Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-01 / 39. szám

310 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Kiváló figyelmet érdemeinek továbbá: Sze- csődy Lajos ('Vasmegye), Nagy Elek (Lippa), dr. Gresznaryk Aladár (Pestmegye), Konkolyi J. (Aszód), Berkes Pál (Kolozsvár), gróf Teleky László (Kendi- Lóna), Szémán Endre (Abauj-Szántó), Pákozdy László (Hódmezővásárhely), bér. Kováts Béla (Nevetlenfalu), Domahidy Viktorné, gróf Teleky Blanka (Angyalos). A helybeliek közül: Szűcs Józsefné, Poszvék Nándor. Schneller Károlyné, Markovics Sándor, Gönci Károly. Gillyén József. A pulykák csoportjában kiválnak kiállításaik­kal: a báró Yécsey család, gr. Teleki László, Sz. Tréger Albert (Csegöld), Limbacher Károlyné (Lőcse), Kovács Istvánná (Nagybánya), Papolczy Lászlóné (Szinérvár^lja). A kiváló szép ludak tulajdonosai: Fried Dezső (Szekeres), Sz. Tréger Albert, Nagy Elek, Wolf De­zső (Szekeres), Szecsődy L., Komáromy Istvánná (Szaniszló) és Jantyik Lajosné (Szamosdob). A kacsák kiállításában kitűnnek: Lászlóvszky Kálmánná (Fejérmegye), Sz. Ti’éger Albert, gróf Bánífy Rózsa (Szilágy). Földessy Oszkárné (Mikola), Luby Gyula I. (Yámosoroszi), Yértessy Tivadar (Miskolc). A galambok csoportja a legfestőibb. Itt kivál­nak: Felk Ferenc (Eperjes), Stefanovics Béla (Kassa), Kovács János (Debrecen); a helybeliek közül Szent- Iványi Kálmán és Vadnai Béla, Éneklő madarat helyből csupán Bene Kálmán állított ki. Ez a kiállítás egyúttal baromfi vásárral van összekötve; az árak azonban meglehetős borsosak valának. A nagyteremben vannak elhelyezve Kondor J. és Társa (Budapest) működésben levő költőgépei; a baromfi tenyésztés körébe vágó gépek, eszközök, anyagok, cikkek és baromfi termékek; továbbá Kontsek Géza (Debrecen) madáreleségei. E kiállítás, mint a lóverseny előkészitésében Poszvék Nándor titkár bokros érdemeit szívesen el­ismerjük. A közönség a kiállítás napján igen élénk ér­deklődéssel nézte az egyes csoportokat. Hogyan készítsük elő a hordókat? További tudnivalók. Az ecetesedést is gombák okozzák s mi nem tudunk a hordóba olyan forró vizet önteni, hogy az ecetesedést előidőzé apró gombákat a viz melegé­vel megöljük. A nem eléggé forró viz még elősegíti az ecetképződést. Sokan próbálták az ecetes hordót bemeszelni, de az eredmény itt is nagyon kétséges s többnyire elromlik a bor az ilyen hordóban. Ilyen ecetes hordóba tehát semmi szin alatt ne felejtsünk bort, mert borunk is ecetes lesz. Még jó pálinkát sem főzhetünk az ecetes borból, mert az ecetiz át­megy a pálinkába is. Hogy miért, azt elmond­juk máskor. Olyan hordókban, amelyekben pálinka vagy rum volt, bort ne tartsunk. A pálinka szaga anyira beleveszi magát a dongák likacsaiba, hogy a boron mindig megérzik a pálinkaszag. Borszesz (spiritusz) gyárak rendszerint hét hektoliteres, úgynevezett transport (szállító) hordókban szokták a szeszt for­galomba hozni. Ilyen hordókba (alapos kiforrázás után) fejthetünk bort, de csakis óbort, amely már tökéletesen kifejlődött. Ennek is megvan a maga oka. Ugyanis az il}r transport-hordókat belülről be­kenik vizüveg-oldattal, amely oldat a dongák lika­csait teljesen eltömi, úgy hogy a szeszgőzök el nem illanhatnak. De minthogy a likacsok el vannak tömve, a hordóba sem hatolhat kívülről a levegő, amelyre pedig a fejlődő ujbornak okvetlen szüksége van. Ha azonban az ily hordót kiforrázzuk oly víz­zel, amelynek minden 100 literjéhez egy-két liter kénsavat (vitriolt) öntöttünk, úgy tarthatunk benne ujbort is, mert a kénsavas forró viz feloldja a vizüveg-oldatot, s a levegő ismét átjárhat a fa likacsain. A vizüveg-oldatról szólva, megemlíthetjük, hogy ezt sikerrel lehet alkalmazni az ászokfák bevonásá­nál. mert ez az oldat a fán kérget képez s megaka­dályozza a korhadást, egyúttal a fát tűzmen- tessé teszi. Beismerjük, hogy kisgazdáknál nem igen for­dul elő az az eset, hogy spirituszos, rumos meg trans­port hordókat kelljen előkészíteniük boraik befo­gadásáéra; mindezeket azért mondottuk el, hogy aki ezt elolvassa, ezzel is többet tudjon. De azt hisz- szük, az már gyakrabban került szóba, vájjon le­het-e vörösboros hordóba fehérbort fejteni? Rende­sen az volt a válasz: »Nem!« Pedig (ha muszáj!) ezt is lehet. Hanem ilyen­kor a vörösboros hordót is elő kell készíteni, még pedig úgy, hogy kiforázzuk s a forró viz minden 100 literjéhez öntünk két liter sósavat (50 literhez egy litert). A sósav föloldja v vörösbor festőanyagát s akkor a vörösboros hordóba is tehetünk fe­hér bort. Győri/ Elemér. Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletek­ben a Magyar Földmivelőt! HÁZIASSZONY. Sárgult fehérnemű. Minél jobban forralják és főzik a ruhát szódával, annál jobban megsárgul mert a fehér ruhának nagyon árt a szódával való főzés és mosás. 18 éve, hogy saját háztartásomban mosok, de nálam ruhamosásra sem szóda, sem pe dig másféle fehérítő szer használatban nincs; én a szódát csak zsíros edényt forrázni használom, másra soha. A ruhamosáshoz szitált fahamut veszek forró vízzel leöntve, ha ez kihűlt, akkor a lúgos edényt feltöltetem esővízzel, de ha ez nincs jó a kutviz is. A mosás előtti napon a ruhát beáztatom, külön a finomat, külön a közönségeset, aztán beszappanozom, másnap langyos lúggal kivül belül tisztára kimosa tóm. Ekkor leforrázzuk lúggal és ebben egy félórát állni (addig lehet a gorombább ruhát mosni, mig a finom forrázóban áll), aztán a forró vízből kimossuk és még egyszer gyengén megszappanozzuk; most lehet főzni, de ha egyet forr, rögtön kiszedjük és összerakjuk hogy itt párolódjék a ruha jól és eb­ből ismét jól kimossuk, végül kétszer kiöblítjük. Megjegyzem, hogy semmiféle mosógépet nem haszná­lunk, nálam kézzel történik minden mosás és a konyha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom