Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 59 Aztán miért bántja ez az irás az //rakat azért, mert egyleteket alakítanak. Hát egyleteket, szövetkezeteket csak nekünk volna szabad alakítani ebben a hazában ? Enyje be furcsa demokrácia vagy mi lenne ez. És csak nekünk szabad munkánkért árt szabni és a gazdáknaknak néma kutyaként hallgatni kellene? Hol vagyon ez megírva? Beszéljünk mi is, beszéljenek ők is a maguk dolgairól, ügy vagyon jól. De előre tüzet, kígyót, békát kiabálni nem okos emerekhez illő. Micsoda beszéd az is, hogy „azok, kiknek te dolgozol (az urak persze) sohasem dolgoznak, télen, nyáron Eldorádóban élnek.“ No már ilyet mesélhetünk a hülyéknek, a mesét hallgató gyerekeknek, de józan magyar földmives munkás sértésnek kell hogy vegye, melyszerint elejébe ilyen éretlenségeket tálalnak. Vannak, igaz, kik nem dolzoznak, a munkásokkal nem törődnek, de kérem szeretettel, hát közöttünk nincsenek kapa, kasza kerülők, munkátlanok, kik családjukkal, gyermekeikkel nem törődnek. És mert vannak, hát huzzuk reá a vizes lepedőt az egész magyar munkásnépre. És mert a gazdák közt vannak, kik gondtalanul élnek, hát mondjuk reá, hogy a magyar birtokosok semmit sem dolgoznak ? No már én ösmérek elég magyar nagy- birtokost és tudom ám, hogy bizony nagy gond, munka nehezedik az ő vállaikra is. Ne kavarjuk tehát össze a szindolgokat. Ne álljanak elő ilyen dolgokkal józan munkás emberek előtt, mert bizony nevetségesre talál fordulni a legkomolyabb dolog is. Lássunk tisztán már egyszer és munkáljuk a mi ügyeinket igazságos, komoly fegyverekkel. Gécz. S. Bálint, földmives. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNKI A jókeöi gazdakör. Jókeőn Rudolff Béla plébános buzgólkodása folytán gazdakör alakult, a mely élénk látogatottságnak örvend. A tevékeny plébános előadásokat tart, a tanító pedig zenekart szervezett, a mely máris szépen szórakoztatja a falu népét. Hitelszövetkezet, tejszövetkezet is működik a községben és ezek is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a népet rendhez, takarékossághoz, józan élethez szoktassák és igy a falu felvirágoztatása eléressék. A német gazdaszövetség jelentése beszámol a fokozatos megerősödésről. A múlt év végén a tagok száma meghaladta a 270.000-et s több ezerre rúgott a megtartott gyűlések és összejövetelek száma. Köszönetét szavaztak a kormánynak, hogy a német mezőgazdaság érdekeit bátran megvédelmezték s különösen nem engedtek azok biztatásának. a kik a határ megnyitását követelve minden áron ki akarták tenni a németséget annak a veszedelemnek, hogy saját marhaállományát kockára tegye. A szakképzett gépészek országos szövetsége f. hó 11.-én tartotta alakuló gyűlését, melyen az alapszabályokat elfogadták és az ideiglenes tisztikart megválasztották. Elnök Morva Rezső ismert szakiró lett. A szövetség ingyen közvetít helyet, ingyenem jogvédelmet, munkanélküli-, beteg-, temetkezési-, rokkant- stb. segélyt, balesetbiztosítást nyújt tagjainak. A nagyratörő célokat a szövetség a létező gépészegyesületek és az eddig még egyesületben nem levő gépészek bevonásával akarja elérni a szövetség. A szövetség hivatalos lapja a »Gépész«, évi tagdíj 6 korona, mely féléves részletekben előre j fizetendő. Rendes tag lehet minden vizsgázott gépész, ki a vas- és fémipar ama szakmájában tanult, mely gépszereléssel illetve gépalkatrészek készítésével foglalkozik. További felvilágosítással ’szívesen szolgál a Szövetség Központi Irodája: Budapest, VIII. Gólya-u. 40. Felhívjuk a gépészek figyelmét e szövetségre. Vagy ajánljuk a szakképzett gépészt kereső uradalmak, földbirtokosok, gépszövetkezetek, általában géptulajdonosok figyelmébe a szövetséget. Farsang végén. A mai nappal vége az idei farsangnak. Bezárulnak egy időre a tánctermek ajtajai, elnémul a füstös cigány hegedűje is. Hej, de sok fiatal legény és leány nem bánná, ha még csak most kezdődnék a farsang. Mert a mint mondogatják: a jóból soh- sem elég. ügy van. De ki is elégednék meg s jóból? Hisz’ nincsen élő ember, aki fiatalságát most éli, vagy már túl élte azt, hogy vissza ne kívánná az eltöltött szép idő boldog óráit, kellemes perceit. Az éltesebbek visszaemlékeznek fiatalságuk éveire és nehéz sóhajtások közt mesélik el az ifjú nemzedéknek a hajdani vidám farsang meglepő, örvendetes történeteit. Az idei farsang egyike volt a leghosszabb farsangoknak. Majdnem két hónapig tartott. A fiatalságnak volt tehát ideje a mulatozásra. A tapasztalás azonban ugv bizonyítja, mintha az idei farsang, mely bár mulatságokban nem szűkölködött, mintha hangtalanabb lett volna az előző évieknél, mintha hiányzott volna a jókedvből. Igen hiányzott a magyar jókedvéből. Némely községben elhatározták még a farsang kezdetén, hogy nem rendeznek sem házi-, sem köz-mutatsá- gokat; nem táncolnak az idei farsangon e nehéz, válságos időben. Ez az oka annak, hogy hangtalanul telt el az ilyen községekben a mulatozásra szánt két hónap. Még ahol rendeztek is mulatságokat, ott is hiányzott a jókedvből, nyomott volt a hangulat. Beteljesedett tehát a mi újságunk farsang kezdetén megjelent cikkének jövendölése. A mulatságok alaphangjába nagyon is belevegyült a nemzet jövőjének bús gondolata. Méltán növeli aggodalmunkat az is, hogy az idei farsangban a házasságkötések száma is csők-
