Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ hurok rommá tettek, m egt éjjeleitek, félben hagyattak. Akkor igen meg kell hallgatnunk erősen a példabeszéd öreg madarának bölcs tanácsát: — A veszteség nagy. Dúlt fészketek körül azért ne sirdogáljatok tétlenül. Sírással uj, erősebb és biztosabb tűzhelyeket nem lehet építeni. Fogjatok még erősebben a munkához és még minden jóra fordul. És abban van ami legfőbb reményünk, úgyszólván mentsvárunk, hogy a magyar nép erre a munkára még elég erős, kitartó, rávezethető. Dolgozik ő most is, de dolgozni és munkálkodni fog akkor igazán, ha olyan békéje leszen, melynek méhében nincs rejtegetve újabb és újabb vihar. A külföld népei reánk néznek és elismerik ezt. Hogy a magyar nem roskadt össze. Tudna az még talpára állani, csak akarni kell. És mi, akik a nép közt élünk, bizony szintén jól tapasztaljuk, hogy jövőjének reménységét nem az aranyfelleges ígéretekbe veti, nem is veszi komolyan azt, hogy ezt az országot egyszerre Eldorádóvá lehet tenni, hol kolbászból van a kerítés és a többi. Jövőjének reményét Isten segedelme után saját munkaerejébe, az egymást megértésébe, az igazi testvériességbe, a jogok és terhek igazságos megosztásában helyezi. Ezen tudattal haladjon az 1906. esztendő hajója ahhoz a boldog kikötőhöz, hol a magyarnép megleli életének föltételeit. Kisgazdák a megyei gazdasági egyesületekben. Általánosan érzett és bevallott jelenség, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek legnagyobb részének nem sikerült működése körébe vonni a kis gazdák számbavehető részét. Pedig ez nagyon figyelemre és nem kis aggodalomra méltó. Hiszen a gazdasági egyesületek szép, közszükséget munkáló célja nem épen abban van, hogy irányiló, vezető', munkálkodó kezeinek nyomát a gazdasági élet minden terén érvényesítse. A magyar gazdavilág a maga egészében kell, hogy szerves egységet alkosson. Nagyon természetes, hogy a gazdasági egyesületeknek is arra kell törekedniük, hogy működésük — a legbensőbb hatásaiban — ezt az egész szervezetet munkálja, emelje, képezze és a sikerhez vezesse. Miként az embernek nemcsak [feje van, a nevelésre, gyakorlásra, ügyesitésre nem csak a fejnek, deréknek van szüksége, de az egész emberi szervezetnek: úgy van ez a gazdaságban is. Mit ér a fa koronája, dereka, ha gyökerére mit sem adunk, ha gyökeréhez nem tudunk hozzá férni, ha azt magunk gondozása körébe nem sikerül vonnunk. A vármegyei gazdakörök működése sem lehet' teljes, sem gyümölcsöző, ha a kis gazdákat, az önálló földmives népet nem tudja magához láncolni,, tömöriteni. Életszüksége van neki erre. Mert az élő szervezetben éppen annak hiányát érzi, hova táplálékát, erősítő gondozását leginkább kellene nyújtania és. honnan aztán a maga egészébe friss, üde erőt, készséget és segedelmet nyerhetne viszonzásul. Gr. Dessewffy, az 0. Gazdaszövetség elnök csak a minap adott ezen közkivánalomnak az ország színe előtt nyílt kifejezést. ügy látszik szavai megérintették a kis gazdákat is. Felébresztették. Őrömmel olvassuk, hogy a Nyugat magyarországi G. Egyesületbe közelebb ötszáz kisgazda lépett be. Szép kezdet. Jó kezdet. Amire a példaszó azt mondja, hogy a jó kezdet már félsiker. Csak tovább tehát! Csak mozgatói legyenek az ügynek, akkor bizonyára a siker sem fog elmaradni, A tömörülésre, az egyesülésre soha nagyobb szükség nem volt, mint ma. De hisszük, soha alkalmasabb talaj sem. Az emberek, a jóakaratu emberek érzik, hogy az összetartásban van már erőnk,, reménységünk és jövőnk biztosítéka. A vármegyei gazdasági eg3^esületek fogjanak ehhez a tömörítő munkához, inkább más irányú működésektől vonjanak el időt, áldozatokat ideiglenesen, csak a kisgazdáknak magukhoz való csatolására vessék figyelmüket. Adjanak módot a kisgazdáknak arra, hogy e nehéz, szorongatott gazdasági viszonyok közt nagyobb, áldozat nélkül tagjai lehessenek az egyesületeknek. De ne csak névleg, a törzs könyvben. De élő. valóban munkálkodó és művelődő tagjai. Mi magunk minden egyes alkalmat megragadunk, hogy e mozgalomban az egyesületek segítségére lehessünk. B. Földhaszonbérlő szövetkezet. A Magyar Gazdaszövetség a közelmúltban mozgalmat inditott a földhaszonbérlő szövetkezetek meghonosítására. Az akció eredményeként legközelebb Békés-Gyulán megalakul ily szövetkezet. 3—500 zsellércsalád lakik itt olyan, amely esztendők óta bérek 1—3 hold földet másodkézből. Ezek évek óta sürgetik, hogy a váró? szerezzen nekik olcsó bérletet — természetesen sikertelenül. Az illetők most társulatot, szövetkezetét alakítanak, imely képessé teszi őket nagyobb földterület jutányos kibérlésére. A szövetkezet 40 koronás üzletrészekkel alakul neg s az eszme nap-nap után jobban hódit. A mozgalom vezetői a Gazdaszövetség támogatását is kikérték s a szövetsig teljes erejével támogatja a szövetkezet létrejöttét. A legszebb ékszerek. A régi római asszonyokról fenmaradt egy igen szép és jelemző kis esemény. Az asszonyok ugyanis dicsekedve mutogatták ékszereiket egymásnak. Egyik drágábbat, mint a másik. Csak egy asszony maradt hallgatag. Firtatták is a hallgatag asszonyt, hogy hát ő is mutatná meg ékszereit. — Az én ékszereim otthon vannak, gyertek hozzám és én i; bemutatom nektek. Persze, hogy az asszonyok annak rendje és módja szerint el is mentek a szerény, hallgatag
