Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-11 / 45. szám
364 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KIS OAZBA. Novemberhavi tennivalók. A gazdaságban. Ameddig az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen megfogasolt talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. A rétre és legelőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és megtrágyázása. A szabadban telelő spinátot, petrezselymet, kelt, kalarábot a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A gyümölcsösben. Ribizkét, köszmétét meg lehet nyesni. A facsemetéket a nyulak rágása ellen tüskével bekötözzük. A fák kérgét drótkefével megtisztogatjuk s agyagból és mészből készült péppel bemeszeljük. A kajszin- és őszi barackfákat szalmával bekötözhetjük, hogy rügyeiket az elfagyástól megvédelmezzük. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforgaíását elkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megszedjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt uj borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkint a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárakat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg kell fizetni. Rendezzük be okosan udvarunkat. Vannak községek, melyek csinos, fehérre meszelt házaikkal, de főleg gondosan berendezett udvaraikkal meglepik az idegen utazót. — Jóravaló gazdák, mondjuk szinte emelkedett hangulattal az ilyen községekre — szeretik a rendet, tisztaságot. De ellenkezőleg olyan községekben is voltunk, a hol sem a házak külső csinosságára, tisztaságára, sem az udvarok célszerű berendezésére, jóformán semmi gondot sem fordítanak. Pedig nem csak az anyáról mondja a példabeszéd, hogy nézd meg az anyát... de arról is, hogy nézd meg a gazda udvarát és megismered egész gazdaságát. Rendes körülmények közt az udvaron van ösz- szehalmozva a gazdának minden vagyona. Itt vannak gazdasági épületeink, gazdasági eszközeink, fa és takarmány állományunk egyrésze. A ki tehát ezek közt nem tud kellő rendet tartani, annak a gazdának bizony ritkán van rendbe — a szénája. A falusi gazda kevés költséggel, de annál több okossággal, ügyességgel rendezheti be — udvarát. Legfőbb gondja legyen — a tisztaságra. Némely gazdának udvara valóságos sárlenger. A homok, a porond úgyszólván az orra előtt van. Ideje is akad, hogy jószágával segítsen a bajon. De nincs meg hozzá a tisztaság érzete. Nem bántja szemét, jó érzékét, ha a marha térdig sárban-piszokban gázol. Hasonló elhagyatottságban vannak szerte-széj- jel a gazdasági eszközök, szekerek, szánkák stb. Sőt legtöbbször az idő viszontagságának is ki vannak téve. Akkor keresgeti össze ezeket, mikor éppen rájuk szükség van. Persze legtöbbjét elkorhadva, ösz- szehullva találja meg. Hányszor volt pedig ideje a munkaszünet alkalmával, hogy egy kis kamarát vagy félereszt csináljon ... De hát ehhez is akarat, meg szorgalom kell. Az előrelátó gazda úgy rendezi be továbbá udvarát, hogy tűzveszedelem alkalmával a védelmet könnyebben lehessen eszközölni. Az ólat vagy más épületet ne helyezzen el úgy, hogy udvara valóságos tűzfészek legyen. Nagyon sok udvaron nincs kút vagy ha van is, úgy el van hanyagolva, hogy belőle vizet huzni alig lehet. A kutágasok is sok helyen veszedelmesen korhadtak. Isten csudája, hogy szerencsétlenség nem történik... Hát még aztán a trágya-anyag kezeléséről mit szóljunk ? Hány udvaron van alkalmas trágyagödör, hogy a trágya-lé ne folyon szerte-szét az udvaron, még sokszor a kútba is? A takarmány elhelyezése is sok keserves bánatot, kárt okozott már a rest, gondolkozni nem tudó gazdáknak. Esak mikor a veszedelem kiüt, akkor jajgatnak, hogy bizony ha másképpen helyeztük volna el a takarmányt, könnyen megmenthettük volna. A kerítésre is gondot fordít a jó gazda, A rossz kerítés diszteleniti az udvart. De meg, ha a szomszéd udvara nincs jól elválasztva saját kis gazdasági udvarunktól: bizony sok csetepaté keletkezik. Nem hiába hogy azt tartották a régi öregek: »Rossz szomszédság török átok.« Pedig a rossz szomszédság legtöbbször a rossz kerítés miatt is származik. Mindezek után pedig csak a mondó vagyok, hogy bizony rossz gazda az, a ki udvarát rendbe nem tudja tartani. Hát gazd’uramék itt lesz az idő, mikor már a mezőn kevés idő akad. Rendezd be jól udvarodat! Emlékeztető. Vásárok: 11-én: Abádszalók, Bágyon (Torda), Bajmóc (k) Bajmok (Bács) Bátorkesz, Budapest, Cyulakeszi (Zala), Kovászna. Körmend, Kunszentmárton, Mártonhely, Nagykeszi, Uj-Szent-Anna. 12-én : Abádszalók, Alsóbalog (4 nap), Baranyavár, Budapest, Csorna, Hajdudo- rog, Horgas, Kunszentmárton, Munkács, Nagyatád, Turóc- szentmárton, Várpalota, Zayugróc, Zenta. 13 án : Budapest, Dunaszerdahely, Holies, Kölest (á), Krassó, Munkács, Zenta, 14-én Bajna, Budapest, Gálszécs, Kéménd, Kölesd, Magyaros, Tiszaujlak. 15-én: Bajna, Budapest, Gálszécs, Jánosháza, Keszthely, Kisbér, Kisszolyva, Liptótepla, Magyaros, Nagyrákos, Nagytapolcsány (á), Nyírbátor, Püspökladány, Tiszaujlak. 16 án : Aszód, Budapest, Nagyszalonta. 17-én : Budapest, Fegyvernek, Gyoma, Gyöngyös, Lippa (á). Makó (á), Nagyszalonta. 18-án Cibakháza, Fegyvernek, Fülek, Gyoma, Gyöngyös, Jászladány, Kóka, Lippa, Makó. HÁZIASSZONY, A káposzta eltartása. A gazdasszonyok a káposztát be szokták savanyítani. Ha pedig frissen
