Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-24 / 25. szám

202

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

kivetések nem tétettek ki közszemlére és a felek adókönyvecskéibe nem Írattak be, a bizottságilag tárgyalandó adónemekre nézve pedig csak az előadói javaslatok és lajstromok vannak készen. A pénzügy- miniszter elrendeli ennek alapján az első fokon kivetett adók lajstromának mindkét évre vonatkozólag közszemlére való kitételét és az első ízben megadóztatott felek tartozásának az adókönyvecskébe való azonnali bevezetését. Az adókra nézve a rendelet kimondja, hogy a befizetési kötelezettség az 1883. évi XLIV. törvénycikk 39. §-a értelmében akkor is fenforog, ha a folyó évre történt adókivetés eredménye az adózó könyvecskéjébe bevezetve nincs is, ez esetben az 1905. évi adó a megelőző évi adókirovás szerint fizetendő. Ezen rendelkezés önként érthetőleg az uj adózókra, vagyis azokra, kik a folyó évben először rovatnak meg adóval, nem vonatkozik.

Darányi a munkásokhoz. A földmivelésügyi miniszter arra való tekintettel, hogy az arató munkások magatartása némety vidéken nem egyeztethető össze a törvénynyel és azt remélve, hogy a jóindulatú felvilágosítással sok bajnak lehet elejét venni, — a gazdákhoz és munkásokhoz nyílt felhívásban figyelmeztetést intéz. Ebben a szerződésileg elvállalt munka teljesítésének kötelezettségére figyelmeztet. A gazda nem jogosult arra, hogy több munkát követeljen, de a munkásoknak nincs joguk az követelni, hogy a gazda több munkabért adjon, mint amennyit előzőleg szerződésileg elvállalt. Figyelmeztet arra, hogy a szerződésszegőt az 1898. II. t.-c. szigorúan bünteti. A törvény nemcsak a szerződés megtartását követeli azoktól, akik szerződtek, gazdától, munkástól egyaránt, de megvédi azokat a munkásokat is, akiket elvállalt szerződésük teljesítésében akadályozni akarnának. Azokat, akik arra hajtogatnak, hogy a szerződést ne tartsák meg, a jelzett és az 1878. évi V. törvénycikk szerint 'büntetik. Még súlyosabb büntetés éri azokat, akik a dolgozni akaró munkásokat, cselédeket fenyegetik, vagy tettleg bántalmazzák, a szerződés teljesítésben akadályozzák vagy akadályozni iparkodnak. A hatóság ebben a részben a szükséges intézkedéseket megtenni tartozik, annál oktalanabb és lelkiismeretlenebb az. aki a munkások kárával járó izgatásra vetemedik. Figyelmezteti a miniszter az érdekelteket, hogy a gazda személye vagy vagyona ellen való bűncselekményeket a törvény egész szigorával torolja meg. Felhívja a gazdákat és munkásokat, hogy valameny- nyi munkásigazolványban befoglalt és az 1898. II. t.-cikket tartalmazó munkás-törvény rendelkezéseit alaposan tartsák szem előtt, mert ezek rendelkezései úgy a munkásoknak, mint a gazdáknak megmutatják a módot, hogy igazságos igényeikhez jussanak. A miniszter felhívja a munkások figyelmét, hogy a törvény 35. §-a szerint, ha a szerződés a termés bizonyos részére szól, meg kell állapítani a kiszolgáltatandó terményrészt, vagy terménymennyiségben vagy készpénzben és a munkásnak joga van vagy a részt, vagy a helyett a résznek készpénzben vagy mennyiségben való kiszolgáltatását a munka teljesítése után követelni. A miniszter kiáltványa végül a következőket mondja: »A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja a törvények megtartását, biztosítja úgy a gazda, mint a dolgozó munkások és cselédek védelmét és nem fogja eltűrni. hogy a bűn büntetés nélkül maradjon. Hogy a kormány ne legyen kénytelen mindezt karhatalommal biztosítani, az a gazdák, munkások cselédek józan belátásán múlik. Ezért bizalommal ajánlom mindezeket a megszivlelésre. Hiszen, hogy e figyelmeztetés nem lesz hiába való és felvilágosítás után belátja minden ember, hogy a gazda a munkás, a cseléd nem lehetnek ellenségek és csak akkor boldogulhatnak, ha egymást megbecsülve, egymással egyetértésben élnek.«

Olvassuk el!

Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a reánk következő második félévi megrendelést kellő időben szíveskedjenek eszközölni. Csakis igy küldhetjük lapunkat pontosan, a maya idejében.

vasárnap délután.

Székely képek.

Székelyeknek szavukjárása, mikor a lóra ütnek az ostorral, ezt mnndani:

— Gyi te lopott, tolvaj hajt!

Legközelebbi udvarhelyi vásáron egy emberséges fuvaros megjárta ezzel a mondással, mert a mint ráüt a lovaira s rájuk kiált: »gyi te lopott, tolvaj hajt!« hát csak megfogják ám a kezében a gyeplőt.

— Hó, bátya, hó! álljon csak meg kend egy szóra. Ezt ugyan csak jól mondta kend: az én lovam ez mind a kettő; tolvajok lopták el tőlem aratáskor, azóta egyre keresem.

A megszeppent fuvaros váltig bizonyozott, hogy csak tréfából mondta ezt meg amazt a lovának, a másik székely annál inkább állította, hogy de ő meg komolyan beszél. Elkeltett neki menni a bíróhoz;

Parcellázások jutányos és gyors keresztülvitele.

A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ üzletműködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kivánatra elvállalja méltányos munnadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolitását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.