Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-30 / 39. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1906 szeptember 30. Angolok Magyarországon. Az országos függetlenségi és 48-as párt meghívására az angolok egyik legelőkelőbb politikai körének harminc tagja jött vendégül hozzánk. Azért jöttek, hogy tanulmányozzák hazánkat, politikai viszonyainkat. Mi magyarok csak örülhetünk, ha a nagy angol nemzet ily előkelő fiai látogatnak el hozzánk. Mert hej, úgy is sokáig hamis világításban pingálgattak le minket és fejlődő országunkat a külföld előtt. Hogy mi afféle műveletlen, betyár népek lennénk és a’ többi. Hát most hadd lássák saját szemeikkel a külföld fiai, mik volnánk, hova fejlődtünk és hol vagyunk. Mondanunk sem kell, hogy az anglusokat magyar vendégszeretet fogadta. Az anglusok pedig csudálat- tal vannak eltelve ami szép fővárosunk és intézményeink láttára. Kath. nagygyűlés. Hatodszor gyűlnek össze a fővárosban a magyar katholikusok, hogy megbeszéljék a kalb, hitélet és munkásság irányítását. Ma mikor ádáz gyűlölettel harcolnak nemcsak a kath. egyház, de egyáltalán a keresztény és minden más vallás ellen : a hazának hű polgárai lelkesedéssel, jól eső figyelemmel kisérhetik eme nagyjelentőségű gyűlés lefolyását, felemelő jeleneteit. A katholikusok különben akkor lépnének a leghelyesebb ösvényre mozgalmaikkal, ha végre valahára kiemelnék tespe- déséből a kath. autonómiát, az az önkormányzati jogukat. Addig bizony a legfényesebb kath. gyűlés is csak félmunka leszen. Mi teheti boldoggá az országot ? Erre a kérdésre a legnagyobb magyar Széchenyi azt felelte, hogy csak milliók boldogsága. A milliók pedig a nép, a kis emberek. Azért örömmel láthatjuk, hogy kormányunk a nagy Széchenyi nyomdokára lép, mikor kormányzatának egyik fő-fő törekvését abba helyezi, hogy gondjainak egész súlyát a nép felemelésére fordítja. Mikor a minapában Andrássy gróf belügyminiszter Kassán volt választói közt, nyíltan kijelentette, hogy a legnagyobb célja a mai kormánynak a szegéiig ember anyagi és erkölcsi érdekeinek istápolása. A földmivelésügyi miniszter a nagyváradi mezőgazdasági kiállítás megnyitásán nyíltan hirdette, hogy ma nemcsak a kormányza- nak, de minden honpolgárnak első kötelessége, felkarolni a nép ügyét. Meg kell — úgymond — becsülni a föld népét és rajta lenni, hogy boldoguljon, erősödjön. Hát semmi ok nincs arra többé, hogy maga a nép bizalommal legyen ily erős és őszinte törekvések iránt. És ne hallgasson azokra, kik még most is ábrándos ígéretekkel csalogatják jobbra vagy balra. Lássa be már egyszer a kis ember, hogy vannak elemek az országban, kik ha a nép már Tejben és vajban fürödnék, akkor se szűnnének meg izgatni... zavart csinálni. Mert nekik erre szükségük van. Hiszen e nélkül — élni sem tudnának. A képviselőház. A képviselőház október lü-én ül össze. Számos törvényjavaslat kerül a ház asztalára, melyek letárgyalása után hozzáfog a ház az 1907. évre szóló költségvetés tárgyalásához. K eresztény szocializmus. A most lefolyt kath. nagygyűlésen hatalmasan domborodott ki az az eszme, hogy ma úgyszólván minden ember so- cialista. De nem olyan értelemben és nem olyan so- cialista, ki a valódi keresztény szeretet híjával csak gyűlöletet szil osztály és osztály közt. Nem olyan, mely rombolni és a társadalmi rendet feldúlni törekszik. Hanem olyan, ki nemcsak óhajtja, hogy békességgel, munkássággal, izzó szenvedelem nélkül oldassék meg a társadalom e kétségtelen legnagyobb kérdése; de közreműködésével, munkával, áldozat- készségével rajta is van, hogy a kis ember, a nép részesüljön mindazon jogokban, előnyökben, mikben részesül a társadalom minden osztálya. A keresztény szocializmus erre törekszik. És meg van győződve, hogy csak is a keresztény szeretet alapján álló socializmusnak van jövője. É szeretet szüntetheti meg csak a társadalmi egyenlőtlenséget és ez gyógyíthatja be azt a nagy sebet, melytől a népek milliói vérzenek. Majd meglátjuk .... Azóta, hogy minálunk Magyarországon a gazdavilág kissé lélegzeni, ébredezni kezd, minduntalan egyről esett a panasz. Esett pedig különösen a kereskedők, sőt
