Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-29 / 17. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ 141 Az Alföldön, nevezetesen Temesben és Torontálban már virágzik, a féreg azonban ezúttal is tizedeli. A korábban elvetett tavasziak közül főképp a zab- és árpavetés meglehetősen jól kelt, néhol azon­ban a tavaszi hideg időjárás miatt károsodott is, a mennyiben helyenkint megritkult és itt-ott megsár­gult. A későbben vetett zab és árpa a hideg időt követő szárazság következtében részben egyenlőtle­nül kelt és e miatt szórványosan gyenge közepesen áll. A Duna jobb partján itt-ott a későiek még ki sem keltek; általában tehát a tavasziak is nagyon szomjuhozzák a kiadó esőt. A vetett takarmány kö­zül a lóhere és lucerna meglehetősen kelt. A kender­és lenvetés előmunkálatai folynak. Májushavi tennivalók. A gazdaságban. A zöldtakarmánynak lekaszált rozsföldet feltörve és megtrágyázva, takarmányré­pával vagy dohánynyal lehet beültetni. Burgonyát, tengerit meg kell kapálni, dohányrászák kiültetését befejezni. Takarmány tengerit, muhart elvetjük. Lu­cerna, lóhere, baltacim zöldtakarmánynak kaszálható. A kertben. Legfőbb teendő az ültetvények gon­dozása, gyomlálása, kapálása, száraz időben öntözése. Dinnyét tököt, ugorkát szabaföldbe lehet elvetni. Paradicsompalántákat ki kell ültetni. A gyümölcsösben. Az ártalmas rovarokat és her­nyókat szorgalmasan pusztítsuk, a fatytyuhatásokat távolítsuk el. A szőlőben. A szőlőhajtások válogatását végezzük el, a szőlőt kötözzük föl, adjuk meg a második ka­pálást és a peronoszpora ellen az első permetezést. A szőlő zöldojtását is meg lehet kezdeni. A késői fagyok ellen a korai hajnali órákban füstöléssel vé­dekezzünk. Ojtványszőlőkben a nemes részről fejlődő gyökereket távolítsuk el, hogy a tőkét ne gyöngítsék. Az első kötözést még a virágzás előtt fejezzük be. A pincében. Az uj borok második lefejtését to­vábbra már nem szabad halasztani, az ó borokat szintén le kell fejteni. Az állatok körül. A korai csikókat el kell szok­tatni a csecstől és zabozni kell. Ha kétnyiretü bir­kánk van, most kell először megnyirni. A méhesben. A gyengébb családoknak az erő­sebbektől adjunk egy-két fiasitásos keretet. A költő- ürt bővítsük meg s ha ez megtelt, akkor nyissunk meg a méheknek a mézürt is. A rajzás megindul, a méhésznek elég dolga van; legyünk serények, mert a jókori rajok a legjobbak. Jó akácvirágzás esetén az első mézpergetés is végrehajtható. MI ÚJSÁG? Csak egyedül az Isten nagy és hatalmas Franciaország egy nagy és hatalmas királyáról Írják, hogy mikor ő is, mint országának utolsó koldusa .... ott feküdt koporsójában .... a temetést végző püspök igy kez­dette beszédét ....- Csak egyedül az Isten nagy és hatalmas / Ezen megrázó szavak jutnak eszünkbe, mikor Európá­ban a Vezúv környékén romokban hever annyi és annyi viruló vidék ... és különösen, mikor Amerikában egy ha­talmas, nagy város és környék koporsójánál meredten, meg­döbbenve áll az egész világ ... Valóban óriási koporsó ez az elpusztult . .. többé nincs . . város és vidéke, mely nagy, hatalmas volt még — csak tegnap, tegnapelőtt. Hol a szédületes haladás, építé­szet, gazdagság, kereskedelem, ipar emberek óriási soka­dalma, gazdagsága, életkedve, izzó szenvedelme . . . talán sohasem múló nagyságról, hírről, hatalomról beszéltek. íme ! Volt — nincs ! Valóban egyedül csak az Isten nagy és hatalmas. Menny, föld, tűz, viz, levegő és egy pillanat alatt el­söpörheti a természet alkotta szépségeket, de el a büszke emberi ész és kéznek csudás vívmányait egyaránt. Csak az Istennek, az örökké valónak nem árthatnak a bősz elemek. Mert csak egyedül az Isten nagy és hatalmas. Más senki. Sem császárok, sem királyok, sem a tudomány, sem a gazdaság. Senki és semmi e földön csak az Isten ! Olvasóink egész terjedelmében olvashatják mai la­punkban azt a borzalmas pusztulást, azt az utolsó ítélethez