Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-16 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 299 egy kávéház verandája alá s cigarettázva, limonádé mellett olvassa a reggeli ujságlapokat; gyümölcs- és zöldségárusok felnyitják üzlethelyiségeiket s várják a vásárlókat, kik nem soká váratnak magukra. A nagy óceánon innen, az ó világrészben persze a nap már jóval előbbre haladt. Londonban például már tizenegy óra van délelőtt és a forgalom a világ ezen legnagyobb városában épp most a legnagyobb. A lord automobilja mellett, ki reggeli sétakocsizását teszi, ott láthatók az iskolából hazaszaladó gyerekek. Spanyolország fővárosában, Madridban ezalatt még csak féltizenegy óra az idő délelőtt, a szakácsnők és háziasszonyok még csak most sietnek haza a piacról, hogy az ebédet elkészítsék. És most tekintsünk egy kissé kelet felé s látni fogjuk, hogy ott az emberek napi teendőjükben már jóval előbbre vannak, mint mi. Oroszország ősrégi fővárosában, Moszkvában már elmúlt a délutáni félkettő. A déli idő alatt néptelenné vált utcák újra kezdenek benépesedni. Látjuk a hivatalnokokat iratcsomagukkal hivatalukba, vagy az iskolásgyermekeket az iskolába sietni. A távolabbi keleten a napszak még előrehaladottabb. így például Kínának, a mennyei birodalomnak fővárosában: Pekingben a copfos népség már a vacsorához készül, mikor mi még csak déli ebéd mellé telepedünk le. KIS GAZDA. A jó vetőmag ét őszi szántásról. Ha rendbe jöttünk vetőmagunkkal, megkezdhetjük a szántást-vetést. Főszabálya a vetőszántásnak, miszerint az keskeny barázdákban és csekélyen végeztessék, hogy igy vetőmagunk jól megömlött poros földbe, egyenlő távol és ne mélyen kerüljön a talajba, mert csak igy nyerhetünk egyenletes sürü és szép vetést. A vetőmag egyrészét alászántani szokásban volt régen, de nem nagy értelme van ennek, azonban ha valaki megszokásból megakarja tenni, okvetlenül nagyon csekélyen szántson, mert ellenkezőleg nem hasznot, de kárt teszen magának! Vetőmagunk elvetését kézzel és géppel végezhetjük. A kézivetés, a hány ember, annyi féle, mig a gépvetés egyenlő és főleg a soros géppel nemcsak sok vetőmagot takaríthatunk meg, de az egyenletes elosztás, csekély alátakaritás, világosságnak jobban kitett állás erősebb és igy a megdülésnek jobban ellen álló szárakat, s ezek egyenlőbb és nagyobb kalászokat hozván, tetemesebb nagyobb termést is nyerhetünk, tehát a legmelegebben kell ajánlanom kisbirtokos gazdatársaimnak, társulás utján szerezni be soros vetőgépet, — mert ennek beszerzési ára rövid 1—2 év alatt csupán a megtakarított vetőmag értékében vissza fog térülni. Vetési eljárásunk további teendőinél egyik legfontosabb dolog, a vetőmag mennyiség helyes meghatározása, mert ez sok körülménytől függ, nevezetesen : penészes, dohos, csirás vagy zsizsikes magból sokkal többet kell elvetnünk, — úgy szintén rögös vagy rosszul munkált gazos és általában rosszul boro- nálódó talajba jóval több vetőmagot kell vetnünk, továbbá, ha a vetéssel késünk, szintén több magot vessünk, mert a késői vetés nem bokrosodik s gyengén fejlődött állapotban menvén neki a télnek az idő zordsága és más káros behatásoktól inkább szenved ; azután a hideg, zord éghajlatú vidéken, vizenyős vagy északos fekvésű földek, vagy meredek hegyoldalokon szintén több vetőmag szükséges, — végül talajunk termelőképességéhez mérten szintén kell változtatnunk a vetőmag mennyiséget, mert sovány földbe az életre ébredő csira az általa felszívható tápoldatokat csekély mérvben találja s ennek folytán a növények bokrosodása csekély és már azért is több magot kell az ilyen földbe vetnünk, hogy a növényzetnek sűrűbb állás adva, a gyomok diszlését ez utón is akadályozzuk. Mindezen elmondottakról azonban nem következik az, hogy sűrűén vessünk, mert a sürü vetés magpazarlással jár és a megdülést előszokta idézni, hanem főleg — azt jegyezzük meg magunknak, hogy : kézzel szórva, megbízhatatlan csirképességü magból, rosszul munkált földbe, késői vetés esetén, zord vidéken, vizenyős földbe és végül sovány talajba jóval több vetőmag szükséges, hogy valamennyire bár biztosítjuk jövő évi termésünket. Nagyobb termést pedig akkor nyerünk, ha : lehetőleg soros géppel, jó csirképességü, tiszta és pácolt vetőmagot, jól munkált és megfelelő trágya erőben levő földbe, el nem késve vetünk. Általános balvélemény az, hogy a földmivelés- hez nem kell szakértelem és tudomány, már pedig csak a vetőmag mennyiségének helyes meghatározása is annyi sok körülmény helyes mérlegelésétől függ, hogy már ezen egy eset magában is igazolhatja, miszerint: igenis kell tanulni az okszerű gazdálkodást. Fejlesszük tehát szakértelmünket hasznos gazdasági olvasmányokkal s ez javunkra és boldogulásunkra fog vezetni. Pethő György. Mikor a gabona dohos! A legnagyobb vigyázat mellet is megtörténik, hogy a kicsépelt gabona a magtárakban vagy csűr padlóján feltöltögetve, dohos szagot vesz fel. Ennek oka a túlságos nedvtartalom, melyhez néha még a levegőtől való elzártság is járul. Ha a szag csak jelentéktelen, a gyakori fellapátolás, alacsony garmadák rakásaival összekötve, továbbá a magtárnak, kamarának erős szellőztetése rövid idő alatt segítenek a bajon. Ha azonban a szag erősebb, tehát a magvak megkezdődött romlása előrehaladottabb: akkor már erélyesebb eljáráshoz kell folyamodnunk. Ez esetben egy fél százalék (egy hektoliter és egy félliter) finom, porrátört faszenet keverünk meglehetős egyenletesen a gabonához, melyet két hét elteltével szórórostán megtisztítunk. Ez eljárást szükség esetén kétszer is lehet ismételni, és ha a dohosság nem volt túlságos erős, minden gabonafajnál jó eredményre lehet számítani. Kevésbbé ajánlatos az a mód, mely az ázta- táson alapul. A gabonát ugyanis alacson kádba ön- tik és annyi forróvizet öntenek reá, hogy egészen befedessék. Mikor a viz teljesen kihűl, leöntik és a gabona a napon, vagy valamely meleg helyen ki- szárittatik. Ez sok bajlódással jár. A szénporral való kezelés azonkívül biztosabb.
