvándorolnak, helyüket nem pótolja az itthon maradt magyarság. De nem pótolhatja a szaporodás sem. Mert a született csecsemők csak húsz, huszonnégy esztendő múlva lesznek felnőtt, munkabíró emberekké. Hát addig ki fog dolgozni? Ki tartja fenn a nemzet nagy terebélyes fáját, magát a magyar nemzetet? Ki fogja művelni a földet, ki fog harmatos hajnalban barázdákat hasítani s termő magot szórni az ezer éves magyar föld határain? Ki képezi a nemzet gyökerét, éltető, tápláló erejét ?!... Haj, ezekre a kérdésekre nem tudunk felelni. Ezekre a kérdésekre még azok a buzgó, kivándorlást nagyban elősegítő vigéc urak sem tudnak megfelelni, akik olyan odaadással, fáradtságot, időt nem kiméivé, gyűjtik össze a föld népét s repítik el innen az »ínség és ngomor« országából az aranyhegyeket s boldogságot Ígérő, áldott Kanaánba’, —• Amérikába. Valóban elszomorító képet tár elénk itt Szat- máron a kivándorlási-iroda, hol naponta 50—60, sőt száz százötven munkabíró, erős, egészséges ember áll batyujával készen, vándorútra. A vigécek fent az irodában nyugodtan dolgoznak. Ők nem törődnek azzal, — hisz’ semmi közük ahhoz, — ha minden kiállított útlevél tulajdonosával a magyar nemzet egy-egv csöpp vért, egy kicsike, de számottevő gyökeret vészit el. Vájjon mikor lesz már vége a nagy vérvesztésnek, a magyar faj rohamos pusztulásának ?!...• Sz. F. Anachronistikonok. Azok a derék férfiak, a kik az uj minisztériumról alkotott jó vélekedésüket anachronisti- konokkal sietnek megerősíteni, újabban az alábbi összeállításokban olvassák a miniszterek neveit. Az első azt mutatja, hogy a Wekerle-kormány nemcsak tulipános, hanem alkotmányos is. íme : Apponyi PoLónyi WeKerle JOsipovich KossuTh HoffMann Darányi ANdrássy ZichY A másik a kormány szabadságszeretetére hivatkozik : koBsuth Zichy Andrássy Apponyi AlBert HoffmAnn Hugó Darányi JoBipovich Wekerle Sándor Polónvi Géza. Az utóbbi összeállítás annál ötletesebb, mert érvényes lesz akkor is, ha Hofimann Hugó helyett esetleg Pávai Vájná Gábort nevezi ki a király honvédelmi miniszterré . . . Kivándorlási ügynökök Győrmegyében. A kivándorlási statisztika szerint az utóbbi időben rohamosan emelkedett a győrmegvei kivándorlás aránya. Most, mint győrből jelentik nekünk, kitudódott, hogy a kivándorlást nagy részben a kivándorlási ügynökök csábítása segítette elő. A kivándorlási ügynökök röpiratokkal árasztották el Győrme- gyét. A röpirat egy négy oldalas kis füzet, mely A lzi LÍHuL mi1') ial'/úLwv Lnh-vülll akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez BudaKl Ull lUKdil A JulZ/tllUg"KUH3Mllll pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos ------------------------------------------------------------kölcsönöket, fSoélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronáiéi kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20,30,40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4pj%-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 4'/j° 0-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. OT T Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik.
