Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

Washington emlékszobra Budapesten. Nag}% világra szóló fényes ünnepség volt az elmúlt vasárnap fővárosunkban, Budapesten. Ekkor leplez­ték le Washington György, Amerika nagy férfiénak emlékszobrát. A világ nemzetei testvérek vala­mennyien a szabadságban; hódoló tisztelettel emlí­tik nemzeti hőseiket. Ilyen nagy, egész világrész hőse volt Washington György. Mint katona és pol­gár önzetlen önfeláldozás és kereszténység erényei­vel tündökölt harcban és békében, hatalomban és visszavonultságban egyaránt. 0 tette szabaddá Ame­rika népét, ő nyitotta meg Amerika részére a ro­hamos fejlődés és művelődés kapuit. Washington György az volt Amerikának, ami nekünk, magya­roknak a nagy Széchenyi volt. Csak az a különbség, hogy mig őt megértették, követték; addig mi Széc­henyi tanítását nem akartuk megérteni. — Az ün­nepélyre több mint 350 amerikai magyar érkezett a fővárosba. Érkezésük pontos idejét nem tudatták a rendezőbizottsággal, mert kerülni akartak minden ünnneplést. Amerikai magyar véreink Kossuth La­jos sírjára, melyet nagy költséggel ők maguk diszit- tettek fel, három méteres hatalmas koszorút helyez­tek el. Megkoszorúzták a Szent István szobrot is, ahol a beszédet Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök mondotta. A Washington-szobor leleplezésén az amerikai magyarok részéről Kohányi Tihamér amerikai lapszerkesztő, kinek a szobor létesítése kö­rül nagy érdemei vannak, tartotta az ünnepi beszé­det. Kossuth, Apponyi, Polonyi miniszterek és még több államférfin is megjelentek az ünnepségen és beszédeket mondottak. Kath. nagygyűlés. Ma, 23-án kezdődik Bu­dapesten a VI. kath. nagygyűlés, mely négy napig fog tartani. Az összes gyűlések a fővárosi vigadó ter­meiben lesznek megtartva. Jókai Mór szobra. A nagy regényírónak első szobrát a minap leplezték le Budapesten a Svábhe­gyen. Az ünnepi beszédet Ábrányi Emil mondotta, miközben lehullt a szoborról a lepel. Országos gazdagyülés Nagyváradon. A Biharvármegvei Gazdasági Egyesületek által rende­zett országos gazdagyülés szept. 18-án nyílt meg j Nagyváradon a városi székház dísztermében az or­szág minden részéből összesereglett körülbelül négy­száz gazda jelenlétében. A gyűlés fénypontját gróf Mail át h József beszéde képezte, ki a gazdatársada- lom szociális feladatairól tartott előadást. Beszédé­ből mint mindig, úgy ez alkalommal is a magyar nép iránt érzett meleg szeretete sugárzott ki. Perce­kig tartó, szűnni nem akaró éljenzés s tapsviharban részeltette a gyűlés közönsége Mailáth József grófot, ki ez előadásával ismét kimutatta, mily önzetlen ki­hatással, fáradságot nem ismerve, munkálkodik a nép jólétének megteremtéséért. Lapunk zárta miatt most nem foglalkozhatunk bővebben e beszéd tar­talmával, de jövő számunkban visszatérünk reá. Be­széltek még a gyűlésen Zselénszky Róbert gróf, Al- mássy Imre gróf, Förster Arthur, György Endre, Bernül István és még többen. A békéscsabai képviselő mandátumát megsemmisítették. A kir. Kúria e hó 17-én tartott tárgyalásából kifolyólag Achim András békéscsabai képviselő mandátumát osztály elleni izgatás miatt megsemmisítette és politikai jogának gyakorlásától felfüggesztette. Azonkívül az összes perköltségek (7000 korona) megfizetésére ítélte. A kir. Kúria az ítéletet közölni fogja a képviselőházzal és az igaz- ságügv miniszterrel. Mi a teendőnk? Sok szóbeszéd hangzott már el, és hang­zik ma is arról, hogy a magyar nép boldo­gulása, jóléte biztos alapokra fektettessék. Az egyéni szabadság és a társadalmi élet kellőleg megóvassék minden vonalon; korlá- toztassék a burjánná nőtt, könnyen vesze­delmessé vállható, sok oldalon elégedetlen­kedő szenvedélyesség. Legyen már egyszer Magyarország a békesség és megelégedés hazája. Legyen boldog a nemzet minden fia. Ezer meg ezer ember viseli szivén eb­ben az országban a nép érdekeit. Dolgozik is érette. És mindezek dacára minden oldal- I ról hallatszik fülünkbe e nehéz kérdés:

Next

/
Oldalképek
Tartalom