Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-25 / 47. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1906 november 25. 47 szám. 90b XI A-’»* Megjelenik mUnlen vasárnap Szerkesztíseg és kiadóhivatal: SZATMÁR, Viz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS K1AI)ÓTCLAJI)0N0S : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre . . . . . 4 korona. Fél évre .... . . . 2 Negyed évre . . . . . 1 Hétröl-hétre. Személyi járandóságok az állami költség- vetésben. Az 1907. évi költségvetés nagy emelkedést mutal a kiadások tételénél. Az emelkedésnek tetemes része üzemi kiadások. De nem kis figyelmet és tanulságot kelthet, hogy az emelkedésnek majdnem egyharmada személyi járandóságokra esik. Az emelkedés — a honvédelmi tárca nélkül — öt millió 634 ezer korona. Tehát ezzel a személyi járandóság a jövő évi költségvetésben kétszáznegyven millió 381 ezer koronára rúg. Ennyibe kerülnek tehát az állami alkalmazottak. Hol vannak még anyug- dijak ? Oly rendkívüli nagy, terhes összeg ez, hogy csuda, ha megbirja az állam. Oly jelenség, melyről gondolkodnia kell mindenkinek, a kik országunk helyzetét szivükön viselik. Ebből ugyanis világosan látszik, hogy óriási azok száma, kik a hivatalos pályára tódulnak. Hogy Magyarországon az uj nemzedéknek nem kell apja foglalkozása, ipar, gazdálkodás, hogy nálunk rém sokan Futnak azután a hivatal után, melynek legnagyobb része: csupa cifra nyomorúság. Önálló iparos, gazdaosztályra van ennek a nemzetnek pedig szüksége legkiváltképpen. Ebben gyengült meg a nemzet és ki tudja, mikor fog uj erőre kapni. Az önálló, független, gyarapodó polgárságnak nincs szüksége oly rengeteg hivatalokra, úgy mondják adminisztrációra — közszolgálatra, hivatalos papiros és tinta világra. Mi lesz az általános választói joggal? Sokan türelmetlenkedtek, hogy hát miért nem ütik már nyélbe azt az általános választói jogot? Persze ezek a türelmetlenkedők olyanok, kik úgy gondolkodnak : adj Uram Istenem, de rögvest. Az általános választási jog törvény lesz, mint azt az uj kormányzat megígérte. De nem megy az olyan könnyen! Nem szabad az ilyen — nemzetünkre nézve — életkérdést csak úgy hebehurgyán összetákolni, mint azt összetákolták nem rég. Nem szabad olyan törvényt hozni, melylyel éppen a magyarságot, a magyar nemzeti államot veszélyeztetnék. Jól meg kell fontolni és átgondolt munkálatot kell teremteni e törvénnyel. Hát ha késik is e törvényjavaslat felszínre való kerülése, az nem annyit jelent, hogy el is marad. Serényen dolgoznak azon a belügyminisztériumban s mikor megérik a dolog, tárgyalás alá kerül. Miniszteri kijelentés. A törvényhatóságok igazgatásában korszakos jelentőségű törvényjavaslat van készülőben. Andrássy Gyula belügyminiszter ugyanis azt a nevezetes kijelentést tette a főváros több vezető férfia előtt, hogy az adócenzus alapján szervezett törvényhatósági bizottsági tagság intézményét a virilizmust eltörli. — Készül a törvény- javaslat, mely demokratikus alapon az általános választói jog elvével alkotja meg a városok és megyék jövendő törvényhatósági bizottságát. A törvény- javaslat rövid időn belül a parlament elé kerül. Az egész ország közvéleménye helyesléssel, örömmel fogadja a miniszter kijelentését, mert nem helyes dolog az, hogy valaki csak azért, mert gyáros, gazdag háztulajdonos, vagy nagybirtokos, befolyásolja a törvényhatóság közügyeinek intézését, A magyar bor hire Ausztriában. Mennyire indokolt a magyar szőlőbirtokosság követelése, hogy mielőbb uj bortörvény hozassák, mely nemcsak papiroson tiltja meg a borpancsolást, hanem azt a gyakorlatban is képes lesz megakadályozni, arra nézve boraink egyre rosszabbodó hírneve nyújt bizonyítékot. így az osztrák legelterjedtebb vendéglős szaklap az »Alig. Gastgewerbe Zeitung« egész nyíltan igy ir rólunk: »A borhamisítások Magyarországon ismét nagy mérvet öltöttek és az ellenük irányuló panaszok úgy megszaporodtak . . . stb.« Még a verebek is ezt csiripelik, csak a budapesti kereskedelmi kamara dugja el a fejét a homokba, és azt csiripeli, hogy »borhamisítás nincs, a bortörvény jó, a jelenlegi állapot a borkereskedelemnek kedvez, mert ez a nyugalom és biztonság állapota .. .« Szoktak azok az urak sörnél egyebet is inni? Szeget-szeg'gel. A hírneves nagy államférfiu, Lincoln Ábrahám tudvalevőleg közönséges napszámosból küzdötte föl magát az Egyesült-Államok elnöki székébe (186-L—65,) i de egyszerű szokásait a magas méltóságban is megtartotta.