hasonló nagy, beláthatlan zűrzavart, óriási földindulást és ennek nyomában keletkezett hihetetlen pusztulást, mely a világ legnagyobb katasztrófái között foglal majd helyet. Közöljük a maga borzalmas részleteiben, hogy elme­rengve a szerencsétlenségen, jól lelkűnkbe véshessük : Mily gyenge az ember! Hogy Isten kezében van egyesek és or­szágok sorsa. Egetverö hatalmak itt a földön törpeségek az Isten hatalma és nagysága mellett. — Mikor jön a király Budapestre ? Erősen hiszik, hogy királyunk O felsége május havában érkezik hű magyar népe közzé. Azt hiszik, hogy királyunk az uj or­szággyűlést személyesen nyitja meg. — Eljegyzés. Gróf Hadik Béla, Zemplén vár­megye volt főispánja és utóbb Kassa város képviselője, jegyet váltott örgróf Pallavicini Ede v. b. t. t. és neje, Mailáth Etelka grófnő leányával, Stefániával. — Verhovay Gyula halála. Mint csöndes j ember, a közélettől visszavonultan halt meg a csanádme­gyei Battonyán Verhovay Gyula, aki a hetvenes évek végén, majd mint a Függetlenség kiadó-szerkesztője a nyolcvanas évek közepéig Budapesten nagy szerepet játszott. Különö­sen mint népszónok volt hires. Hosszas ideig képviselő is volt. Nagy szerencséjében aztán elbizakodott úgy, hogy a közélettől félre kellett vonulnia. Most már a siré. — Cseléd jutalmazás. A vedrődi uradalom egyik öreg 48 év óta szolgáló, hűséges cselédjét a földmi- veiésügyi miniszter 100 korona jntalommal és oklevéllel tüntette ki. A jutalom átadása nagy ünnepségek mellett ment végbe, melyen megjelent az uradalom tulajdonosa, gróf Zichy József leányával, Klára grófnővel, a Pozsony- megyei Gazdasági Egyesület, a járási hatóságok és a köz­ségi elöljáróság kiküldöttei, a kik valamennyien meleg sze­retettel üdvözölték a kitüntetett hűséges cselédet. Az ün­nepség befejezéséül az uradalom nagy lakomát rendezeit a megjelentek részére. — A szárazság után. Máramarosmegyében már hetek óta tartott a szárazság úgy, hogy a gazdák már aggódni kezdtek. Végre azonban megeredt a csendes, meleg eső, mely nagyon jótékonyan hal a vetésekre. — Nyíregy­házáról jelentik, hogy ott is csendes eső esett, mely a ve­tésekre igen jó hatással van. — Szatmáron szintén. — Viharok és jégeső. A márciusban is je­lentkezett s áprilisban is erősen érezhető hőségre már meg­jöttek a viharok, még pedig jégesővel. Barcson d. u. 4-5 óra között diónagyságu jégeső esett, utána felhőszakadásszerü nagy záporeső volt. A jég a szépen virágzott gyümölcsfákat tönkretette. Mátészalkán több heti nyárias hőség után néhány óráig eső esett, mely után jég következett, de kárt nem okozott. Nagyszombatban délután 3 órakor esni kezdett, majd mogvorónagyságu jégeső esett, de nem tett kárt. An­golországban is igen nagy hőség uralkodott a múlt napok­ban : a gyakorlatozó katonaság is sokat szenvedett a nagy forróságtól. — A vakok intézetét meglátogatták a fő­városunkban időző bolgár diákok. Nagy érdeklődéssel néz­ték a vakok tanítási módját, különösen tetszett nekik a pontirás és olvasás. Tanúi voltak a mintatanitásoknak is, melyeket a gyógypedagógiai intézetekhez készülő tanárjelöl­tek tartanak. Az intézetben Herodek Károly igazgató ka­lauzolta a vendégeket, akik két órai ott időzés után kedves emlékekkel távoztak. — Főszolgabíró a korcsmázás ellen. Fü­zesséry Ödön, a tokaji járás régi, derék, hazafias főszolga- birája előterjesztést tett Dókus Gyula Zemplén vármegye alispánjához aziránt, hogy miután a Tokaj hegyalján, kü­lönösen a tavaszi munkálatok beálltával az iszákosság ter­jedése és ebből kifolyólag a közbiztonság zavarok veszé­lyesebb mérveket öltenek, az italmérések és kismértékbeni italárudáknak vasár- és ünnepnapokon zárva tartása, hét- köznappkon pedig a korcsmái zárórák megszorítása iránt szabályrendeleti javaslatot terjeszszen a tavaszi rendes me­gyei közgyűlés elé. Nagy remény fűződik hozzá, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom