Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 333 Beteg, törésre hajló boroknál e mennyiségnek négyötszörösét is vehetjük, s azután fejtsük a bort hordóba. Vörösbor számára is kénezzük gyengén a hordót, mert a piros szín, amely a kén hatása alatt kissé elhalványul, utóbb magától ismét visszaváltozik. A pince levegőjének tisztántartása szempontjából igen fontos szerepe van a kénnek. Nagyon célszerű dolog a pincét időnként jó erősen kiké- nezni. A tapasztalat fog bennünket megtanítani arra, hogy pincénkben mennyi ként égessünk el. Az elégésnél keletkező fojtó füst, a kéngőz átjárja az egész pincét s ahol penészgombák vannak, azokat biztosan kiöli. A kénezést azonban időnként ismételni kell, még pedig aszerint, hogy több vagy kevesebb penész mutatkozik a pincében. Igen fontos szerepe van a kénezésnek a darabban maradt hordók kezelése körül. Tudjuk azt, hogy amely hordó nincs egészen színig tele, abban a bor könnyen ki van téve különböző betegségeknek minő például a virágosodás, ecetesedés, stb. A darab-hordókat, ha csak rövid ideig maradnak is darabban, okvetlen ki kell kénezni, igy borunkat minden bajtól megmenthetjük. Győry Elemér. A szőlő fürtök eltartása. Ebben legnagyobb mesterek a franciák, kik a szőlőt egész júniusig bámulatos friss, üde és ép állapotban tudják eltartani. Fontainebleauban például a termesztők úgy rakják el a szőlőt télire, hogy a teljesen ép fürtöket venyigéstül levágják úgy, hogy a fürt felett egy 10 cm.-teres, alatta pedig egy 15 cm.-teres csonkot hagynak. A hibás bogyók eltávolítása után az ilyen fürtöt kevés konyhasóval ellátott vízben áztatják és azután a fürtöket ferde helyzetben a falra aggatják olyképen, hogy a fürtök szabadon lógjanak s egymással ne érintkezhessenek. A helyiségnek a hol az ily módon elkészített szőlőt tartani akarják, fagymentesnek, de azért mégis hidegnek s állandó hőmérsékletűnek kell lenni. A helyiséget célszerű időnként kikénezni, a hibás fürtöket pedig eltávolítani. A párisi kiállításon láthatók voltak az igy eltartott szőlő fürtök, melyek épen olyan frissek voltak, mintha tőkéről vágták volna le őket. mi újság? Őszi levélhullás ... Őszi levélhullás szomorú múlását látjuk. Múlta után immár ballag felénk az öreg anyóka... a tél is. Ne féljünk tőle ... Okos ember elkészül a fogadtatására, a takarékos, szorgalmas ember be is rendelkezik folyására. Felhasználja a télnek rövid napjait és kamatoztatja hosszú estéit is. A nagy munka idején az izmaival, testi erejével dolgozó ember bizony lelki művelésére, táplálására csak kevés időt szentelhetett. Jön az idő, mikor lelkének, szellemének is szentelhet egy kis időt, szerezhet egy kis táplálékot. Mert hiába, nemcsak a tudósok, az urak kiváltsága a lelki műveltség, az ismeretek szerzése, de a népnek, a kisgazdának istörekedni kell arra, hogy a maga körében megszerezze a legszükségesebb tudnivalókat, művelje lelkét, szivét, hogy mint a haza tisztes polgára, a nemzet testének élő tagja becsülettel betölthesse hivatását. A gazdáknak is tanulni, olvasni kell. Ismeret körüket gyarapítani, szivük, lelkűk tartalmát nemes dolgokkal, eszmékkel kell gazdagítani. Nagy kincse az embernek, ha olvasni tud. Nem lehet eléggé megbecsülni az olvasási képességet. A ki a jó könyveket szereti, az sohasem lehet egészen boldogtalan, mert a jó könyvekben mindig igazi, őszinte barátra talál. Az ám, de meg kell válogatni, hogy mit olvassunk. Ne olvassunk össze vissza, válogatás nélkül. Ne olvassunk olyat, a mi megzavarja az ember eszét, megrontja szivét. Ne olvasson a nép különösen olyat, a mihez nincs meg a kellő előkészültsége. A tudákosság nem áldása a kis embernek, sőt inkább átka. A politizálás meg sok embert vitt már olyan hínárba, melyből egész életén át nem tudott ki- szababulni. De más módja is van az ismeretek gyarapításának és a szellem táplálásának. Azok' részére is, kik olvasni tudnak és főleg azoknak, kik — fájdalom — e képességgel nem rendelkeznek. A gazdaköröknek éppen az a hivatásuk, hogy az egyszerűbb embereknek ezt a táplálékot könnyű, úgyszólván észrevétlenül nyújtsák. A Magyar Gazdaszövetség (Budapest, Üllői-ut 21. sz.) gondoskodott arról, hogy a gazdaköröknek nyújtson anyagot a felolvasások tartására.. Szakférfiúkkal felolvasási füzeteket Íratott, melyet megkaphat minden gazdakör ingyen, a ki azt idejében nevezett egyesülettől kéri. Ezek a füzetek gazdag tartalmúak és igen jó és érdekes olvasmányok. Őszi levélhullás táján tehát minden községben elő kell készülni a téli felolvasásokra. Vegye kezébe a község értelmesebb eleme ezt az ügyet, mert ezzel hazafias kötelességet teljesít, — A király. Ő felsége november közepén Budapestre érkezik s a terv szerint több mint hat hétig tartózkodik a magyar fővárosban. A trónbeszéd, melylyel a király a delegációkat megnyitja, november 27-én lesz a budai várban. A delegációs ebédeken kívül semmiféle más udvari ünnepély nem lesz. A király ez alkalomból több napot fog tölteni gödöllői kastélyában is. — A karánsebesi királyszobor. Vasárnap leplezték le Karánsebesen a király szobrát, a melyet a volt határőrvidéki lakosság hálából emelt. A leleplezésen jelen volt József főherceg, valamint képviselve volt a kormány is. — A szatmári püspök beigtatása. Vasárnap kellemes időjárás mellett ünnepelt Szatmár városa. Uj püspökét dr. Boromissza Tivadart igtatták be püspöki székébe a díszes székesegyházban. Az uj püspök úgy magát a városi közönséget, mint a nagyszámban megjelent küldöttséget szeretetreméltó fellépésével egészen megnyerte. Valódi apostoli alak, ki szeretetével, mindenkire kiterjedő figyelmével bizalmat és szeretetet keltett széles körökben. — Károlyi Sándor gróf élete és munkája. Nagy nevű alapítójának emlékére a Magyar Gazdaszövetség ezen a címen csinos kiállítású könyvet adott ki Kolosváry Lajosné szerkesztésében. A könyvben a legkiválóbb szövetkezeti irók tollából eredő és a gyász idejéből származó cikkek ismertetik Károlyi Sándor gróf életét s mindama munkát, a melyet a megboldogult főur a magyar föld népe érdekében kifejtett. Tiz Ívre terjed s több sikerült kép díszíti, a melyek szintén a gróf életével vannak kapcsolatban. ízléses kiállítása és bő tartalma dacára árát csak egy koronában állapította meg a kiadó Gazdaszövetség. (Bpest, Üllői-ut 21.) hol a könyv megrendelhető, hogy a szövetkezeti mozgalom hívei közül minél többen megszerezhessék. Kapható a Pátria könyvkereskedésben is. (Bpest, Üllői-ut 25. — Hü cseléd jutalmazása. Gurida István, az előszállási uradalom volt gazdasági cselédje, negyven évig hűségesen tette kötelességét. A földmivelésügyi miniszter a hű cseléd jutalmául 100 koronát és egy diszér- met küldött Fejér vármegye főispánjának kezéhez, a ki a megillető ünnepélyes módon fogja a hű cselédnek a kormány elismerő jutalmát átadni. — Meghalt a honvágy miatt. Legutóbb egy kivándorlási hajó vitorlázott Amerika felé, melyen sok utas volt. A kivándorlók közt volt Novotny Antal szepes- megyei ember is, aki az uj világban szerencsét akart próbálni. Novotnyt a hosszú tengeri utón elfogta a honvágy és egy önfeledt percben belevetette magát a tengerbe. Azonnal mentócsónakokat bocsátottak a vízbe, de a hullámok összecsaptak feje fölött és nyomtalanul eltűnt a mélységben. A szerencsétlenül járt Novotny Antal családját a szomorú hirról értesítették. — Sok a korcsma. A statisztikából azt olvassuk, hogy Magyarországon 19.797 korcsmáros van. még pedig 17.178 férfi és 2599 nő, a kik 27.035 személyt foglalkoztatnak. Épen elegen volnának tehát. Sót talán több is van, mint kellene. Igaza van Wekerlének, mikor azt mondja a korcsmárosok küldötteinek, hogy nem jó, ha sok a vendéglős, hanem úgy jő, ha sok a jó vendéglős.
