Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
198 MAGYAR FÖLDMIVELŐ volt. Egyszerre a bika elszakította a tartőláncát és Szilágyi testébe hátúiról beledöfött, majd földreteperte, a könnyű szekeret amelyben Szilágyi a vásárba érkezett, fölborította, majd egész erejével rugdosni és döfködni kezdte Szilágyit. Szilágyi cselédei és alkalmazottai, valamint a jelenlévő kereskedők botokkal és ostorokkal a bikára rohantak s az egyik marhakereskedőnek sikerült a bikát megfékezve, Szilágyi Istvánt veszedelmes helyzetéből kiszabadítani. A volt képviselőt kocsin azonnal hazavitték, hebeit bekötözték. Kezelőorvosa azt állítja, hogy sebei nem veszélyesek, s csupán az ad aggodalomra okot, hogy a máját összetaposta a bika. — Keresik a legények elejét. A szatmármegyei erdódi sorozó járásban, hogy közeledik a sorozás ideje, nagy hiány mutatkozik a legényekben. Nem kevesebben, mint 23-an állottak tovább nyom nélkül a gyöngyélet elől. Katonáé.k azonban nem tréfálnak s Szatmármegye alispánjától országszerte nyomozás indult meg az eltűnt legények után. — A trónörökös és a gazda. A krónika följegyezte a hírét annak a mázsás töknek, a melylyel az egyszeri szegény ember Mátyás királyt megajándékozta. Aligha hírét nem hallotta ennek a furcsa ajándéknak Kor- hammer János módosi gazda, a ki most Ferenc József királyt tisztelte meg hasonló módon. Elküldött a múltkor a bécsi udvarba egy óriási gombát, a melynek súlya ötödfél kilogramm. Leste, várta a király válaszát, a mi nem is késett soká. Mátyás király a mázsás tökért egy mázsa aranyat küldött a szegény embernek, Korhammer a gomba súlya arányában beérte volna ötödfél kiló aranynyal is. Arany helyett azonban csak Írást osztogatnak ebben a papirosvilágban. A kabinetiroda ugyanis Torontál vármegyének leiratot küldött, a melyben tudatja, hogy a király elrendelte, fejezzék ki Írásban köszönetét a remek gombáért. — A képzelt szegény. Győri József csizmadia mester Nagyváradon fölakasztotta magát: egy levelet hagyott hátra, a melyben megírta, hogy nagy szegénysége, nyomorúsága miatt lett öngyilkossá. Pedig ládájában egy huszonkétezer korona értékű takarékpénztári könyvet találtak. Győri tehát valószínűleg megháborodott az elméjében s azt képzelte, hogy szegény. — Akit nem fog a golyó. Detrének, a hős szásznak, akinek a hagyomány tudvalévőén a vashomloku nevet adta, — versenytársa támadt Úri Lajos debreceni mészároslegény személyében. A vasidegzetü ember ugyanis világfájdalmas hangulatában az ottani nagyerdőben két golyót röpített a mellébe. A lövések nem ölték meg, de úgy látszik kijózanijották, mert mellében a két golyóval hazaindult, majd mikor hevesebb fájdalmat kezdett érezni, saját lábán bement a kórházba — az orvosok nagy bámulatára. Rögtön ápolás alá vették, s ha komolyabb komplikációk nem állanak be, úgy valószínűleg föl is fog épülni. — A banditavezér. Hirbik Mihály 20 éves tapétássegéd felhagyott tisztességes foglalkozásával, mert a rablólegendák állandó olvasása megzavarta a fejét. Felcsa- potj hát banditavezérnek. Az angyalföldi »jasszokat« maga köré gyűjtötte, megalakította a »rablóbandát« és kikiáltotta magát vezérnek. A bandát csapatokra osztotta és különböző lopásokra oktatta ki ókét. Legjobban szerette az amerikai izü vonatrablásokat. Csapatát a tehervonatokra vezényelte, revolvert vett a kezébe és mindenkit lelövéssel fenyegetett, a ki ellenzegült parancsának. A banda azonkívül üzleteket, lakásokai fosztott ki. A banda tagjainak kötelessége volt a prédát Hirbik lakására szállítani és ezért mindegyik pár hatos jutalmat kapott A rendőrség most rajtaütött a társaságon, letartóztatta a banditavezér Hirbik Mihályt, a vezérkarból pedig elfogta Sturm Henrik és Maiina Ferenc 19 éves csavargókat. — Bika a karzaton. A cholchesteri cirkuszban óriási zavart idézett elő egy megvadult bika, mely a szomszédos vágóhidról szökött meg. Csak akkor vették észre, mikor a karzaton elbódült. Óriási rémület keletkezett s mindenki az ajtó felé rohant. Egy izmos mészároslegénynek sikerült a bikát legyűrni s visszavezetni oda, hol hivatásának eleget tehetett — a vágóhídon. . ... ... A norvég kormányzás. A nagy Vl ag 0 . jj^ben a hónapban fog lefolyni Hakon norvég király megkoronázása. Az ünnepélyen több ország képviselteti magát. A svéd elmarad. — Merényletterr az olasz király ellen. Anconai jelentés szerint egy ottani Febianelli Antonia tulajdonát képező