Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-27 / 21. szám

IX. évfolyam. Szatmár, 1906. május 27. 21. szám. Hétről-hétre. A király Budapesten. Őfelsége a király e hó 21-én este Budapestre érkezett az uj országgyű­lés megnyitására. A Bécsből hétfőn délután fél négy órakor elindult külön udvari vonat este hét óra har­minc perckor robogott he a nyugati pályaudvarra, ahol Fülepp Kálmán főpolgármester és Boda Dezső főkapitány jelentek meg. Az öt termes kocsiból álló udvari vonatot a magyar határtól Ludvigh Gyula máv. elnökigazgató, Kotányi Zsigmond máv. igazgató és Décsey Lajos üzletvezető kisérték. A király ki­szállván kocsijából, elsőnek Ludvigh Gyulát szólí­totta meg, majd a főpolgái’mesterrel és Boda főka­pitánnyal váltott néhány barátságos szót. Azután fő­hadsegédével felhajtatott a Várba. A Váci-köruton. az Arany János-utcán, a Ferenc József-téren és min­denütt, amerre az udvari fogat ment, nagy közönség várta és lelkesen éljenezte a királyt, aki József ki­rályi herceg temetése óta nem volt Budapesten. Fent a palotában József királyi herceg és Auguszta ki­rályi hercegnő, továbbá Apponyi Lajos udvarnagy fogadták őfelségét. A képviselöház ülése. Megnyíltak a magyar országház ajtajai. A.hosszú időn át megzavart jog­folytonosság helyreállt; a nemzet képviselői ismét elfoglalták helyeiket a törvényhozás csarnokában s a »szent korona tagjai« — nemzet és király »annyi halszerencse közt és oly sok viszály után« újból egyesültek az áldásos nagy nemzeti munká­ban. Hétfőn délelőtt ült össze az uj országgyűlés. Délelőtt 10 órától fél 11-ig a képviselőház, fél 12- től 2 óráig a főrendiház ülésezett. A korelnök, Szap­panos István felolvastatta a Fehérvárv-kormány fel­mentését, a Wekerle Sándor s az uj kormány kine­vezését tartalmazó királyi kéziratot, a mit a Ház hosszas tapssal és éljenzéssel fogadott. Az ország­gyűlést őfelsége a király, az nap délután 1 órakor trónbeszéddel nyitotta meg a budai várban. A sorozás. Jekelfalussy Lajos honvédelmi mi­niszter rendeletet intézett a városi és vármegyei törvényhatóságokhoz, melyben tudatja, hogy az 1905. évi fősorozásl az idén tartsák meg. Felhívja a tör­vényhatóságokat. hogy az 1905. évre vonatkozó ujon- cozási, utazási és működési tervezeteket az illetékes katonai parancsnokságokkal egyetértőleg akként ál­lapítsák meg, hogy az 1905. évre vonatkozó fősoro­zás junius 11-től julius 14-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítandó. Honnan pótoljuk? Már tudnillik azokat az adóbevételeket, miket a múltkor kijelölt iránypontok szerint az állam a kis emberek adójának igazságos leszállításával vesztene. Megmondjuk nyíltan, minden teketória nélkül. Első sorban is az úgynevezett és a múlt­kor jól megvilágított létminimumot kellene pótolni. No hát határozottan állítjuk, hogy a fokozatos adórendszer alapján a nagvobb vagyont, tőkét sújtó adó maga tudná pótolni a létminimum adómentessége folytán elma­radó összeget. És mikor a kis emberek adójának env- hitését magának a nemzetnek érdekében sürgősnek tartjuk: nem önkényt élénkbe tárul az a vakító fényűzés, mibe már-már úgyszól­ván nyakig belekerült a magyar társadalom. Aki nagy lábon él, akinek asztalán folyik a pezsgő, aki piperecikkekre ezreket és ezre­ket költ, az bizony jobban fizethet egy pár forinttal több adót, mint az a szegény föld népe, akinek sokszor tiz-husz forint is való­ságos életkérdés. Aki további tőkéje után kényelmesen szedi a kamatokat, bizonyára megerőltetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom