Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

308

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

cérnával, mert csak egy kaszálást ad; tápértéke valamivel kisebb, könnyebben megfásodik; utóbbi oknál fogva legkésőbben a virágzás kezdetén kaszálandó. Tavaszi vetése esetén elővetemény s talajelő- készités szempontjából igényei a vörös lóheréhez hasonlóak. Korán tavaszszal kell vetni, előzetesen kellően leülepedett szántásba. Tiszta vetése esetén 20 kg. magot számítunk kát. holdankint; árpával vetve előbb elvetjük a táv. árpát, a rendesnél 20—25 %-kal ritkábban vetve, az árpasorokra pedig keresztirányban 15 kg. biborherét vetünk.

A tehén őszi tartásáról. A legelőre beállított fejős tehén állapotáról lehet a gazda ügyességét és éberségét megítélni. A telelőre való helyes beállítás titka az okszerű őszitartásban rejlik. Sokszor a legszebb mezőt látjuk késő ősszel verődni: a rideg jószág javul is rajta, a fejős is szívesen legel még, — de már az éber gazda nem bízik az őszi növésben. A dércsipte mező erőtlen és haszon állat (fejős tehén) tartására már elégtelen. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az első őszi eső vagy dér után fogjuk telelőre a fejőst. Bocsássuk csak a mezőre, de ottan már adjunk egy kis pótlékot is. Ha a mező jó, kevesebbet, ha kopik és gyengül, többet és jobbat. A fejős tehénnek azonban csappanni nem szabad. A téli tartásra csak fokozatosan szabad átmenni. Az egyszerre való takarmány változás úgy ősszel, mint tavasszal káros. Az okszerű gazda az év minden szakában jól tartja a fejőst, de ha valamely csapás folytán nem láthatta el magát elegendő jó minőségű takarmánynyal — azon iparkodik, hogy ősszel és tél elején jó karba hozza a jószágot, mert igy könnyebben telelheti s ha a tél folytán kissé silányabban takarmányozott a kellőnél; a tavaszi mezőre jó erőben kerül ki a jószág. Azonban aki ősszel gondatlan s tél elején megkoplaltat- ván lerontotta jószágát — bármily jól tartsa is később, bármennyi takarmányt is veszteget reá — kellő karba nem hozhatja s a legjobb esetben is kétszer olyan drágán telelt, mint az előrelátó gazda. Éber figyelemmel kell tehát a mezőt, az időt és a jószágot kisérni a gazdának. A gazdasszony is figyelmeztesse a gazdát, ha kevesebb és ritkább lett a tej, mert ezen okszerű tartás által lehet ám segíteni. Mig a tehén őszi tartása nagy figyelmet, addig a téli tartás nagyobb gondot kíván; mert készet — pénzt — fogyaszt a jószág, annak pedig meg kell térülni, még pedig uzsora kamattal! Meg is térül! A jól tartott fejős tehén sohasem hagyja cserben gazdáját! A fejős tehén táplálékát képezi: puha réti széna vagy sarju, korán kaszált mesterséges takarmány (lóhere, lucerna, bükköny) különös jó takarmány tehénnek a köles széna. A szalmák közül a búza, zab és köles szalma, ezek polyvája törekje és a tengeriszár vékonya igen jó telelő takarmány. A gumós takarmánynemüek közül a répa és a burgonya. A táperős takarmány közül: korpa, zab, árpa-, tengeridara és olajpogácsa. Nagyon messze vezetne azt elbeszélni, hogy mivel és hogy tartsuk a fejős tehenet, mert kinek-kinek más a takarmánykészlete és viszonyai — csak azt jegyzem meg, kellőképen előkészítve a legértéktelenebb takarmányt is lehet értékesíteni. Az ügyes és okszerű gazda látszólag silányabb takarmányozással olcsóbban éri el célját, mint aki drága takarmányokat ész nélkül töm állataiba. A fejős tehenet úgy kell tartani, hogy ha feleslegessé válik, kis javítással mészáro; kézbe való legyen — igy van benne haszon.