borbélyüzletben három felszerelt bombát találtak, amelyek cementbe voltak burkolva. A bombákat az arzenás laboratóriumban vizsgálat alá vették. Azonkívül két csomó szenet, valamint puskaport találtak. A rendőrség ezen felfedezés után 12 anarchistát letai'tóztatott. A király valószínűleg e hó 24-én Anconába érkezik. — A spanyol kormány bukása. A spanyol kormány válságba került. Hir szerint Morét miniszterelnök felajánlotta a királynak a kormány lemondását. Romanones belügyminiszter kijelentette; hogy a király az, egész kormánynak Morét által felajánlott lemondását nem fogadta el. A király More} újból megerősítette hivatalában s felhatalmazta az uj kabinet rekonstruálására. — A Japánok hadizsákmánya. Tokióból jön a hir, hogy a mikádó minap nagy csapatszemlét tartott, amelyen kiállították a következő orosz hadizsákmányokat: 11,150 kard, 85 lándzsa, 70,000 puska, 132 nagy tábori ágyú, 192 kisebb ágyú és gépfegyver, 178 ostromágyu, 1538 muriciós kocsi, 624 szekerészkocsi és 11,612 töltésláda. — Ban-Francisco újabb katasztrófája. A földrengéstől elpusztított San-Franciscót most újabb katasztrófa érte. A szerencsétlen városban négynapi esőzés után borzasztó orkán tört ki s a viz és a szélvihar tönkretették azokat az ideiglenes hajlékokat is, a melyekben a lakosság meghúzódott. A rögtönzött kunyhók és sátrak a berendezési tárgyakkal és élelmiszerekkel együtt az elemek prédájává lettek és ' a lakosságnak most még nagyobb a nyomora, mint a földrengés után volt. Éhség és hideg nyötri a mezón táborozó lakosságot s mindenütt a pusztulás vigasztalan képe tárul a szemlélő elé. — A vetések állása Németországban. A császári német statiszkai hivatal által kiadott jelentés szerint a vetések állása Németországban május hó közepén a következő volt: Az őszi búza általában kielégítően áll és úgy ez, mint a tönköly nagyobbára javult. A rozs, mely már kalászát kezdi tolni, könnyű és homokos tájon a hosszantartó szárazság következtében hanyatlott. A tavasziak vetését kedvező időjárás mellett gyorsan és jól végezhették a gazdák, úgy hogy május közepéig legnagyobb részben ki is keltek és a meleg esős időjárás behatása alatt szépen fejlődtek. A burgonya május közepén nagyobbrészben még nem kelt ki. A lóhere és lucerna majdnem mindenütt kielégítően áll, úgy a réti fü állása is az előző állapottal szemben tetemesen javult. £GYBŐL-HÁSBÓL. * * * A rabszolgák ára a régi Rómában átlag 160 forint volt, de nagy hadjáratok után lesülyedt 10—20 forintra, sót Jeruzsálam elfoglalása után 8 forintért is lehetett kapni egy zsidó foglyot. Természetes, hogy egyes kiképzett rabszolgákért nagyobb árt fizettek, kertészért 600, kovácsért 1400, szakácsért 5000, színésznőért 10000, orvosért 20000 forintot is megadtak. * Dávid és Góliáth. Egy társaság utazott kocsin egyszer, s mikor már mindent megbeszéltek, rákerült a sor a bibliára is. Egyik fiatal elkezdte aztán mindenképen ócsárolni ezt. Milyen hihetetlen dolgok vannak abban megírva. Ki hihetné el azt például, hogy a kis Dávid egy kővel le- teritette az erős Góliáthot. Ekkor azonban egy öreg megszólalt hátulról. «Oh kedves öcsém, az épen nem lehetett nehéz dolog, kivált ha a Goliáthnak is olyan feje volt, mint a tied». A fiatal embernek nem volt kedve azután gúnyolódni. * Neveld fel a gyermeket úgy, hogy aztán haladhasson. — A gyermek élete csak egy gyenge mécsvilág, melyet a halál szele azonnal elolthat. A szülők kötelessége gondoskodni arról, hogy milyen olajjal táplálják a gyenge világot. Szokás szerint csak a külsőségekre fordítanak gondot s a lélekkel keveset vagy semmit sem gondolnak, a mivel azt mutatják meg, hogy ők csak testüknek szülői, nem lelkűké. Zeuxis a hires festőművész festett egyszer egy gyermeket, a ki szőlőt tartott kezében. Felakasztotta á képet a falra s egyszer csak azt látta, hogy a madarak bejöttek a nyitott ablakon s kezdték csipkedni a szőlőt, mintha igazi lett volna. A művész látva ezt, nagyon megharagudott magára s igy szólt: »ha a gyermek is, a mi pedig a fő lenne, oly jól lenne festve, mint a szőlő, a mi csak dísznek tétetett oda: ezek a madarak bizonyosan nem mertek volna közeledni.« Sok szüle elmondhatja ezt gyermekeiről. Ha a gyermek szivére s lelkére több gondot fordított volna, mint testére, a ragadozó madarak, a gonosz pajtások nem ronthatták volna el. — Ügyeljetek a kicsinyekre ! MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁBON. t
