Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 25(5 Gazdasági ismétlő iskolánk: és a gyakorlati élet. — Három közlemény. — Népiskolai törvényünk ez újabb alkotásától az ország méltán sokat, igen sokat várhat. Hiszen ujabb társadalmi, illetőleg gazdasági életünknek, de különösen jövendőnknek biztató, sőt felemelő, megmentő zálogát látjuk benne. A nemzetétől őszintén megsiratott Bcirlha Miklós is ezen meggyőződést vallotta, mikor a következőket mondotta a gazdasági irányú ismétlő iskola nemes feladatáról: — Az ifjabb nemzedéknél értelem és tudás fogja megkoszorúzni a munka eredményét. A talaj jobban fog ápoltatni és több hasznot fog nyújtani. Ezzel értékesebb is lesz. A termelés uj forrásai nyílnak meg a mezőgazdaság terén. Iparrá emelkedik a földmivelés. Népünk megtanulja a termőföld okszerű és teljes kihasználását. íme, mily szép cél, a reménységnek mekkora jogosultsága. Ám van okunk felvetni a kérdést. Vájjon célunk elérésében mily utat tettek már meg ezek a nagy eredményekre hivatott gazdasági ismétlő iskolák ? Átlag rövid működésük alatt elismerhetjük, hogy egyes pontokon kézzelfogható áldások forrását nyitották meg. De általában véve a dolgot, bizony be kell vallanunk, hogy a Bartha Miklóstól olyan szépen kijelölt célok megteremtésétől még nagyon távol állunk. A kis gazdák nagy sokadalma még ma is szánalmasan műveli földjét. Zsarolja, ko- pasztja vagy tudatlanságból vagy megrögzött makacsságból. Nem táplálja, nem trágyázza. Okszerűen nem osztja be a termelési ágakat. Háza messze van attól, hogy télen iparrá emelje gazdálkodását. Hiába látja a nagyobb birtokosok földjén az okszerű gazdálkodás kézzel fogható eredményeit. Szánandó megadással sóhaj- tozza, hogy hát a nagy urakké a világ, a szegény embernek szerencséje is szegény. Hát — fogják mondani sokan, — ezek nem jártak még gazdasági ismétlőbe. Majd az — uj nemzedék! De mi sokszorosan tapasztaltuk, hogy az uj nemzedék sem érvényesíti ám gazdasági tudását. Az ismeretek ott maradnak koponyájukban. És bár felnőttek, kisebb gazdákká lettek: nem érvényesítik, nem érvényesíthetik tudásukat a gyakorlati éleiben. És mi ennek egyik legöregebb oka? Mert — szerény nézetünk szerint — : a gazdasági ismétlő iskolák még nem kapcsolódtak, fonottak össze kellőképen a gyakorlati élettel. Nem épült fel még az a hid, mely ez intézményt összekösse a kis gazdák életével, gondolkodásával és egész életrendszerükkel. Ennek a mondásunknak urai is akarunk ám lenni. Mindközönségesen tudvalevő dolog, hogy községeink, népünk előtt még most sem elég népszerűek ezek az iskolák. Áldozni sem akar reá sok falu. Tudunk esetet, hogy az államtól áldozattal létesített gazdasági ismétlőt be kellett szüntetni, illetőleg más helyre telepíteni. Tehát még mindig hiányzik az értelmi belátás. Ezt az értelmi belátást sok helyen nem könyü létesíteni. De nem is lehetetlen. E tekintetben a Gazdakörök sokat, igen sokat, sőt mondhatjuk legtöbbet tehetnek. Minta- hogy — tudomásunk szerint — már tettek is. De más felé is keresni fogjuk a baj okát. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! Az északkeleti vármegyei szövetkezetek életéből. Megemlékeztünk már azon szép és tartalmas közgyűlésről, melyet Szilágysomlyón tartott az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége. Most rövid kivonatban — nagy tanulságául a többi, még mindig révedező vármegyéknek — adjuk Kovácsy Miklós elnöki megnyitójából a következő részletet: Hogy a szövetkezetekről szóló törvény megalkotása mennyire üdvös volt, azt szinte felesleges indokolnom. Legjobban indokolja ezt, az országszerte gyors egymásután alakuló szövetkezetek, s hogy erre a szövetség megalakítása is nagy befolyással volt, mutatja az a tény, hogy 1899-ben, mikor a szövetséget létrehoztuk, Szilágyvármegyében 27, Szatmárban A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, =========== BUDAPEST. ■ ......—~ (K ölelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)