Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
402 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szeles erénye ellen támadnak, mikor hazugságra késztetik. És jaj az ilyen gyermeknek! Oly hamar válik a hazugság, tehát a nem igaz mondás szokássá, hogy azt észre sem veszszük. . . . Gyönyörű kis leánya egy anyának, az iskolának is nagyon jól ismert hazugja lett. A család öröme közé bizony nagyon keserű üröm-cseppek vegyültek. Sok-sok kellemetlensége volt e miatt tanítónak, családnak egyaránt. Egyszer az utcán hallja az anya, hogy iskolából hazajövet kis leánykájának társnői igy kiálltának feléje. — Az iskola hazugja. — Ma megint rajta csíptek a hazugságon. Az anya majd összerogyott — Mily szerencsétlen anya vagyok én — mondotta. —■ És nagyon elkeseredett. De arra kevesen gondolnak ám, hogy keressék forrását e szerencsétlen betegségnek. Pedig, ha keresnék, talán meg is találnák — esetleg önmagukban — családjuk körülményeiben. No de ne essünk kétségbe. A hiba, a betegség itt is gyógyítható. De csak akkor, ha kellő időben, korán észrevesszük a bajt. És azonnal hozzálátunk a gyógyításhoz. * Miből származik a hazugság ? Sok oka-foka van ennek a bajnak. A fentiek szerint származhatik a példaadásból Hogyan? Láttuk, észleltük. Nem elég tehát azt mondani: — Ne hazudjatok! — Nem szabad hazudni. Még a büntetés sem elégséges. Más kell ahhoz. Hogy mi magunk ne hazudjunk. Ismerjük a rák meséjét. Mikor az öreg rákok ráparancsoltak a fiatalokra, hogy: — Előre menjetek és ne hátra. — Próbáljátok, mutassátok meg előbb ti. ügy bizony. A szülőknek kell előbb megmutatni, hogy hazudozás, fillentés nélkül is lehet ám élni, nevelni. Még a legkisebb dolgokban is. Azért ne Ígérjünk soha olyat a gyermeknek, a mit nem tudunk megadni. Egy parányit se’ kételkedjenek a gyermekek a mi szavahihetőségünkben. Ne takargassunk hazugsággal előttük semmit. A gyerek hihetetlen leleményességgel lát, ítél, sőt következtet is. — Hát igy is lehet! — Hát igy is szabad. Az első szikra leikébe esik. A többi aztán magától jő. A gyermekek különben legtöbbször félelemből hazudnak. Legtöbbjénél a félelem szüli az első hazugságot. Gondoljunk csak saját gyermekkorunkra. Mikor az uj ruhát bepiszkoltuk. Valósággal elkészüljünk arra, hogy mivel fogjuk magunkat menteni. És a leleményességnek ezer ágát-bogát találtuk ki. A büntetéstől való félelem és rettegés viszi tehát a legtöbb gyermeket a hazugságra. Azért szoktassuk különösen az első esetben a gyermeket arra, hogy az őszinte és igaz vallomás menti meg őtet a büntetéstől és nem a hazugság. Ezért kapja a büntetést. Hazudik a gyermek, ha esetleg kárt tett. Itt is a büntetéstől fél és nem az foglalja el a lelkét, hogy szüleinek kárt tett. Nagy hiba, mikor a kártétel meghallása vagy látásakor nyomban indulatba jövünk és szörnyű háborút csinálván, agyba-főbe verjük a gyermeket. Ezzel csak egyengetjük annak útját, hogy a következő kártételnél még makacsab- ban és kieszeltebben hazudjék a gyermek. Szelíd bánásmód itt a legsikeresebb gyógyszer. Annak jólelkü beláttatása, hogy a kár a gyermeket is érinti. Nem szükséges itt bővebben magyarázni, miért? Ezen eljárásunkkal csodás dolgokat mivelhetünk. A gyermek rendkívüli bensőséggel fog hozzánk húzódni. Az fog történni, hogy nyomban felkeres minket és igy szól: — Hazudni nem tudok. Kárt tettem. Belátom, de igyekezni fogok jóváteni. Itt van tere aztán az ily erények megrögzítésének és tovább való fejlesztésének. * A szégyen elkerülése is ráviszi gyermekeinket a hazugságra. Itt már mélyebb lélektani idoka van a hazugságnak. Az álszégyen sok zavart csinál a gyermek lelkében, azért nagy vigyázatra van és figyelemre van szükség. Okos szülő azonnal észreveszi a gyermek leikéből szálló zavart. A nyugtalanságot, arcon, szemben, taglejtésen egyaránt. Nem szabad elsőben nagy dolgot csapni. Zajt épen nem kell ütni. — Gyermekem, te rejtegetsz valamit lelked- ben. Légy bizalmas. Apád, anyád vagyok. Csak mikor az ilyen eljárásnak nincs foganatja, akkor kell erélyesebb, súlyosabb szóhoz fordulni. Figyelmeztessük, hogy a hazugságot még a tyuk is kikaparja. Az lesz aztán az igazi szégyen. Most talán még segíthetünk. Akkor a szülőkre is szégyen borul. Megtörténik, hogy a gyermek csacskaságból, játszi könnyelműségből szerezte magának a bekövetkezhető szégyent. Fillentett, nem is gondolván arra, hogy mi kellemetlenség pattan ki az ő jóhiszeműségéből. Jó tanulság. Helyén való, megragadni az alkalmat arra, hogy ettől szoktassuk le a gyermeket. Mert az ilyen hazugság is könnyen vérévé válik és sok sok kellemetlenséget zudit majd élete folyására. Akkor sem fognak neki hinni, mikor igazat mond. akar fölvenni, forduljon bizalommal a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez Budapest, V., Géza-utca 2. sz. (saját ház.) Az intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogos kölcsönöket, főcélja azonban, hogy a közép- és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket már 300 koronátdl kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző hitelezőket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig, 20,30,40, vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden díj nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4%-os és 4‘/j°/o-os jelzáloglevél-kölcsönöket ad s a 4Vi°/0-os kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. MT Parcellázásodnál az intézet minden tekintetben segédkezik. A ki birtokára jelzálog-kölesönt
