Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-16 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 119 kitört rajta a veszettség s csak akkor estek szü­lei kétségbe s szállították be az említett kórházba, ahol azonnal ápolás alá lett véve. Iszonyú kínok között volt a beszállítástól kezdve míg végre még a beszállítás éjjelén meghalt. Kínjai között a véle lévő édes anyját összekarmolta, kit a budapesti Pasteur intézetbe felszállitani kelletett. MI ÚJSÁG? Krónika. A király elutazása. Mikor lapunkat már lezártuk a múlt vasárnapon; akkor érkezett a hir: — Őfelsége a király Bécsbe utazott a szép és fen­séges budavári fejedelmi palotából. Az ősz uralkodó mély és nagy gondokban hagyhatta el a várpalotát. Mert az ország még mindig nagy vál­ság előtt áll és a csomók megoldatlanul hevernek. Se kormány, se képviselő ház érdemleges munkát nem vé­gezhetnek. Az országgyűlés azért megnyílt. De csak folytatja a megalakulás munkáját. így hitték. Pedig ápr. 7-én már váratlanul izgalmas ülése volt a képviselőháznak. Most került ugyanis a szövetkezett ellenzéknek, illetve Kos­suth Ferencnek azon indítványa, hogy a nov. 18- emlé­kezetes feljegyzések a ház jegyzőkönyvéből töröltesse- . nek. A többség persze elfogadta Kossuth indítványát. Aztán tárgyalás alá vették a képviselőház által a király­hoz intézendő feliratot a válság feltárására. A többség a felirati indítványt is elfogadta. Munkarend a képviselőházban. Miután a felirati bi­zottság munkája több napig tart, ennek a feliratnak tár­gyalása valószínűleg csak a húsvéti ünnepek után — május elején kezdődik. Gereben. — A Kossuth-nóta szerzője meghalt. Ke­lemen Móric dr., a Kúria tanácsvezetó bírája, a vaskorona- rend lovagja április 6-án meghalt. Nehéz és hasznos mun­kában eltöltött életét igazán hazája javára szentelte. Mint gyermekilju résztvett a 48-iki szabadságharcban és jobb lá­bán súlyosan meg is sebesült. Azt azonban nagyon kevesen tudták, hogy a 48-as idők hires nótájának, a Kossuth-nótának a szövegéi ö irta. A szabadságharcban többször találkozott Kossuth Lajossal is, aki különös jóindulattal viseltetett iránta. Forradalmi dalok Írása által elkövetett izgatásért hat heti nehéz vasban kitöltendő fogházra Ítélték. Később mint joggyakornok vezette az akkori »Budapesti Hírlap« tárca­rovatát. A kiegyezési tárgyalások alkalmával már több fon­tos küldetésben volt része az alkotmányos élet visszaállí­tása után pedig az igazságügyminiszleriumba nevezték ki titkárnak. Több tudományos és jogi munkát is irt és 1886 óta mint kúriai tanácsbiró fejtett ki hasznos tevékenységet. Tisza-Abádon 1832-ben született, temetése f. hó 9-én dél­után 4 órakor volt az Aggteleki-utca 17. számú házból. — Holttestét Kuuszentmiklósra szállították és a családi sír­boltban tették örök nyugalomra. Halálát nagy és kiterjedt rokonság gyászolja. Nyugodjék békében ! — Képviselő-választások. Lukács László pénzügyminiszter és Gänzenstein Béla államtitkár lemon­dása folytán megüresedett soproni és győri kerületben a napokban ejtették meg a képviselő-választást. Sopronban gróf Széchenyi Emil szabadelvű jelölttel szemben Berecz Ábel függetlenségi jelöltet 220 szótöbbséggel, — Győrben pedig Németh Károly szabadelvű jelölttel szemben Hilberth Károly függetlenségi jelöltet 435 szótöbbséggel választották meg országgyűlési képviselőnek.