Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-21 / 42. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 337 És mikor nyomon vagyunk már, hogy ezen gomba módra szaporodó üzleteknek mozgatói nagyon sok esetben a kapzsi és eddigi sikereivel meg nem elégedő nagyobb szeszgyárosok, nagyban áruló, értékesítő szeszárusok. Akik alkalmat adnak a könnyen élő, vagy beözönlő foglalkozás nélküli alakoknak arra, hogy fióküzleteket nyissanak. Hát bűn lenne az, ha a magyar népet ilyen örvényektől, biztos csapdáktól védelmezi a már tudatára ébredt társadalom? És bűne volna a kormányzatnak az, ha e munkában kerékkötőket nem hajt?*) A szövetkezetek senkit nem támadnak. A szövetkezetek csak védelmezik önmagukat. A népet, ezt a földre tepert magyar népet. A kereskedelem szabadságot akar. Ám van szabadsága teljes mértékben. Egész addig, mig a szabadságot teljes szabadosságig nem viszik. Tény, kiáltó szomorú jelenség, hogy akikért ők — az emberszeretet nevében — lármáznák és jajgatnak, azok visszaéltek a szabadsággal. Ne az okozatok természetes bekövetkezte miatt lármázzanak tehát. Szüntessék meg — az okokat. Akkor nem lesz okuk a lármára. A föld jövedelmezősége. — Magyarország és Németország földje. — Sok-sok mindent veszünk át mi magyarok idegen országokból. Sok-sok mindent utánozunk divatban, erkölcsökben, intézményeinkben, a mi aztán határozott kárunkra, vesztünkre van. Ideje már, hogy olyat is utánozunk, jó példát lássunk a mi javunkra, erkölcsi és anyagi izmosodásra, jólétünkre szolgáljon. A napokban olvastunk egy érdekes statisztikát, számadatokat, melyből hű és érdekes képet alkothatunk például Németország mezőgazdaságáról. íme ide iktatjuk szóról-szóra ezeket a számadatokat : Németország területéből 35 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt. E terület évi hozadéka pénzéi'tékben kifejezve nyolc milliárd és háromszáz millió márka. Részletezve az egyes ágakat, azt látjuk, hogy a legnagyobb jövedelmet — öt milliárdot — az állattenyésztés szolgáltatja; a gabona eladásból éven kint egy és egy harmad milliárd márka bevételük van a német gazdáknak. A maradék a mezőgazdasági termelés egyéb produktumainak értékesítéséből kerül ki. Nagy, mély jelentőségű számok ezek, magyar gazdaközönség! *) Az osztrák kormány buzgalommal karolja fel a szövetkezeteket és közhasznú intézménynek mondja. Szerk. Felnyithatja szemünket. Megdöbbentheti szivünket. Ezen számadatok hangosan kiállt jak a magyar gazdaközönség felé és teljes világossággal — Látjátok! Németország az állattenyésztés ernyedellen, kitartó, lankadást nem ismerő mivelésé- vel, lázas tevékenységgel érte el földje jövedelmezőségének ezt a magas színvonalát. A német birodalom gazdálkodóinak az állat- tenyésztésből háromszor akkora jövedelme van — (tehát a mezőgazdaságnak általában) — mint a gabonatermesztésből. És a magyar gazdát napnál világosabb bizonyítékokkal sem lehet eltéríteni az egyoldalii szemtermeléstől. A magyar gazda még most sem akar ettől szabadulni, bár látva látja és érzi, hogy mindig jobban és jobban bűnhődik konok makacsságáért. Itt vannak újra a kiáltó bizonyítékok. Itt van a példa! Munkára tehát! Hiszen a magyar föld sokkal termékenyebb, mint Németországé! SZŐ VETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK1 Miben lehet a hitelszövetkezet a pénzkölcsön nyújtásán kivül hasznunkra? (A Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetségének ezidei közgyűlésén előadta: Boross József tanitó.) III. Vetőmag vagy zsák lisztre, mint emlitém, nem adunk tovább hitelt félévnél. Ezt minden külön biztosíték nélkül bárki igénybe veheti. Hogy ezen becsületbe helyezett bizalom különösen a szegényebb tagoknál mily jóleső és kötelességteljesitésre buzdító dolog, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még eddig nem volt rá esetünk, hogy valaki következő szükségletig, de legkésőbb a félév lejártáig ebbeli tartozását készpénzfizetéssel ne rendezte volna. Ezen gazdasági dolgok beszerzése, de még inkább a reá engedélyezett hitel lebonyolításával bizony tagadhatatatlanul sok vesződség van. Hogy pl. csak egyet említsek: van, ki a zsák liszt tartozását koronánként adogatja oda, és bízza ránk addigi őrizetre, mig a leszámítolás napja eljő. Ki nem elégíthető kívánalmakról, sőt gyanúsításokról meg nem is szólok. Hitelszövetkezetünknek ismertettem működését. Népünk most már áldásososnak tartja ; fokozza népünk független érzetét, hogy nem kell magánhelyen hitelezést kérnie és nem kénytelen elfogadni a magánhitelezéssel járó magasabb árakat. Bizalommal fordulnak tagjaink hitelszövetkezetünkhöz, melynek utján a nagybani árak mellett kapják meg szükségletüket, s ha fizetni nem tudnak, tartozásaik után 6.5%-os kamatot fizetnek. Korántsem akarom azt mondani, t. közgyűlés, hogy eddigi működésünkkel befejezettnek tekintjük a szövetkezés segélyével elérhető célokat. NemJ Sok tennivaló vár reánk. Tudjuk, mit kellene tennünk, s ha még nem tettünk és a midőn akartunk tenni és nem sikerült, nem a mi hibánk. Községünk határában kb. 1200 hold uradalmi birtok van, ezt akartuk bérbevenni, és bérlőtársaságot szervezni, —
