Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 353 előkelőség. Az istenitisztelet, melyet Samassa bíboros, egri érsek tartott 11 órakor kezdődött. Istenitisztelet után megnyíltak a bazilika kapui, bogy a nagy közönség is imádkozhassék a koporsók mellett. Ezer és ezer ember hullámozott a templomból ki és be. Délután 4 órakor a bazilikát bezárták. A Deák-iéri evangélikus templomban is volt istenitisztelet. Ide hozták Thököly Imre koporsóját. Rengeteg közönség hullámzott itt is, hol Thököly hamvai felett Scholcz Gusztáv ev. püspök beszélt. A kuruc város — Kassa felé. A koporsóknak Budapestről — Kassáig való útja is diadalmenet volt. Vasárnap este 7 óra 50 perckor indult a szent hamvakat vivő vonat Kassa felé. Ahol csak keresztül robogott és megállott, fáklyáktól, lobogóktól körülvett nép várakozott az érkezőkre. Felgyújtott örömtüzek lobogtak hegyeken, völgyeken nagy messzeségben. Tara, Hatvan, Vámosgyörk (a gyöngyösiek is ide siettek), Kápolna, Füzesabony stb. mind-mind diadalörömmel és fénnyel várta a szent hamvakat. Sárospataknál nagyszerű kép volt Rákóczi kivilágított vára, mely jelenleg herceg Windis- grätz tulajdona. A Sátorhegy örömtüzekben égett. Legmeghatóbb volt S.-Ujhelyen Borsi községnek, ahol Rákóczi született, hódolata. A község bírája a következő szavakkal tette le a koszorút Rákóczi koporsójára. — A nagy tölgyek lombjaiból, melyek alatt a a nemes asszony (Rákóczi anyja) ringatta egykor nagy fejedelmünket és a borsi erdőkből készült koszorút leteszem Borsi község nevében stb. Nagy-Balánc gyönyörű vára vörös és fehér bengáli tűzben égett, Szaláncon pedig mozsár lövések jelezték az érkező vonatot. Itt már óriási közönség volt. Takács Menyhért premontrei prelá- tus mondott hatalmas beszédet. Kassán — kedvelt kuruc városában. Kora reggel 6 órakor ágyudörgések és az összes harangok hatalmas zúgása közt érkezett meg a vonat. A hamvakat rejtő koporsókat a Klobusiczky-utcai torkolatnál felállított díszsátorban helyezték el. A díszőrséget a megyei küldöttségek alkották. — Aztán 8 órakor vette kezdetét a díszsátorban a gyászszertartás, melyet a kassai felszentelt püspök végzett. Legjelentősebb volt a szertartás után az ősz Thaly Kálmán beszéde. Mikor e szavakkal: — Itt vagy édes hazád földjén és itt vagy kedves Kassa kuruc városodnak területén... Thaly megkezdette beszédét, a közönség szemeiben köny rezgeti. — Most éppen kétszáz esztendeje október havában, — folytatta a szónok, — bogy a fejedelem a visszavert ellenség után ez összelövöldözött városba vonult be. Itt nevelte az ifjúságot. A harci zaj közt is talált ő arra időt, mert ő a jövőnek nevelt. Leirhatlan lelkesedés, éljenzés követte a szónok szavait. Most a menet megindult. Diadalkapun keresztül vitték a megyei küldöttségek, Rákóczi megyéinek fényes küldöttsége a hamvakat — a kassai hires, páratlan dómba, templomba. Diadalmenet, szemet kápráztató vonulás volt. A dómban. A templomban Fischer Colbrie püspök mondott gyászmisét. Midőn a miséző főpap az urfelmutatási ceremóniához közeledelt, egy róm. kath. lelkész ment a székesegyház körül kivont karddal álló diszbandérium vezetőjéhez, gróf For- gách Istvánhoz, majd pedig a népes lovasbandérium vezetőjéhez, gróf Zichy Károlvhoz, jelentve, hogy az Urfelmutatás megkezdődik. E pillanatban meg- kondultak a székesegyház harangjai, mire a bandériumok összes lobogóit meghajtották. A gyászmise befejezése után következett az abszolució és ezzel a temetési szertartás véget ért. Sok időbe került, mig a székesegyház kiürült és a körülötte levő utakon némiképpen szabaddá lehetett tenni a járást. Ekkor megnyitották a székesegyház déli kapuit a küldöttségek és a nagy- közönség számára. A kassai ünnepélyt végre diszülés fejezte be — a megyeházán. Gazda és gazdasági cseléd. A múlt alkalommal ismertettük a földmivelés- ügyi miniszternek legújabb törvényjavaslatát: a telepítésről és birtokfeldarabolásról szólót. Nem kisebb fontosságú és várandó hatásában mélyebb jelentőségű egy másik elkészült javaslata az uj kormányzatnak. Az, mely a gazdasági cselédek jog és kötelesség visszonyait szabályozza. Más szóval, pontosan megjelöli, mi a gazdák és cselédek joga és kötelessége egymással szemben. Cselédtörvényünk eddig is volt. De egyik főben járó nehézkessége, baja abban nyilvánult legelső sorban is, hogy a háztartási belső és gazdasági külső, cselédek viszonyait, úgyszólván egy kalap alá vonta. Pedig egyiknek is, a másiknak is külön és sajátos természete, helyzete van. Úgy a gazdák, mint maguk a cselédek szempontjából. Azonfelül — és ez ma első rendű dolog — korát, idejét is múlta. Ma már más idők és más viszonyok közt élünk. A törvénynek pedig ezeket a viszonyokat figyelembe kell venni. Csak akkor lesz ugyanis a törvény praktikus, az életre kiható, tehát eredményes is, ha figyelembe veszi a kort, a gazdasági üzem kérdését, a közérdeket, az egészségügyet és sok más mindent. A gazdákról és gazdasági cselédekről szóló uj törvényjavaslat mindezen feltételekkel tudatosan számol is. Az életet és nem a papirost, a rideg paragrafust tartja szem előtt. Nagy tekintettel van például arra, hogy kiskorúak cselédekül ne legyenek alkalmazhatók. Embertelenség, ami nálunk e tekintetben történik. Az élet nehézségei, a kenyérszerzés nagy harca sokszor a szülőket is rákényszeríti, hogy fejletlen gyenge szervezetű gyermekeket cselédekül küldi. Az a gyermek, az a kiskorú tönkre megy időnek előtte. Korán megöregszik, hogy mikor a munkának igazi ideje megjön : tehetetlen, munkaképtelenné válik. Teheré lesz önmagának és a társadalomnak és ritkítja sorait az erővelteljes életrevaló uj nemzedéknek. Az uj törvényjavaslat szerint tizennégy éven aluli kiskorú, gazdasági cseléd fel nem fogadható és igy részére szolgálati cselédkönyvet adni nem szabad
