Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

MAGYAR FOLDMIVELO 229 Vaj eltartása. Kőedényben a feneket és ol­dalakat jól kidörgöljük sóval; a fenékre két cm. só- réteget teszünk, erre kétszer olyan vastag vajréte­get. Ezt a rétegezést folytatjuk, mig az edény teli nincsen. Ekkor ismét két ujnyi sóréteget teszünk és színig töltjük az edényt vízzel, melyet szorgalmasan változtatunk. Természetes, hogy a vajrétegeket jól be kell dagasztani, az edényt vászonnal és deszká­val letakarva hűvös, száraz, szellős pincébe tenni. Használatkor a felső sós vizet leöntjük s a vajat jól kidagasztjuk. Meghomályosodott üvegek tisztítása. Az olyan homályos üveget, melyet semmi más módon nem tudunk szép tisztává tenni, kezeljük fűrészpor­ral és kevés meleg vízzel, olyanformán, hogy eze­ket az üvegbe öntve rázogassuk jó ideig, aztán előbb meleg, — majd hideg vízzel öblintsük ki. A tyúkok pipje. Nedves időben, hüléstől származik és az orr, illetve torok nyálkahártyáinak gyulladásában jelentkezik rekedtségben, vagy köhö­gésben. Ha átterjed a nyelvre és gégére, lélekzési nehézséget okoz s a tyuk tátogat levegő után. Ez állapot lázzal jár, tehát a nyelv kiszárad tőle s a hegyén szaruforma bőrkeményedés támad. Oktalan­ság tehát az a szokás, hogy ezt a hólyagot oknak nézve, sok helyen letépik az állat nyelvéről. A pip- ben beteg tyúkot léghuzattól mentes, sötét meleg helyen kell tartani, langyos péppel etetni, neki só- zatlan vajból golyócskákat adagolni s ezekbe egy kevés faszénport keverni. Hasznos a csőrnek, nyelv­nek és toroknak olajjal való bepepecselése és lan­gyos vízzel való mosogatása. Ilyenkor sűrűn kell friss vizet adni és abba néhány csepp vasvitriolt cse­pegtetni. A pipet megelőzni úgy lehet, ha nedves hidegben nem eresztjük a tyúkot szabadba. Giliszták, drótférgek és sok más, a kertek­ben élősködő rovar ellen kitűnő szer a faszénpor. — Egy gazda kertjét mindenféle féreg annyira el­lepte volt, hogy majdnem lehetetlen volt benne ret­ket, hagymát, főzeléket stb. ültetni. Különféle sze­rekkel, mészszel, sóval stb. megkisérlette volt a kel­lemetlen vendégeket elkergetni, de hiába. Végre fa- szénpor-réteggel borították be a kert felületét s ezt aztán beásták; a férgek csakhamar elpusztultak. Mondják, hogy a faszénpor a pöszmétén élősködő hernyók ellen is kiváló szolgálatokat tesz. Hogy a fehérnemű meg ne sárguljon. Erre nézve azt kell tennünk, hogy a legutolsó kékitő vízbe, vagy a keményítőbe spiritusz, meg terpentin­olaj keveréket öntünk, még pedig olyformán, hogy egy kis dézsa vízbe a keverékből két kanálnyit te­szünk. A két kanálnyi keverékbe a spirituszból há­rom annyit kell venni, mint a terpentinből. Ha vi­lágos a padlásunk, szebben, fehérebben szárad a ruha. Az ajánlott keverék nem ártalmas a fehérne­műnek, mig a klórral való fehérítés már ártalmas, mert a khlór — a mit pedig sokan használnak — nagyon rontja a fehér ruhát. A kötények. Ma teljesen kiszorult a kötény az úri társaságból. Korábbi időkben azonban legnagyobb díszét képezte az előkelő nőknek. A 16. század polgárnői széles hosszú ráncos kötényt viseltek, a 17. század elején pedig divatba jöttek azok a drága kötények, melyeknél a legszebb szövetek, a legfinomabb arany és ezüst csipkék, a leggaz­dagabb rojtok elbűvölő egészszé egyesültek. Az alapkelme selyem vagy ezüstbrokát volt. A rokoko korszak volt á kötény virágkora. E kor kacér jelleméhez illett ez a ked­ves öltönydarab. XV. Lajos alatt a hosszú széles kötény legfontosabb részét képezte az elegáns öltözetnek. A máso­dik