Emlékeztető. 23-án: Aranyosmaróth (á,), Baán (Baranya), Békés, Nyitra, Karczag, Kecskemét, Kisjenó, Néraet- bogsány, Pancsova. 24-én : Aranyosmaróth, Balassagyarmat, Báttaszék, Brezova Csantavér, Ercsi, Fehérgyarmat, Gyetva, Kalóz Karcag, Kecskemét, Kismáron, Léva, (á). Mátészalka, Nagyigmánd, Nagykosztolány, Perjámos, Sajószentpéter, Szigetvár, Turócszentmárton, Ungvár. Vágbeszterce. 25-éu : Al- sóvince, Balassagyarmat, Baán, Ercsi, Hidalmás, Kraszna- horkaváralja, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Nagytapol- csány. Rozsnyó, Szatmárnémeti (á), Szigetvár, Turócszentmárton (gy.), Ungvár. 26-án : Borostyánkő, Csíkszereda (á.), Gálszécs, Hidalmás, lgló (á,). Lajoskomárom, Léva, Magyarlápos, Mezőkomárom, Mezólaborc, (Pétervásár, Szatmárnémeti, Turócszentmárton, (gy) Ungvár. 27-én: Bajnóc (á.), Gálszécs, lgló, Keszthely, Körmöcbánya, Magyarlápos, Monor (Naszód), Nagyalmás, Püspökladány, Szilágysomlyó, Temesvár (m), Verebély. 28-án: Baán, Eger (á,) Körmöcbánya, Re- sikabánya, Szilágysomlyó, Temesvár (s), Zirc (á). 29-én: Bakonya, Csepreg, Csíkszereda, Eger (á), Feketehalom (á). Felsőlendva, Gyorok, Karád, Kékkő, Körmöcbánya, Megya- szó, Nyék, Olaszliszka, Pozsony (14 nap), Rózsahegy, Temes- vár (j.), \ asvár, Zirc. 30-án: Begaszentgyörgy, Buziás (á). Dunapataj, Dunavecse, Egbell, Eger, Feketehalom, Gyulafehérvár, Hatvan, Izsák, Jászberény. Kaposmérő, Kiskunfélegyháza, Temesvár (1.), Törökbecse.

HÁZI-ASSZONY.

Üvegnemüek tisztítása. A nagyon bepiszkolt ablaktáblálákat őszszel igen jól tisztíthatjuk esővízbe mártott csalánlevelekkel. Olyan üveget, melyben olajos, zsíros folyadék volt, forró hamuluggal tisztítjuk. Boros, sörös és ecetes palackokat kőszén- és kokszhamuval, melyre vizet öntünk, tisztítunk meg. Olyan üvegeket, melyeken a sokáig bennálló vízből fehér esik rakódik le: higitolt sóvval, vagy pedig erős ecettel, melybe konyhasói tettünk dörzsöljük meg.

Bolhák ellen. 1. A következő keverék használható az ágyak meglocsolására : 10 gr. szegfüolaj, 2 gr. karbolsav, 100 gr. Eau de Cologne, 70 gr. hígított borszesz. 2. A bolhák mindenesetre a padló hézagaiban, a fal és padló közt levő résekben találják meg szaporodásuk és fejlődésük kedvező föltételeit, a rejteket és az ott meggyűlő szerves hulladékokat. Ezeket kell elsősorban megvizsgálni és dalmát rovarporral (zacherlin üvegekben) teleszórni, melytől az álcák is elvesznek. A jövőre nézve tanácsos a padlót, kivált a hasadékokal forró parafin- nal kiöteni s igy a létfeltételeket megszüntetni. A forró vízzel, esetleg forró lúggal való kiöntés is segíthet valamit.

Kigyó a vonat fülkéjében. A Plymouth és Exeter között robogó gyarsvonat a napokban izgalmas jelenetnek volt színhelye. A gyorsvonat első osztályú fülkéjében két utazó tartózkodott. A nagy hőségtől kimerülve mindketten elaludtak. Egyszerre csak az egyiket különös zaj verte fel álmából. Fölriadt s a vonat ajtaja mellett egy körülbelül négy láb hosszú óriási kígyót pillantott meg. Felköltötte társát, megrántotta a yészféket s mindketten a fülke ülése- alá menekültek. A kígyó azonban semmi ellenséges szándékot sem mutatott, sót egész nyugodtan egy esernyő belsejébe kúszott, hol el is fogták. A veszedelmes kigyó még igen fiatal volt s a podgyászkocsiban lévő ketrecéből sző kött meg.