Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-18 / 46. szám
368 MAGYAR FÖLDM1VELŐ fölé; a főpásztor papságának 32 tagjával a görög ritus szerint való beszentelést is végezte a temetésen. A dicső fejedelem »fidelissima rutenica natiója«*) maradandóan is meg akarja örökíteni a feledhetetlen ünnepséget, a máramarosi rutének elhatározták, hogy azt a Rákóczi-zászlót, melylyel a kassai temetésen testületileg részt vettek, szent ereklyeként, mint lelkesítő diadalmi jelvényt örök időkre megőrzik. Az eszme Balogh Mihály püspöki vikáriustól eredt, aki november 6-ára tűzte ki a zászló fölszentelését. Erre az ünnepre a mintegy másfélszázezernyi megyei ruténséget és papjait Máramarosszigetre összehívta, hogy ezzel a Rákóczi-kultuszt e népnek és utódainak eltulajdonithatatlan közkincsévé, megszentelt hagyományává tegye, melyért e nép ősei fegyverrel küzdöttek, s ha kell, ezután is életűket és véröket adják. *) Leghűségesebb ruthén nép. Az aratók szerződéséről. Beszéljük meg ezt a kérdést. És pedig most, mikor időnk is van reá, meg nyugalmunk is. Elsőben azt a kérdést vessük tel: Csináljon-e az arató-munkás, illetőleg kössenek e az aratók és gazdák szerződést. írásos szerződést. A törvény azt mondja, hogy feltétlenül kössenek. Mert ha nem kötnek és pedig a kellő módon, az igazságszolgáltatás nem fog nyújtani se közbeszólással, se Ítélettel védelmet a nagyon is könnyen támadható viszályok esetén. Vájjon mit céloz ez a törvény?... A munkásoknak sokan azt hirdetik, hogy ez az — általuk rabszolga törvénynek csúfolt — törvény a munkát adók javára, érdekében hozatott. Itt vagy nagy tévedéssel, vagy igen rosz- szándéku félrevezetéssel van dolgunk. Lássunk csak tisztán! Hogy az aratási szerződés ügyeibe a törvénynek bele kellett szólani: az kétségtelen. Szomorú tapasztalatok, esetek vitték erre a törvényhozást. És pedig úgy a munkások, mint a gazdák részéről tapasztalt szomorú, viszás esetek. A szó elrepül, az írás marad. Régi-régi közszólás ez. Ma is igaz. Hogy történt ennek előtte az aratási szerződés ? Szóval. Legeslegtöbb esetben szóval. És éppen azért, mert a szónak röpke természete van: sokszor el is röpült. El is feledték. Félre is értették. El is csavarták. Gazda és munkás egy arány osan. Teszem fel: szóban úgy egyeztek meg, hogy a munkás kap ennyi és ennyi részt. Persze a munkás azt gondojta, hogy a javából. A gazda meg esetleg máskép értette. Mennyi keserű harc és mennyi igaztalanság származhatik, mint a hogy származott is ebből. És sok-sok ehhez hasonló esetekből, mert a szó nem volt sem elég világos, sem elég erős, hogy leszögezze a megegyezést annak valódi benső természete szerint. A józan ész, a nyert határozott, sőt kiáltó tapasztalatok igazolják tehát, hogy az írásos arató szerződések korántsem a gazdák érdekében lettek törvényes eljárássá, hanem éppen úgy __ a munkások javára is. Sőt m ondhatjuk, hogy rengeteg gazda szívesebben maradt volna a megszokott szóbeli szerződésnél. Különösen azok, kik szeretik az alkut, az elmagyarázást és el- csavarást. A józan ész az Írásos szerződés mellett van. És pedig elutasithatlanul. Ám, göbözzük csak ki a dolog miben létét. Ha Arató Pál munkásnak van egy kis házikója és azt el akarja adni, bizony hogy nem csak azt mondja: pénz beszél, kutya ugat, hanem azt is szó repül, írás marad. Adsza csak pennát, hadd csináljunk szerződést. És ebbe a szerződésbe a józan értelmű Arató Pál ugyancsak akarja, hogy benne legyen: a vevő mikor veszi át a házat, mit kap, mit vihet el az eladó. Mikor és mennyit fizet és a többi. Mert szemesé a világ és sose tudhassa az ember, mikor akarják kicsenni még a látóvilágát is. No hát ezer és ezer szegény munkásnak csak egyetlen vagyona van. Az ő izma. Az ő munkaereje. Melyet felajánl, hogy érette becsületes keresetet kaphasson. A miből éljen, a miből gyermekeit tarthassa, nevelhesse. Mert az irás is mondja: a munkás méltó az ő bérére. Legyen tehát minden egyes Arató PálA legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ............- -- BUDAPEST. ~ ' ■■------^............. (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