- Egy dúsgazdag tanító halála. A tanítók között nem igen szokott megesni, hogy közöttük valaki meggazdagodjék, annál kevésbbé, mert a lanitói fizetés még ahhoz is csekély, hogy az életet szűkösen tengessék belőle. Éppen ezért érdekes a következő eset, amiről a »Székely Lapok« ad hirt. Koronkában a múlt hónapban egy öreg tanító halt meg : Thusa György. Az öreget jómódú ember­nek tartották a faluban, de azt már még sem sejtette senki, hogy százezrekre menő vagyona van. Most, hogy halála után pénzeit összeszedegetlék, hir szerint csak készpénzben kétszázezer koronát meghaladó összeget találtak. Ezenkívül négy község határán vannak ingatlanai. Az összes hagyaték értéke a 300,000 koronát megközelíti. Az öreg tanitó egész életében takarékos, mondhatni fukar ember volt. — Az utolsó betyár. Rózsa Sándor legutolsó betyárja, egy Béke Ádám nevű 70 éves ember került lopás miatt a debreceni rendőrséghez. Az öreg valósággal tipikus alakja a régi betyárvilágnak. Zömök termetű, szúrós tekin­tetű, hófehér hajú, érdekes barna ember a vén betyár. Csak a szemeiben lobog még a régi betyáros tűz. Csaknem minden fegyházban ült már; volt Vácott, Szamosujvárott, Illaván, Nagyenyeden, stb, és egészen megszokta a börtön levegőjét. Most is csak azért lopott, hogy visszamehessen a börtönbe, ahonnan többé távozni sem akar. — Furfangos levélhordó. Besztercebányán már három év óta panaszkodtak azon, hogy a csomagokat vágj' a vasúton vagy a postán megdézsmálják. Egyre-másra hiányoztak különféle tárgyak a besztercebányai kereskedők címére érkezett csomagokból. Végre a sok panaszra a buda­pesti postaigazgatóság erélyes vizsgálatot indított, amelynek eredménye azután az lett, hogy Sólya István levélhordót rajtacsipték a tolvajláson. — Házkutatást tartottak nála, ahol három nagy ládában mintegy 1500 korona értékű kü­lönféle árut találtak. — Sólyát letartóztatták és mivel erős a gj'anu, hogy egyéb lopások is terhelik lelkét, a vizsgálat tovább folyik ellene. — Gyorsvonaton. Kalauz: »Ez a jegy nem érvényes a gyorsvonatra.« Utas: »Nem érvényes ? Nagy­szerű ! Hát menjünk lassabban!« — Osszeégett öreg asszony. Özv. Papp Mi- hályné 63 éves szatmári öreg asszony e hó 2-én Bercsényi­utca 3 sz. alatti lakásán a konyhában tüzet rakott, a tűz az öreg asszony ruhájába kapott s testét több helyen össze­égette, — A gyorsan előhívott mentők a megégett öregasz- szonyt súlyos sebeivel a kórházba szállították, hol azonnal \ kezelés alá vették, de az orvosok nem bíznak felépülésében. — Véres bál. Kecskemétről írják: Szegedi Gergely a nyíri pusztán januárban bált rendezett. Mulato­zás közben a legények összevesztek és ütlegelték egymást. P. Horváth István fiatal legény a verekedést megszüntetni akaró gazdát egy bottal úgy ütötte halántékon, hogy az nyomban meghalt. A kecskeméti esküdtbiróság Horváthot nyolc évi fegyházra Ítélte és kötelezte az özvegynek évi 200 korona járadék fizetésére. — Az érmelléki borok. Akinek alkalma volt az érmelléki borokat megbírálni, azok állítják legbiz- tosabban, hogy az ország területén ezek a valódi gyógy- borok, mert nem savanyu, nem émelygős édes, hanem gyengén savanykás ize mellett rendkívül tüzes erős és ke­mény borok, ebben rejlik a valódi gyógyereje, mert a be­teget ez az egj'edüli, melj' felerősíti és felüditi, az egészsé­ges embert pedig felvillanyozza és megizmositja, betegség ellen edzi és megerősíti. — Az „Érmelléki Első Szőlőolt- ványtelep“ több mint ezer hechtoliter saját termését, min­den évben családi fogyasztásra 50 liter és feljebb mennyi­ségekben, hitelesített uj hordóval együtt 50 fillérért literen- kint adja el, melynek mai számunk hirdetési rovatában közölt és ábrán is bemutatott „Szőlőlugast ültessünk“ cimü hirdetésére felhívjuk olvasóink becses figyelmét. a Uralkodók találkozása. — A nagy világból. Vilmos német császár Ná­polyba utazott, hogj' ott Viktor Emanuel olasz királylyal találkozzék. Az uralkodók a királyi palotában felköszöntöt- ték egymást. Beszéltek a békéről és a hű szövetségről, mely­ben a két ország egymással van. — Az angol király meg Loubet francia köztársasági elnökkel találkozott egy vasúti állomáson. Szemfüles újság­írók azt sütik ki, hogy négy szemközt Nápoly felé kocsiz- gattak, hol Vilmos császár és Viktor Ernáiméi főzték az or­szágok és népek sorsát. — A német trónörökös esküvője. A német trón­örökös esküvőjének napját végérvényesen junius 6-ára álla­pították meg. A menyasszony, Cecilia meclenburgi hercegim

Next

/
Oldalképek
Tartalom