császárság alatt aztán végképen eltűntek a kötények a divatból, egyedül a magyar női diszöltönyök tartották meg hűen mind e mai napig. MI ÜJSÁCi? — Püspöki kinevezés. A Budapesti Közlöny jul. 4-iki száma közli a király jun. 20-án kelt kéziratát, melyben Boromissza Tibor dr. praelatust, kalocsai apátka­nonokot szatmári róm. kath. püspöknek nevezte ki. Az uj püspök rövidbe foglalt főbb életmozzanatai a következők : Boromissza Tibor dr. 1840-ben született. Filozófiai tanul­mányait Rómában, a theologiát Kalocsán végezte, 1868-ban szentelték pappá. Tanár lett a kalocsai tanítóképzőben, 1869-ben c. apát, 1893-ban kalocsai kanonok és szeminá­riumi igazgató, 1901-ben pápai praelatus lett. Az utolsó 3 évben a kalocsai érsek vikáriusa volt és ő kezelte a székes­káptalan javait. — Föld a kisgazdáknak. A hódmezővásár­helyi határban levő gróf Károlyi Antal-féle földeket önkén­tes árverésen adják el. A földek elárverezése már napok óta folyik. Egy-egy holdjáért a földeknek 1000 koronánál is többet adnak a vásárlók túlnyomó részét kitevő kisgaz­dák. — Szarvasról Írják, hogy a Königswarter-féle csaba- csüdi uradalom parcellázás céljaira való megvétele félig- meddig befejezett dolog. A birtok vételára közel 7 millió. A birtokot a szarvasi kisgazdák részére parcellázzák. — Népies gazdasági előadások. Nagysajón Beszterce-Naszódvármegye alispánja népies gazdasági előa­dást rendezett, amelyet az ő beszéde vezetett be. Előadáso­kat tartottak még magyar és német nyelven Beck Vilmos, Székely Sándor, kiknek beszédeit a nagyszámmal megjelent románoknak Pap János nagyfalusi lelkész tolmácsolta. Ma­gyar, német és román nyelvű gazdasági füzeteket osztottak ki az előadások végeztével. — Mezőgazdasági kiállítás Pécsett. A legnagyobb kiállítás, melyet ezideig magyar vidéki város­ban rendeztek, a következő évben, 1907. május elsejétől szeptember végéig Pécsett lesz, s kiterjed az ipari és gaz­dasági termelés minden ágára. A kiállítás fővédői Frigyes kir. herceg és neje Izabella királyi hercegnő lesznek. — Lentelep Nagykanizsán. A magyar len­és kenderipar társaság Nagykanizsán lenkészitő telepet szándékozik felállítani, úgy hogy egyelőre 300000 koronát fektet a vállalatba, a mely 1500 hold termékéi dolgozná fel 200 munkás állandó foglalkoztatásával. Nagykanizsa vá­ros képviselőtestületi közgyűlése a tervezett telep létesítését jelentékeny kedvezményekkel mozdította elő. — A hortobágyon a sáskák 60000 holdnyi határt tettek tönkre. A buzakereszteket is megették. A sás­kák számát ezer millióra becsülik. Sürgős intézkedéseket tettek a pusztítás meggátlására. — Szomorú sorozás. Zsolnáról jön a hir, hogy ott az utolsó sorozás szomorú eredraénynyel járt. A had­kötelesek nagy része Amerikába vándorolt ki, másik része pedig nagyon csenevész. Az előállottak közül sokan 115—120 cm. magasak. — Ötvenhat unoka. Sopronból Írják: A na­pokban hunyt el Répce-Sarródon (Frankó) Mersits Albert ottani vendéglős nyolcvanéves korában. Az elhunyt másfél év múlva ülte volna meg nejével házasságuk hatvanötéves fordulóját. A temetésen az elhunytnak rokonain és gyer­mekein kívül unoka és dédunokái közül ötvenhatan jelen­tek meg. — A veszedelmes fejjelugrás. Csak a na­pokban temették el Körmenden a fejjelugrás miatt a Rábába fűlt katonaorvost, a ki egyike volt a legképzettebb fiatal orvosoknak, már ismét Vasmegyében van katonaáldozata ugyancsak ennek a botor tempózásnak. Szombathelyről Írják, hogy Deiszl Ödön 83. gyalogezredbeli hadnagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom