Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-04 / 44. szám

Megjelenik minden vasárnap SzerkesztSség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Viz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre . . . . . 4 korona. Fél évre .... . . . 2 Negyed évre . . . . . 1 A hazatérők. II. Rákóczi fejedelem élén — kétszáz évi távoliét után haza érkeztek tehát a nagy bujdosók. Illik, hogy a magyar nép e történelmi eseménynek lehetőleg részleteit is olvassa, ismerje. Hogy el tudja majd beszélni ez a nemzedék az új­nak, a következőnek: hogy érkeztek a síron túl is hosszú számkivetésből a hazai földre azok. kik után a nemzet csak a messze idegenbe sóhajtozott. Kiket oly hosszú időn át várt.•Hej, keservesen várt! Hazai földön. Mikor a bujdosók hamvait rejtő koporsók a magyar határhoz érkeztek: mozsár durrogás fogadta a vonatot. Nagy sokaság gvüle az érkezők köré. Az emberek levették kalapjukat, pe­dig zuhogott az eső. És elbeszélték azok, kik egvütt jöttek a koporsókkal, hogy mily lelkesedés kisérte a nemzet nagy halottjait egész Törökországban és minden idegen földön, a hol csak keresztül utaztak. Most az orsovai állomáshoz érkeztek. Itt a lu- gosi és orsovai daloskor a Himnuszt énekelte, me­lyet a nagyszámú díszes közönség élén az ország- gyűlés és a kormány tagjaival a dalárdával együtt énekelt. Az ősz Thalg Kálmán, a kuruekor ez a fárad- haílan búvára és apostola beszámolt a bizottságnak eljárásáról. Lelkiismerettel adhatjuk át — úgymond — az ereklyéket a hazának és — bocsánat, hogy magam­ról is szólok — áldom az isteni gondviselést, hogy az, a miről ifjúkoromban álmodoztam s a melynek előkészítésére férfikoromban évtizedekig dolgoztam, most öreg koromban az ő kegyelme által megva­lósulhatott és e megvalósulásban a képviselőház szi­ves jóvoltából magamnak is rész jutott. Most már én, öreg szolgája a Rákóczi-kultusznak, befejeztem föladatomat. Átadom a hamvakat a magas kor­mánynak és beszámolok a bizottság működéséről e jegyzőkönyvben, a melyben eljárásunk minden lé­nyeges fázisa részletesen le van Írva. Méltózlassék, kegyelmes uram ezt átvenni s még egyszer legmé­lyebb köszönetét mondok azért, hogy minket mél- tóztattak megtisztelni ezzel a magasztos föladattal. A miniszterelnök, dr. Wekerle Sándor szintén megható szavakban válaszolt és a kormány nevében első, ki a ravatalra helyezi az elismerés és kegyelet babérkoszorúját. Aztán jegyzőkönyvet vettek fel az emlékeze­tes átadásról, melyet Polónyi igazságügyminiszter vett fel. A jegyzőkönyv leglényegesebb és jelentőségű szavai ezek : Az országos bizottság II. Rákóczi Ferenc feje­delem és bujdosó társainak hamvait, miután azo­nosságukról ott, a hol eddig nyugodtak, teljes bizo­nyosságot szerzett, a hazai földre kisérte és ott azonnal átadta dr. Wekerle Sándor m. kir. minisz­terelnöknek. Dr. Wekerle Sándor m. kir. miniszter- elnök II. Rákóczi FTrenc fejedelem és bujdosó tár­sai hamvainak azonnosságáról minden kétséget ki­záró módon meggyőződvén, átvette a hamvakat. 1. II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. 2. Anyjának, Zrínyi Ilonának hamvait. 3. Rákóczi Józsefnek, Rákóczi Ferenc fejedelem fiának hamvait. 4. Thököly Imre fejedelem hamvait. 5. Bercsényi hMiklós grófnak és feleségének, Csáky Krisztina grófnőnek közös sírban nyugvó hamvait. 6. Esterházy Antal gróf hamvait. 7. Sibrik Miklós hamvait azzal a rendeltetéssel, hogy ezek a hamvak az er­ről szóló törvény értelmében a hazai földbe tétesse­nek végső nyugalomra. A jegyzőkönyvnek aláírása után a »Circum dederum« ot énekelték el, majd Fraknói Vilmos, a bizottság tagja, püspök, nagy történetiró szivetható Itthon van Rákóczi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom