Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ A pincében. Az utóerjedésbe jött borokat kotyo- góval ellátjuk és az utóerjedés befejezte után feltöltögetjük. E hó vége felé az uj borok második lefejtését is befejezzük. Az állatok körül. Az igás jószágot jól tartsuk. A növendék állatokat a legelőre küldjük. De a legeltetésnél óvatosak legyünk, csak akkor bocsássuk ki az állatokat, ha a levegő fölszikkadt és a legelőre kihajtás előtt egy kevés száraz takarmányt adjunk nekik. A méhesben. Szalmakasokból a kaptárakba most kell a méheket átlakoltatni. Az építés és hasítás rohamosan szaporodik. Erősebb törzseknek adjunk műlépet. Az etetést, ha kell, folytatjuk. A röplyukat, mig hűvös az idő, tartsuk megszükitve. Gazdák készülődése. Somogymegye földbirtokosai jó előre szervezkednek arra, hogy az idén az esetleges aratósztrájk készületien ne találja őket. A Somogvmegyei Gazdasági Egyesület igazgatóvá- lasztmánya a napokban Somssich Andor egyesületi elnök elnöklése mellett ülést tartott, amelyen az idei aratósztrájk eshetőségeivel foglalkoztak. A Somogy- megyei Gazdasági Egyesület tekintettel a fenyegető sztrájkra, négyezer tartalék aratómunkást szerződtetett már most és több száz aratógépet szerzett be. Az aratósztrák ügyében a gazdasági egyesület április hó 9-dikére nagygyűlést hiv egybe, melyre Somogy- vármegye összes földbirtokosait és gazdatisztjeit meghívják. Emlékeztető. Vásárok. 1-én : Antalfalva, Arad, Barcs (Somogy), Felsőbajom, Guta, Jászladány, Makó, Mezőkomá- rom, Németbogsány, Óbecse, PoprAd, Versec. 2-án : Alsó- csernáton (Háromszék), Alső-Némedi, Arad, Dunaadony, Hajdúböszörmény, Jászladány, Kaposmérő, Kőszeg, Kraszna, Léva (á), Losonctugár, Makó, Mándok, Munkács (á), Muraszombat, Nádudvar, Sopron (á), Titel, Villány. 3-án : Alsó- diós, Arad, Beél (Bihar, á), Dunaszerdahely, Kokova, Kraszna, Losonctugár, Mezőtelegd, Sopron (ó), Titel. 4-én : Alsóságh, Beél (k). Beregszász, Kokova, Léva. Sopron (á), Szakolca (á) 5-én : Alsóbalog. Beregszász, Betlen, Felsőmecenzéf, Héthárs, Hidalmás, Körmend, Kutas, Malacka, Marosvásárhely, Mezővári, Pozsony (14 nap), Szakolca, Zala. MI ÚJSÁG? Mi az oka —foka? A kivándorlási vágy már elfogta a mi székely atyafiainkat is. A székely falvak is kezdenek gyengülni, pusztulni. Amiként találhatunk tucat számra falvakat a felvidéken, amelyekben csak öreg férfiak, nők és gyermekek vannak otthon .. . azonképpen való sors éri utói a székely falvakat is. A férfiak vándorútra kelnek. Tengeren túlra, Amerikába. A kivándorlás különben nem mai keletű a székely községekben. Udvarhely-megye volt az első, ahonnan 1901- ben a kivándorlás megindult. Most aztán mindig nagyobb és nagyobb lesz, úgy, hogy számos községben egyetlen egy munkabíró férfi sem marad A székelyek kivándorlása különös jelenség. És méltán gondolkodásra ad alkalmat. Mi az oka Igen, mi az oka, hogy a székelyek is úgy mozgolódnak. Akadnak ugyanis olyan Írók, akik a kivándorlás főbenjáró okának szeretik feltüntetni a latifundiumokat és másnemű kötött birtokokat. Az ám, de itt ez az elmélet, ez a feltevés csütörtököt mond. Udvarhelymegyében még hírét sem ismerik a latifundiumoknak és más kötött birtokok is édes kevés. Hisszük, hogy a székely földön is nehéz az élet, a csapásos esztendők ott is kemény próbára teszik a székely türelmet. De nem vagyunk távol a valótól, mikor állítjuk, hogy az emberkupecek, a kivándorlási ügynökök itt is, a székelyek közt megkezdették operációjukat. Hajtják tehát már 103 Székelyországból is az embereket — a kivándorlási irodáknak. Itt a bibe. itt az oka—foka. — A király Abbáziában. Az újságok, mint biztos hirt közük, hogy Ő felsége ápril hó 4-én Abbáziába érkezik. — Március 15. a tengeren. A »Kárpátiam kivándorló hajón lelkes, szép ünnep folyt le március 15-én. A gőzös magyar kivándorlókat hozott haza New-Yorkból, akikre Gibraltár közelében virradt a nemzet nagy ünnepe Az utasok gróf Somsich Gyula rendezése mellett ünnepet ültek, amelynek programmját a hajó nyomdájában nyomták ki. A hazafias ünnepen a hajó tisztjein kivűl más nemzetiségű utasok is részt vettek. — Az uj főkapitány. A király Boda Dezső dr. főkapitányi helyettest a budapesti államrendőrség főkapitányává nevezte ki, Pekáry Ferenc rendőrtanácsosnak pedig a főkapitányi helyettesi cimet és jelleget adományozta. — Hitelszövetkezetek a tüdővészes betegekért. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek újabban ismét 403 koronát adakoztak a tüdőbetegek szanatóriuma javára. Az összes gyűjtés 2360 korona 4 fillér. — Alapszabályok jóváhagyása. A földmi- velésügyi minisztérium a következő alapszabályokat jóváhagyta : a zsigárdi róm. kath gazdák szövetsége, a somor- jai, a bodai és bakonyai gazdaszövetségek alapszabályait. Szatmármegyei gazdasági egyesület, most tartotta rendes évi közgyűlését Domahidy Sándor elnöklete alatt, amelyen Poszvék Nándor titkár előterjesztette az egyesület múlt évi munkásságáról a beszámoló jelentést. A jelentés szerint az egyesület nagy tevékenységet fejtett ki főleg a mezőgazdasági ipar fejlesztésére, a tevékenység egyik eredménye a Börvelyben létrejött nagyszabású kendergyár. A közgyűlés az előterjesztett jelentést egyhangúlag elfogadta s elhatározta, hogy a folyó év őszén kiállítást rendez. Elhatározta továbbá, hogy az egyesület működésének hatékonyabbá tételére s a vidékkel való összeköttetés megszilárdítására a megye egyes főbb gócpontjaiban gazdasági tudósítói szervezetet létesít. — Az aknaszlatinai sóbányák veszedelme. Az aknaszlatinai sóbányák egy részét veszedelem fenyegeti. A Kunigunda-bánva egészen el van árasztva vízzel s most a szivattyúzás szakadatlanul folyik. A pénzügyminisztérium hat bányamérnökből álló bizottságot küldött Aknaszlatinára, akik megállapították, hogy a sóbányákat ugyan még most is meg lehetne menteni, de ez oly tetemes költségbe kerülne, amit ma az állam pénzügyi helyzete meg nem engedhet. Megállapították továbbá azt is, hogy a Tisza folyó vizének a sóbányarétegekkel semmi összeköttetése nincs s így erről az oldalról az édesvíznek a sóbányába ömlése ki van zárva. — Életmentő tanár. Eperjesen a minap a Tarcalba esett egy tizesztendós leány. Már fuldoklott, amikor véletlenül észrevette halálos veszedmét Csatáry Ágost egyetemi magántanár. Azonnal beleugrott a vízbe és a maga életének kockáztatásával kivitte a partra a leánykát. O részesítette azután az első orvosi segítségben. — Félelemből megöszült. Besence községben Herép Kis István odavaló 15 éves suhanc felmászott a községi legelőt szegélyező jegenyék egyikére seregélyfészket szedni. Már fönt volt a körülbelül 2ü méter magas tán, midőn elvesztette az egyensúlyát s lezuhant. Amikor az ág recsegni kezdett, Herép borzasztó kiáltást hallatott. Herép István oly nagy félelemmel töltötte el az esés gondolata, hogy teljesen megőszült. Szerencséjére a nyárfa alatt egy kis hulladék petrence volt s ő éppen arra esett, igy kisebb horzsolásokon kívül más baja nem történt. — Egy gyermek pusztulása. A fejérmegyei Pusztamélyvölgyben több gyermek játszott egy töltés alatt. A nagy földtömeg hirtelen bedőlt és egy Móri Mihálj' nevű kilencéves gyermeket maga alá temetett. A mikor a földtömeget eltakarították, a gj'ermek már halott volt. — Sirásó a föld alatt. Debrecenből jelentik : Kádár István három társával együtt sirt ásott a józsai temetőben. Már teljesen elkészültek munkájukkal, mikor Kádár a társai figj'elmeztetése ellenére még égj' lement a sir fenekére, hogj'" padmalyt ásson. Egyszerre megrepedt a sir fala és omlani kezdett lefelé a föld. A sírásónak azonnal segítségére sietett az egyik társa, Biró István, de már késő volt. A föld nagy robajjal leomlott s maga alá temette mind a két munkást. Biró Istvánt, ki kívül állt a padmalyon, csak félig fedte el a föld s igy hamarosan kimentették, Kádárt azonban csak nagy fáradsággal tudták kiszabadítani a föld alól. De néhány óra múlva nagy kínok közt meghalt.
