Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-10 / 23. szám
184 MAGVAK FÖLDMIYELŐ mint lesz“-féle állapotot mindenkor oly veszedelemnek tartom, mely észrevétlenül rágódik úgy a községek, mint egyes gazdák életének fáján, mint az a féreg, mely a legerősebb fának is korhadását okozza. De szólok még világosabban! Igazságtalanok volnánk, ha be nem val- lanók, hogy a földmives nép érdekében a legközelebbi időben sok minden jó dolog történt , . . Hála Istennek! Az a nép, mely istenfélő, király és hazaszerető, dolgos, józan életű — megérdemli ezt. De még többnek kellene és kell történnie ! Higyje el azonban a magyar nép, hogy éppen ő maga az oka a legtöbb helyen, ha több nem történik. És miért ? Mert — közönyös! Egyelőre csak egy esetet hozunk elő. íme, ma már ebben a hazában — a szomszéd népeknél már réges-régen — minden gondolkodni tudó ember belátja,, hogy a falusi jólét kátyúba került szekerét csak közös erővel, tisztes nyílt, törvényes szövetkezéssel lehet kiemelni. Belátja, hogy nincs jobb önvédelme a népnek, segítője az egészségesebb gazdasági életnek, mint a gazdakörök, a hitelszövetkezetek, fogyasztási egyesületek, egyszóval azon régi közmondás szerint való cselekedetnek, hogy segítsetek magatokon, akkor az Isten is megsegít! És mégis mi történik? Vannak megyék, és e megyékben százai a községeknek, hol még most is alusznak! Pedig hallják, olvassák, talán maguk is tapasztalják, hogy ahol egyesült erővel hozzáláttak a munkához: ott a boldogulás hajnala kezd sarjadozni, ott virulásnak indul a falusi jólét, ott pusztul az uzsora, mint a mérges gyom! És mégis, mi történik ? Ha a nép igaz barátai mindezeket a nép elé tárja, álmukból ébresztgeti, a nép közönyösen fogadja. — Nem bánom; hát bizony jó volna! De igy, de úgy! Hát lássátok atyámíiai, az a baj, hogy megszoktuk a magunk sorsával való nemtörődést, a közönyt. Az a baj, hogy mindig azt várjuk, hogy sebeinket más gyógyítsa és elfeledjük, hogy ennek a sebnek gyógyulása nagy részben tőlünk is függ. Szeretem a magyar népet lelkem egész hevületével, de ha ez a nép saját sorsa iránt ezután is ily közömbös lesz, amondó vagyok, megérdemli saját sorsát. Tehetünk mi akármit, ha a néppel nem tudjuk beláttatni, hogy boldogulásának egyik legfőbb titka az ő kezében van letéve: minden fáradozásunk kárba vész. Itt az ideje tehát, hogy minden egyes község számot vessen magával: Ott akar-e maradni a közönyösség, a nembánomság szomorú vergődésében, vagy meg fogja mutatni, hogy van benne életerő^ okosság, akarat arra, hogy a falusi jólét virulhasson. Válaszszatok! SZŐ VETKEZZÜNK-EG YESÜL JÜNK! A .Hangya“ közgyűlése. A Magyar Gazda- szövetség fogyasztó és értékesítő szövetkezeti központja : a Hangya a múlt csütörtökön délután tartotta rendes évi közgyűlését a Köztelken Ivánka Oszkár elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében mély megindultsággal emlékezett meg a szövetkezet alapítójának s mindvégig elnökének, gróf Károlyi Sándornak elhunytéról s annak a nézetének adott kifejezést, hogy a szövetkezet tagjai akkor örökítik meg a leginkább az ő emlékét, ha hűségesen követik a szövetkezeti téren ő általa készített mesgyét. A közgyűlés az elhunyt nagy halott emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg, Balogh Elemér vezérigazgató előterjesztette aztán az igazgatóságnak a szövetkezet múlt évi működéséről beszámoló jelentését. Az igazgatóság javaslata értelmében az 53.679 korona 31 fillér tiszta nyereségből 32.200 koronát az üzletrészek 5 százalékos osztalékára, 5367 korona 93 fillért az igazgatóság alapszabályszerü jutalmazására, 15.000 koronát a tartalékalapra fordítanak, 1001 korona 38 fillért pedig a jövő év számlájára visznek át. A szelvényeket junius 1-től váltja be az intézet pénztára. Az üresedésben levő igazgatósági tagsági helyre gróf Károlyi Mihályt, Meskó Pált és Pajor Ignácot, a felügyelő bizottságba Zaleski Jenőt választották meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülés a Hangya elnökévé egyhangúlag őrgróf Pallavicini Edét választotta. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat! A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ............................. BUDAPEST. .........-------------' ■ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
