Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
276 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szegleteket is megnézi. És ami fő, le nem hunyja a szemét, ha lámpa nem ég. Aki irta ezeket, a szülő, aggódva kérdi: mi leszen ezen gyermekből ? Mert ez nem jól van igy. Mi is azt mondjuk. Hiszen a fiúból ifjú, ebből meg férfiú lesz. Férfinek első erénye — a bátorság. A megrögzött szokás, a képzeletnek egy irányban való megcsökönyödése nehezen irtható. Azt a gyermek visszi az ifjú korra, innen meg a férfi korra is. Félénk Matyiak pedig az életben igen gyávák, ingadozók, sok-sok keserűségnek, gúnynak és különösen életesélyeknek vannak kitéve. A férfi — mondják az iró emberek — az erőteljes tölgy, melyhez a nő, mint gyenge repkény — ótalomért, védelemért fűződik. Az ilyen gyermeket minden áron le kell szoktatni ezen sajnálatos lelki állapotról. És hisszük, hogy a maga idejében és módjával le is lehet szoktatni. Példák vannak reája. Ha beteg valaki, első sorban keressük a baj okát. A fiúcska félénksége is valóságos betegség. Származhatik ez a baj gyenge idegszervezetből, fejletlenségből. Ám itt erről nem lehet szó, mert — mint előadva volt — korához mérten jól fejlett a gyerek. Származhatik azonban a képzelet tultengé- séből vagy külső, bár rég elmúlt befolyásokból is. A felnőtt is, de főleg a gyermekek igen hajlandók a képzelődésre. Főleg, ha ezt valami eset vagy rémes mesék, szörnyűséges történetek elősegítették, sőt keletkeztették. Nem történt e a háznál valami rablótámadás, lopás, éjszakai szerencsétlenség ? Mert ha igen, úgy ez oly mély nyomot hagyott a gyermek lelkében, hogy annak gondolatától, elképzelésétől, bekövet- kezhetőségétől nem tud szabadulni. (Uralkodó képzetté válik.) Vagy ha nem történt is, talán hallott ilyenekről vagy olvasott? És pedig ha nem is sokszor, de egyszer és rémes alakban. Kis korában, nem ijesztették-e a gyermeket? Mikulás estéjén? Vagy a község Bolond Bandijával és más efféle közismert alakokkal nem rémitgették-e ? Ezek tudása, pontos meghatározása igen-igen szükséges és lényeges arra nézve, hogy a baj gyógyításához helyes irányba foghassunk. Vannak természetesen még más okok is — mint említettük — melyek ezt a bajt, jelenséget előidézik. Ezeket már jó ha orvossal közöljük. De ha mi is hozzájuthatunk a bővebb értesítéshez — hisszük, hogy némi útbaigazítást adhatunk. Rajta is leszünk, hogy erről a kérdésről — lehetőleg rövid idő alatt — népszerű felvilágosítást nyújthassunk. KIS GAZBA. Hogyan tartjuk el hosszabb időn át a mézet? A mézet lépekben, kicsurgatva, illetőleg kipergetve tarthatjuk el. Annak a méznek, amelyet hosszabb ideig akarunk eltartani, hófehérnek kell lennie. A csurgatott, vagy az arra való géppel kipergetett mézet fa-, kő-, cserép- vagy olyan pléhedények- ben lehet tartani, melyek nem rozsdásodnak. Minden edényt a megtöltés előtt gondosan meg kell tisztogatni, forró vízzel kimosni és jól kiszárítani, mert a méz kényes portéka, hamar elromlik. Akár eladásra, akár használatra célszerű a mézet az arra való, jól elzáró üvegekben tartani. A friss mézzel megtöltött edényeket nem szabad azonnal lezárni, hanem csak két hét múlva, vagyis akkor, amikor a méz felszinére felszálltak a viasztörmelékek, melyeket leszedünk. Ha ez megtörtént, az elzárt edényeket száraz, hűvös helyre tesszük. Ha a máz nem tiszta, deríthetjük, s pedig ugv, hogy olyan fazékba, vagy edénybe tesszük, melynek fenekén, az oldal szélén elzárható lyuk van. Az edényt most már beállítjuk egy nagyobbá, vagy üstbe, amely félig vízzel van töltve és alája tüzet gyujtánk. Arra ügyeljünk, hogy a mézet túlságosan fel ne melegítsük, mert akkor zamatját veszti és meg is barnul. Mikor langyossá lett, vegyük ki az edényt az üstből és a mézet a lyukon csurgassuk át egy más tiszta edénybe. HajtÓBzijkenőcs. Tudvalevőleg a hajtásra szolgáló szijjak hamar tönkre mennek azáltal, hogy megrepedeznek. Ennek meggátlására illetőleg elodázására igen célravezető hajtószíj belső oldalát a következő módon készített kenőcscsel kenjük be 1. kg. igen finomra vágott kaucsukot jól elzárt katlanban előmelegítenek és 1 kg. terpentinolajjal elővigyázatosan addig melegítenek, mig az feloldódik; erre 800 gr. gyantát (kolotonium) és 800 gr. sárga viaszkot adnak hozzá és addig kavarják, mig feloldódik, ha ez megtörténik 1 kg. faggyút és 3 kg. halzsir jön bele. A pépes masszát kihűlésig keverik. A kenőcscsel bekent szíj nemcsak, hogy tovább tart, hanem, mivel könnyebben hajlik, könnyebben is fut. Az almabor készitésmódja igen egyszerű. A feldolgozandó almát megzúzzuk, s a moncsot alkalmas edénybe fogjuk fel, s itt állani hagyjuk 12—18 óra hosszat, mely idő alatt a lé felszínén megjelenő apró hólyagocskák az erjedés megindultál jelzik. Ezután a levet haladéktalanul leeresztve, Jhordóba szűrjük. Jó az almamustnak cukortartalmát mustmérővel meghatározni, mert a kierjedés után az almabor szesztartalma körülbelül felényi százalék lesz. A cukormennyiségnek előlegesen való meghatározásával tehát tájékozhatjuk magunkat a leendő bor minősége felől; s ha azt akarjuk, hogy jobb és tartósabb borunk készüljön, az almamusthoz vagy megfelelő mennyiségű cukrot, vagy későbben erjedés után, tiszta spirituszt adunk. Az erjedés után a bort lefejtjük, s 3—4 hónapig arra ügyelünk, hogy az edények mindig tele legyenek. Ezután meg lehet deríteni vizahólyaggal cserzősavval; hek- toliterenkint 4—8 gr. vizahólyagot és 9—16 gr. cserzősavat számítva. Azonban ki a derítéshez nem ért, helyesebben cselekszik, ha azt meg sem kísérli. Ha talán a bor zavaros lenne, 2—4 gr. tannint borszeszben feloldva keverhet belé, ezzel nem árt neki és tisztává teszi a bort. A megtisztult bor üvegekbe fejthető, vagy hordóban is eltartható, utóbbi esetben a hordót mindig tele kell tölteni; az üvegeket pedig vízszintesen elhelyezni. Emlékeztető. Vásárok. 27-én : Alsóvist (k.), Budapest Galánta, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Hátszeg, Hatvab, Kiskunhalas, Kisvárda, Lovászpatona, Munkács, Nagybánya, Nagykapus (Ung), Ókanizsa, Sopron, Szécsény, Székesfehérvár, Szepesolaszi (á), Tata, Tiszaföldvár, Udvard, Zala, Zsolna, 28-án: Alsó-Lendva. Budapest. Galántha, Huszt, Iván, Munkács. Nagytarolcsány, Szécsény, Tata, Udvard