Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-16 / 37. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 297 Egy év múlva megjelent az idegen és azt mondta a hivatalnoknak : — Már döntöttem. Német akarok lenni. — Ennek igazán örülök — felelt a másik — a ki német hivatalnok volt. De mégis nem mondaná meg, hogy miért esett a választása miránk. — Ennek igen egyszerű oka van, válaszolt a holdbéli. Bejártam sok országot és megfigyeltem, hogy mint gazdálkodnak az állami jövedelmekkel és milyen szerepe van mindenütt a pazarlásnak, könnyelműségnek, gőgös ostobaságnak, a protekció rendszerének és a korrupciónak, és azt találtam, hogy sehol sincsenek ezek a dolgok any- nyira kifejlődve, mint Németországban. Ekkor igy gondolkoztam : A mely állam ennyit kibir a nélkül, hogy tönkremenne, az a legjobb. Ezért akarok én német lenni. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Gyakorlati gazdatiszti vizsga. Darányi Ignác, m. kir. földmivelésügyi miniszter az oklevéllel nem biró gazdatisztek »gazdatiszti gyakorlati vizsgája* iránt hozzáterjesztett kérelmekre való figyelemmel ezen vizsgálatok megtartását még egy évre, vagyis 1906—1907. tanévre engedélyezte. Az érdeklődőknek erre nézve a debreceni m. kir. gazdasági tanintézet nyújt bővebb felvilágosítást. Friss szőlő értékesítése. A Magyar Élelmi- szerszállitó Részvénytársaság a friss szőlő külföldre való szállításánál a következőket ajánlja a szőlőbirtokosok figyelmébe: Friss szőlőt csakis már érett, édesedésbe menőt ajánlatos küldeni, mert az éretlen, még zöld gyümölcs igen nehezen értékesíthető. Bécsbe küldendő szőlőt nem szükséges drága kosarakba vagy ládikákba csomagolva küldeni, megfelelnek a közönséges nyitott magyar kis kosarak is, amelyekbe az egészséges szőlőt egyszerűen szorosan egymás mellé csomagoljuk s végül organtint huzva reá, levarjuk. A kosarak alját kevés fagyapottal, szőlőlevéllel stb. megágyazzuk, papirossal körültakarjuk s azzal végül le is födjük. A fedél közepén 3—4 hüvelyknyi szellőztető lyukat hagyunk. Baromfíkiállitások. Szeptember hó 19-én és 23-án Nagyváradon lesz országos baromfikiállitás, szeptember 22—26-án Zentán, október hó 6—7-én Temesvárod, amely fajbaromfivásárral is egybe lesz kötve. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete október hó második felére tervezett nemzetközi ba- romfikiállitásának részletei még nincsenek megállapítva. Előreláthatólag külön lesz az országos baromfivásár, külön a nemzetközi kiállítás. A jövő év tavaszán Nyíregyházán lesz hat hétig terjedő nagy baromfikiállitás. KÖZEGÉSZSÉG. Gyermekek nehány balesetére egy hires orvos a következő tanácsokat adja: Ha gombostűt, vagy más éles tárgyat lenyelt; adj a gyermeknek kemény kenyérhéjt, vagy nyers tojásfehérjét nyelni. Ha pénzt nyelt le, s az torkában rekedt; ha a pénzt ujjaiddal el nem éred, tartsd a gyermeket függve lábainál fogva és mérsékelten ütögesd meg a hátát a lapockák között; ha ez nem segit, adj be neki ricinusolajat. Ha borsót, kenyeret, kavicsot stb. dugott a fülébe; ne tégy semmit, hanem várd az orvost; nehány órai várakozás itt nem árt, de nagyon könnyen árthat a te kísérletezésed. Ha orrába jutott valami; ne piszkáld azt, hanem adj a gyermek másik orrnyilasába kevés burnótot, s az idegen tárgy majd kijön. Ha rovar jutott a fülébe ; fektesd le a gyermeket, a fájós füllel fölfelé és csöpögtess bele lassan langyos vizet, vagy táblaolajat, s a rovar nemsokára kijut. Különben nem kell a fület bántani. Égési sebekre nagyon jó szer a tojásfehérjével kevert lenolaj, amit egy toll segélyével a sérült helyre kell kenni, aztán egy darab puha vászon! borítani rá, mélyet előzőleg vízbe áztattunk és kifacsartunk. Ez a fájdalmat hamar csillapítja, a tüzességet enyhíti s gyógyitólag hat. Kigyóméreg ellen dr. Paltauf szerint legjobb a klórkalium-oldat, melyet ott, — pl. hazánk délvidékén — ahol vipera és esetleg mérges kígyók csípésétől félni lehet, célszerű készletben tartani. A klórkaliurn tömör oldatát forralt vízzel hígítva kell a marás kimosására használni. Ha a csípés után lehető gyorsan történik ez, a méreg közömbösítése s igy a veszély elhárítása emberre, állatra nézve biztosra vehető. A cukor és a só mint izgató. Hosszú idő óta kísérletezik Féré francia tudós azzal, hogy milyen befolyással vannak a fizikai munkára a különböző élvezeti cikkek, u. m.: Kávé, dohány, alkohol stb. Újabban azt kutatta, hogy milyen hatással van a munkára a cukor és a só élvezete. Tapasztalatait a »Revue de Medecine«-be teszi közzé. Féré különböző mennyiségű cukorral kísérletezett. 15 gr. nem birt a munkaképességre befolyással, de már a negyedik kísérletnél meglepő eredményre jutott. A fáradság a cukor behatása alatt hamarább beállott. 30 gr. cukor az első három kísérletnél nagyobb munkaképességet idézett elő, később azonban annál nagyobb volt a fáradság. A cukor képes egy rövid időre a munkabírást nagyobbitani, de annál nagyobb később a reakció. A cukor tehát ugyanazon hatással van a szervezetre, mint az alkohol. Féré szerint még az a cukormenyiség is erős fáradságot idéz elő, melyet étkezéseink végén édességek és tészta- nemüek gyanánt veszünk magunkhoz. Ugyanígy áll a dolog a sónál is. Fölösleges, sőt némely esetben ártalmas is táplálékainkat, melyekben úgyis elég sómennyiség van, megsózni. Tapasztalatai szerint, a só a munkaképességet rohamosan nagyobbitja, de csak nagyon rövid ideig és később annál nagyobb fáradságot idéz elő. Az égő gólyák. Kaltvehlen délporoszországi város határában egy lombtalan jegenyefa tetején fészkelt évek óta egy gólyapár. A minap nagy vihar vonult el a falu fölött, a villám a jegenyébe csapott s meggyujtóttá a gólyafészket. A tüztól a gólyák tollazata is lángot fogott. A madarak — a két öreg és három fiók — lángolva röpködtek a levegőben, s tüzveszedelemmel fenyegették az egész falut. Valaki észrevette a veszedelmet, félreverte a harangokat, mire a falu apraja-nagyja kisietett az utcára. Az égő gó- gólyáktól eleintén megrettentek, mert sárkányoknak hitték azokat, később azonban tűzoltó szerszámokkal elkergették a nagy lánggal égő állatokat a szalmafedeles házak tájékáról. Nemsokára az eső is megeredt s a szegény állatok elszenesedett testtel hullottak a földre. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat!
