Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-22 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 130 Dolgoznak a vigécek. Semmiféle mesterség nem fizet olyan zsírosán, mint a vigéc-mesterség. Ezt kell hinnünk, ha látjuk azon nagy számú kivándorló szegény honfitársainkat a kivándorlási­irodák előtt tolongani, készülődni a nagy útra Ame­rikába. Gondolkozóba esik a szemlélő és önkényte­lenül jönnek ajkára e kérdések: Miért történik ez‘? Mi lehet ennek az egyik fő okozója? De mindjárt meg is felelhetünk e kérdésekre: A vigécek dolgoz­nak. Mert ugyan, hogy volna lehetséges az, hogy olv nagy számban, mondhatni rajként jön be a sze­gény földmives-nép e városba, hogy innen a már előre megállapított terv szerint tovább expediál- ják őket. Valóban fájó szívvel s mély aggodalommal lát­juk, hogy a nép. az erős, egészséges gyökere a nem­zetnek, miként pusztul napról-napra. Miként kere­kedik fel csendes, békés otthonából, a faluból és özönlik be a városba. Itt persze az élelmes vigécek fogadják, és mint otthon, a faluban, traktálják szép szóval, sokat ígérő, üres beszéddel. Nem hagyhatja figyelmen kívül a vigécek túl buzgó dolgát az, aki komolyan s mélyen elgondol­kozik arról, hogy mire vezet ez a tömeges kiván­dorlás ? ük — a vigécek — dolgoznak, mert hiszen mesterségük, kenyérkeresetük. Ők zsírosodnak, mert kitünően megy az üzlet, kivált mostanában, mikor a zavarosban kéngiik, kedvük szerint szélesen kive­tett hálóval halászhalnak. A nép hiszékeny. Elhiszi a vigécek meséjét. Ha csak hírből tudja egyik szomszéd, hogy a másik el vándorolt s dolga jól megyen, vagy legalább tűrhe­tően, hát gondol egyet, merészet és elvándorol ő is. Persze a jó reménység fejében. Minél számosabban távoznak el valamelyik faluból, az otthon maradot­tak annál nagyobb vágyat éreznek a kivándorlásra, és nyomban dolgot, pénzt adnak a szolgálatrakész, mindig résen levő élelmes vigéceknek. Mindezeket ha látjuk, feltesszük e kérdést: Hová jutunk, ha még tovább is ilyen tömegesen vándorolnak ki falvainkból? Hová? Oda, hogy : »a nemzet azt a forrást, melgböl tápláló s éltető erejét meríti, — elveszti!« Igen, mert azok a fel­nőtt, munkát biró földmives-emberek, kik a nemzet gyökerét, erejét képezik, ha elvándorolnak, helyü­ket nem pótolja az itthon maradt magyarság. De nem pótolhatja a szaporodás sem. Mert a született csecsemők csak húsz, huszonnégy esztendő múlva lesznek felnőtt, munkabíró emberekké. Hát addig ki fog dolgozni? Ki tartja fenn a nemzet nagy te­rebélyes fáját, magát a magyar nemzetet? Ki fogja művelni a földet, ki fog harmatos hajnalban baráz­dákat hasítani s termő magot szórni az ezer éves magyar föld határain? Ki képezi a nemzet gyöke­rét, éltető, tápláló erejét ?!... Haj, ezekre a kérdésekre nem tudunk felelni. Ezekre a kérdésekre még azok a buzgó, kivándor­lást nagyban elősegítő vigéc urak sem tudnak meg­felelni, akik olyan odaadással, fáradtságot, időt nem kiméivé, gyűjtik össze a föld népét s repítik el in­nen az »ínség és ngomor« országából az aranyhe­gyeket s boldogságot Ígérő, áldott Kanaánba’, —• Amérikába. Valóban elszomorító képet tár elénk itt Szat- máron a kivándorlási-iroda, hol naponta 50—60, sőt száz százötven munkabíró, erős, egészséges em­ber áll batyujával készen, vándorútra. A vigécek fent az irodában nyugodtan dolgoz­nak. Ők nem törődnek azzal, — hisz’ semmi közük ahhoz, — ha minden kiállított útlevél tulajdonosával a magyar nemzet egy-egv csöpp vért, egy kicsike, de számottevő gyökeret vészit el. Vájjon mikor lesz már vége a nagy vérvesz­tésnek, a magyar faj rohamos pusztulásának ?!...• Sz. F. Anachronistikonok. Azok a derék férfiak, a kik az uj minisztériumról alkotott jó vélekedésüket anachronisti- konokkal sietnek megerősíteni, újabban az alábbi össze­állításokban olvassák a miniszterek neveit. Az első azt mu­tatja, hogy a Wekerle-kormány nemcsak tulipános, hanem alkotmányos is. íme : Apponyi PoLónyi WeKerle JOsipovich KossuTh HoffMann Darányi ANdrássy ZichY A másik a kormány szabadságszeretetére hivatkozik : koBsuth Zichy Andrássy Apponyi AlBert HoffmAnn Hugó Darányi JoBipovich Wekerle Sándor Polónvi Géza. Az utóbbi összeállítás annál ötletesebb, mert érvé­nyes lesz akkor is, ha Hofimann Hugó helyett esetleg Pávai Vájná Gábort nevezi ki a király honvédelmi mi­niszterré . . . Kivándorlási ügynökök Győrmegyében. A kivándorlási statisztika szerint az utóbbi időben rohamosan emelkedett a győrmegvei kivándorlás aránya. Most, mint győrből jelentik nekünk, kitudó­dott, hogy a kivándorlást nagy részben a kivándor­lási ügynökök csábítása segítette elő. A kivándor­lási ügynökök röpiratokkal árasztották el Győrme- gyét. A röpirat egy négy oldalas kis füzet, mely A lzi LÍHuL mi1') ial'/úLwv Lnh-vülll akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Buda­Kl Ull lUKdil A JulZ/tllUg"KUH3Mllll pest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos ------------------------------------------------------------kölcsönöket, fSoélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsö­nöket már 300 koronáiéi kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20,30,40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4pj%-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 4'/j° 0-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. OT T Parcellázásoknál az intézet minden tekintetben segédkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom