Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-04 / 5. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ 38 KIS GAZDA. _ Igaz képek a gazdálkodásról.*) Magyarországon mindenben különleges állapo­tok vannak, még a gazdálkodásban is. Sajnos, hogy a gazdálkodásban e különlegességet elmaradott álla­potnak kell neveznünk, meri ez az igazi, rátaláló név. Gazdálkodási rendszerünk, amely nem annyira rendszer, mint rendszertelenség, legfőbb hibája a maradiság. Tessék csak elképzelni, hogy ebben az országban még most is négv-öt millió föld hever minden esztendőben az ugartartási rossz szokás miatt. Egy kis szorgalommal nemcsak ezt a rengeteg terü­letet lehetne minden évben termővé tenni, hanem a terméseket is fokozhatnék müveit területeinken műtrágyázás által. Felületes talajmüvelés, ez jellemzi a magyar gyönge gazdálkodást. A földtől sokat várni, de csak gyöngén művelni. Nem trágyázni, de sokat csépelni. Pedig ez nem lehetséges atyámfia! Szo- morkodva kell bevallanom, hogy szép Magyaror­szágon még az elmúlt esztendőben is sokan szán­tottak faekével. A magyar gazdálkodó kisember fejébe bevette a jövő század szociálizmusát, de gazdaságát az elmúlt évezred szokásai szerint kezeli. Hol itt az összhang? A legtöbb kisgazda feltúrja a földjét és azt elnevezi szántásnak. Mélyebbre nem hatol, mert az nem termőréteg, azt még trágyázni is kell és amikor a 18 métermázsás búzatermést hallja azt hiszi, hogy az vizi, vagyis tengeri hold az nagyobb terület az övénél. Pedig az a hold csak akkora, mint a tied, de még egyszer olyan mélyre van szántva, rendszeresen trágyázva és az egyes növények szük­ségletéhez képest külön műtrágyázva. Vájjon kifize­tődik-e? Bizony a babot sem a tevéért főzik ! a mű­trágyát sem a kiszórásért veszik mulatságból, hanem a hasznáért és csupán csak a hasznáért! Hanem ha földünket gyenge vonóerővel meg­turkáljuk és ritkán, vagy sohasem trágyázva elvetjük, attól sokat nem várhat a gazda. Hogy a föld nem jövedelmez eleget, hát azt is tudom édes atyámfia, de szavam is van róla. Hogyan mutathatnál hasznot, mikor az igény a mai gazdál­kodási rendszer a nagyapádé ? Ugy-e nehéz megér­teni? hát elmondom egyszerűbb szavakkal. A fele­séged selyemkendőtt vészén kétszer bogozott selyem­rojttal. Divatos viganót, amely egy év múlva már kimegy a divatból, más kell helyébe. A cipője is ujmódi, nem tart hat esztendeig, mint a nagyanyádé, de félévig sem bírja ki a lábán. De azt mondja az asszony, hogy nem akar utolsó lenni a faluba! . . . De ugyanakkor nézd meg a földjeidet atyámfia! Annak is változott a divatja. írják az újságok, hogy egy hold jól müveit mák 185 koronát jövedelmez, a könnyű járású vasekék félerővel szántanak, a jól trágyázott és mütrágyázott föld szép hasznot hoz és mégis mit látunk ? Neked a cseréppipa helyett tiz- koronás tajtékpipa lóg a szájadban, a nagyapádé csak garasos volt. A kuglira is ellátogatsz vasárnap délután, vagy egyéb mulatozást keresel, a mi sok pénzbe kerül. Szóval a mai divat szerint költekezel, *) Mutatványul a »Szövetkezést és Gazdasági Évkönyv 1906.« Ajánljuk Szerk. de a földedet a nagyapád divatja szerint műveled. Az igény hatszor annyi, mint azelőtt, de a földmű­velés csak a nagyapóé szerint megy. Hol itt az össz­hang. az összeegyeztetés? . . . (Vége köv.) Emlékeztető. Vásárok. 12-én : Baja. Irsa (Pest), Kunszentmártor, Mágócs, Miskolc, Xógrád, Szeged, Zsol­na. 13-án : Nagytapolcsán, Szeged. 14-én : tíajna, Duna- vecse, Hátszeg, Kaba, Szászrégen, Szeged, Veszprém. Zalaegerszeg, 15-én : Bajna, Mád, Sajógömör (á.), Szász- régen, Szeged. 16-án : Abádszalók, Bércéi, Nagyszalonta, Sajógömör, Szászrégen. Szeged. 17-én: Kovászna, Nagy­szalonta, Szarvas (á.), Szászrégen, Szeged. 18-án : Duna- pataj, Felsődabas, Jászapáti Karcag, Kiskőrös, Kóka, Szabadka, Szarvas, Szászrégen, Szolnok, Újpest. 19-én : Dunapataj, Érsekújvár (á.), Felsődabas. Ipolyság, Jász­apáti, Karcag, Kiskend (á.), Kiskőrös, Kóka, Kraszna- horkaváralja, Máramarossziget, Mohács, Ólubló, Sza­badka, Szarvas, Szászrégen, Szolnok. 20-án : Alcina, (Sze- ben), Dunapataj, Ipolyság, Letenve, Máramarossziget. Muraszombat, Szabadka, Vaál. 21-én: Abrudbánya, Ér­sekújvár, Kisszeben, Pesőc, Szabadka, Székelykeresztur, Vaál. 22-én: Bodrogkeresztur, Dobsina, Kiskend, Kis­szeben, Malacka, Nagybecskerek. Székelykeresztur. 23-án : Nagybecskerek, Székelykeresztur, Zólyom (á.). 24-én .- Bártfa, Csákány (Vas), Csokonya (Somogy), Jászárokszál- lás, Kistapolcsány, Kőröspatak, Nagybecskerek, Rajec, Zemplén, Zólyom. 25-én : Csongrád, Iharosberény, Izsák, Járokszállás, Kiskónlacháza, Soroksár. 26-án : Avasujvá- ros, (Szatmár), Brezova, Fegyvernek, Izsák, Kiskunlac- háza, Soroksár. Turócszentmárton, Üllő. 27-én: Deés (1.), Gyönk, Pincehely, Pöstyén, Szombathely. 28-án: Beszterce, Deés, Élesd, Pincehely, Pöstyén. HÁZI-ASSZONT. A telelő zöldség gondozása. Akármilyen gondosan is elraktuk őszkor a zöldséget télen mégis nézegessük meg időnként. Ha a pincében azt látjuk, hogy a zöldség hajt, az már hiba, azon segítenünk kell, különben a zöldség sokat veszt erejéből, zamat­jából. Ezt a zöldséget a homokból ki kell szedni és újonnan becsapni, vagyis elrétegezni. De ez még nem elég. Ha a zöldség hajt, annak a jele, hogy a pince kelleténél melegebb, a mi azért van, mert már az első gyönge fagyok beálltával a pince min­den szelelőjét betömjük és úgy hagyjuk késő tavaszig. Ez hibás eljárás, mert igy a pincétől egészen elzár­juk a külső friss levegőt, ekként a pince levegője nemcsak hogy nagyon fölmelegszik, hanem a penész is elkezd pusztítani. Télen is, amint nem fagy, a pince elzárt szelelőit ki kell nyitni, hadd teljék meg a pince friss, egészséges levegővel. Amellett, ha penész mutatkozik, igen jó a pincében egy darabka ként elégetni és utána a falakat lesöpörni. A szabad­ban telelő zöldségnek kevesebb gondozás kell. Azt nem annyira a túlságos meleg, mint inkább a fagy ellen kell védeni. Az erős fagyok beálltával, ha a takaró gyenge, a mi különben hasznos, jobban kell a halmot fedni. Ellenben, ha az időjárás langyra fordul, a takaróból le kell szedni, sőt meleg napokon a halmot itt-ott meg is kell nyitni, hadd szellőzzék. Olykor a talajvíz is elrontja a telelő zöldséget. Amint az mutatkozik, azonnal föl kell szedni és olyan helyre tenni, ahol viz nincs, de a fagy ellen is védve van. Ennye, hát még sem fizettél elő a „Magyar Földmivelőa-re?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom